A kellemes kis munkahét után szombat reggel autóba pattanás, irány anyu. Egész hétvégén pakoltunk, dobozoltunk, zsákoltunk, hoztunk-vittünk. Szombat délután csodás napos idő volt.
46 évig nem ettem meg a tojáslevest. A szagát is utáltam. Tavaly, a műtét után jött rám, hogy tojáslevest kívánok. Képes voltam napi háromszor is megenni. Anyu nagyüzemben gyártotta nekem. :) A hétvégére is ezt főzött most, én pedig nagy örömmel lapátoltam magamba literszámra.
Jött M. a szomszéd utcából, hallotta, hogy anyunál vagyok, tudja, hogy szeretem az otelló szőlőt, hozott nekem. :)
Keresztanyumnál is voltunk, igaz, hogy csak pár percre (oda is vittünk, onnan is hoztunk cuccost), de legalább láttam. :) A kertje álomszép, mint mindig.
Hordtam le fát is anyunak a kazánhoz, hogy ne fázzon. :)
Aztán újra tele lett a telekocsi.
Ebéd után még gyors hajmosás, aztán irány Mohács. Felcipeltem anyuhoz a dolgokat 6 fordulóval a másodikra, elpakoltam, összeraktam egy polcot, aztán itthon másztam fel a saját cuccommal a harmadikra...
Roppant zsúfolt munkahét után rendesen tevékeny hétvége. Akkor holnaptól pihenés, ugye?
