2017. szeptember 19., kedd

Kedd: :)


Feltöltöttem a suliban a folyékony szappanos flakont. Ha egyszer netalántán ideges leszek, majd kiiszom. 
Ma is kellemes volt a suliban. Nem gondoltam volna, hogy a kicsik ennyire szeretnek puzzle-t kirakni, márpedig nem akarták abbahagyni.


A nagyoknak nemzetiségi németre is van már, mamitól meg majd megkérdezem (a nagymamám és dédanyám van a puzzle képen), milyen érzés kirakóvá válni. 😊


Az etika nem a kedven tárgyam ebben az iskolai formában, de azért megcsináltuk, amit kellett, és a névjegykártya tervezés és alkotás kifejezetten tetszett a gyerkőcöknek.


Ezt pedig csak megmutizom, mert ilyet ezelőtt még sosem láttam: a szépséges naplók.


Ettem ma is rendesen.



A gyerekek nagy része beteg. Már tegnap este én is tüsszögtem, ma az orrom is folyik, szóval itt az idő, hogy agyban is erősítsem az immunrendszerem. Azt olvastam, hogy az agy a "nem" szót nem azonosítja, tehát nem arra kell gondolnunk, amit nem akarunk, hanem arra, amit igen. Nem "Nem vagyok beteg", hanem "Egészséges vagyok". Ahogy a nemrég elhunyt Louise Hay mondta: "Elfogadom az egészséget". Ma megint iskola-melós estém volt (nagyon piszkálja a csőröm a 3. és 4. osztályos német tananyag, olyannyira, hogy már van is egy koncepció, ami mentén haladhatunk), a szemeim leragadnak, de mielőtt bealszom, elküldöm az egészség-üzenetet az agyamnak, dolgozzon csak rajta.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Motiváció és bölcs

"Az út nem az ajtón túl kezdődik...

Hanem éppen ott, ahol állsz. A lábad alatt. És ha nem lépsz, akkor az ajtóig sem jutsz el. Lehet, hogy kevésnek érzel egy lépést, de ha azt sem teszed meg, sosem látod meg az utat az ajtón túl. És a holnapot sem. Mert a holnap sem "majd" kezdődik, hanem most. Ma. Minden holnap a mában indul, és lehet, hogy kevésnek tűnik a mai tett, de holnap látod az eredményét. A mai "kevés" a holnap "mindene" lesz. Csak indulni kell. A mában. Az ajtó felé.

A holnap felé."


Csitáry-Hock Tamás