2019. december 5., csütörtök

Dobozolás 3 napra


Na kérem, ez az előző dobozolás, legalábbis makrókat tekintve. Megint 3 napra.

A bundás kenyérért egyszerűen meg vagyok veszve. Sok évig nem ettem kenyeret, így bundásat sem, hát most el tudnék rajta élni. Nem volt kérdés, hogy a következő 3 napon is az lesz a reggeli paprikával és teával. 

Teát most earl gray-t vettem. Egy: mert szeretem és nagyon régen ittam. Kettő: olcsó. Három: B-től tanultam, hogy egy filtert kétszer is lehet használni, és mivel ez erős tea, ennél tényleg lehet. Szóval ha spór van, akkor spór van.

Túróból a legolcsóbbat vettem, mint mindig. (Az aldiban akciós.)

A gyümölcs a túróhoz most fagyasztott áfonya. Imádom, és ez volt a boltban a legkedvezőbb árú. (Akciós az aldiban a fagyasztott gyümölcs, holnap megyek beszerezni.)

Az ebéd lecsós virsli, tarhonya.

A virslivel gondban voltam, mint mindig. Konkrétan egy fajta van, amit meg tudok enni (berlinki, teszkós), de annak már olyan horror ára van, hogy néztem inkább másikat. Az összetevőit nem olvastam el, mert láttam, hogy iszonyú hosszú a lista, úgyhogy lehet benne szemét bőven. Ez van. Viszont nem eszek rendszeresen ilyesmit.

Tarhonya. Azt hiszem, még soha nem vettem. De világ életemben nagyon szerettem. Ja és még sosem főztem tarhonyát, de ugye az ember sertepertél annyit a konyhában anyukája mellett gyerekkorában, hogy elles ezt-azt.

Vacsi tojás, sajt, paprika.



Dobozolós gyűjtemény bejegyzés itt.

Napi cuki

Nem vagyunk egyformák. Van, aki szép, van, aki nem, vannak okosak, akadnak butácskák. A gyerekek sem olyan egyformák, mint a régi óvodai pöttyös bögrék. K. kézügyességét a Jóisten elfelejtette kiosztani, amikor megszületett. Mégis iskolába került, meg is gyűlt a baja a ceruzával. Jobban mondva azzal, amilyen nyomot hagyott a füzetekben. Még másodikban is, ha csak meghallotta, hogy "Vegyetek ceruzát a kezetekbe!", legtöbbször keserves nyivákolásban tört ki: "De én utálok írni!". Ahogy nőtt, ő is, mint mindenki, változott. Idén nincs hiszti íráskor, nincs utálom meg nem akarom, bármit leír akárhányszor szó nélkül. De a betűk csak nem szebbek, szaladgálnak vidáman a sorok között, kilógnak a vonalból meg belógnak, de hát van ilyen.
Ma másolás után K. is hozta a füzetét javításra. Ránéztem a füzetlapra és hirtelen nem tudtam, kié. Mert ugyan nem oda írta, nem úgy, ahogy megbeszéltük, akadtak benne helyesírási hibák, de a betűk aprók voltak, éppen beleillettek a sorba, szépen kerekedtek. Megkerestem a füzetet tartó kéz végén a fejet, és kikerekedett szemmel nyugtáztam: ez bizony K. arca. 
- K., hiszen ez gyönyörű!- mondtam. És nem is sejtettem, hogy ez az egyszerű kijelentés varázsmondattá válik.
K. ugrándozott örömében, szó szerint fülig ért a szája, boldogan mutogatta fűnek-fának a füzetét a szünetben. Még később is ölelgetett, bújt hozzám, és olyan szerelmetes pillantással mondogatta a nevemet a kezemet szorongatva, hogy attól még a jégcsap is elolvadna.

Ilyenkor érzem azt, hogy ma érdemes volt bemennem dolgozni. Mert a lényeg nem a tantervben, a tanmenetben és a tananyagban van...

2019. december 4., szerda

😊


Hosszú, nehéz munkanap. Mára nem tervezel futást. Aztán hazaérsz. Fáj a fejed. És elindulsz. Pedig hideg van. És most a vége már fáj. "Csak" 13 km, mégis mosoly ül az arcodon. Mehetnek a napi tennivalók tovább.

(Még 100km van vissza a 2019-ből.)

2019. december 3., kedd

Az első gyertya


Hétfőn vittem a suliba egy illatgyertyát. Amelyik osztályban órám volt, vittem magammal, meggyújtottam. Két önként jelentkezőt kértem. Egyikük németül, másikuk magyarul olvasott fel egy verset Advent első vasárnapjáról, a többiek körülállták a gyertyát. Csendben hallgatták a társaikat. Nem volt kritika, hogy ki hogy olvas, egy pisszenés sem. Csak csend, befelé figyelés, a gyertya fénye, illata és melege. A kép spontán pillanat. Melengette a szívemet.

2019. december 2., hétfő

Dobozolás 3 napra


Reggel negyed 7-kor indultam, este fél 6-kor értem haza a munkából. Hazaértem és nekiálltam dobozolni. 3 napra készültem, megint kiszámolt, egyszerű, gyors, finom menüvel. Nem egészen egy óra alatt végeztem. Most nem is ragozom tovább, van még dolog és rögtön 5.15, csörög a vekker...

- bundás kenyér, paprika
- almás túrókrém
- tejberizs
- tojás, sajt, paprika

Dobozolós gyűjtemény bejegyzés itt.

2019. december 1., vasárnap

48. heti összefoglaló

Hosszú hét volt. Két délutáni dologgal (németes továbbképzés, munkavédelmi előadás). Iszonyatosan elfáradtam.


A héten nem volt dobozolás, csak hétvégén, szombaton főztem 3 napra. A nem-dobozolás-viszont-okos-étkezés tökéletes volt súlytartásra, szóval vállveregetés.



Megnéztem az idei kilométereket, igyekeznem kell, ha szeretnék 2019-et begyűjteni. Munkanapokon nehéz dió, de megoldom.

Mohácsot azért is szeretem, mert 20 perc alatt gyalog is beérek a központba, de 20 perc alatt a másik irányban megtalálom a teret, a levegőt, a színeket, a növényeket, akár a naplementét is.




Heti haladás: 42 km, idei eddigi összes: 1889 km.


Dobozolós gyűjtemény bejegyzés itt.

1. hét összefoglaló itt
2. hét összefoglaló itt
3. hét összefoglaló itt
4. hét összefoglaló itt
5. hét összefoglaló itt
6. hét összefoglaló itt
7. hét összefoglaló itt
8. hét összefoglaló itt
9. hét összefoglaló itt
10. hét összefoglaló itt
11. hét összefoglaló itt
12-13. hét -
14. hét itt
15-16. hét -
17. hét itt
18. hét -
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22-23. hét -
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Itt kezdtem ezt a fajta dobozolást.
24. hét itt
25. hét itt
26. heti összefoglaló itt
27. heti összefoglaló itt
28. heti összefoglaló itt
29. heti összefoglaló itt
30. heti összefoglaló itt
31. heti összefoglaló itt
32. heti összefoglaló itt
33. heti összefoglaló itt
34. heti összefoglaló itt
35. heti összefoglaló itt
36. heti összefoglaló itt
37. heti összefoglaló itt
38. heti összefoglaló itt
39. heti összefoglaló itt
40. heti összefoglaló itt
41. heti összefoglaló itt
42. heti összefoglaló itt
43. heti összefoglaló itt
44. heti összefoglaló itt
45. heti összefoglaló itt
46. heti összefoglaló itt
47. heti összefoglaló itt

2019. november 30., szombat

Dobozolás 3 napra



172. nap az előre főzésben, dobozolásban. Egy hétig nem dobozoltam. De okosan ettem, ami tökéletesnek bizonyult súlytartásra.  Mától újra elővettem a dobozokat és kiszámolt menüt készítettem 3 napra.

R: bundás kenyér, paprika (a mai már a gyomromban)
T: mogyoró, alma
E-U: sajtos tészta
V: tojás, paprika

Az eredeti menüben szerepel csirkemell, ezt cseréltem le sajtra, tejfölre és lesz még az ebédekhez fél-fél fehérjeszelet is. Makróügyileg mehetne egy egész, de pénzügyileg nem. 

Kenyér sem volt a burgonyás-rozsos, amit venni szoktam, és nem kezdtem el olvasgatni a többi CH-tartalmát, hanem az árcédula alapján levettem a polcról a következő legolcsóbbat. Meglepődtem, mert ehető, és itthon azért ránéztem a tápérték-táblázatra és a CH-érték 50g/100g, nem is vészes. 

Az almát Szekszárdon vettem, útba esik anyuék felé, a Czikk halas melletti garázssoron árulnak 200 Ft/kg-ért (!!!!!) többféle almát, simán megéri ott megállni.

A sajt és a tejföl akciós.

A tészta a legolcsóbb teszkós durum.

A mogyoró is teszkós. Az aldis finomabb, de drágább. Ez a kék zacskós, fél kilós.

Paprikáért érdemes (Mohácson) a Vilihez menni a zöldségesbe, olcsóbb a boltinál és mindig (!) friss, gyönyörű a zöldség.

Dobozolós gyűjtemény bejegyzés itt.

2019. november 27., szerda

Könyvajánló

forrás

Kölcsön kaptam, egy hét alatt elolvastam. Irtó izgalmas könyv. Hogy miről szól? Arról, hogy a széles látókör mindenkinek jár. Mindenképp javaslom elolvasásra annak, aki szeretne egy izgalmas krimit, akit érdekel a világ és ami mögötte van. ;)

2019. november 24., vasárnap

47. heti összefoglaló

Volt még dobozolt kajám múlt hétről, így kedden kellett újra főznöm.


Látszik -legalábbis én látom- valami a dobozaimon. Minden kaja nagyon egyszerű, nagyon régóta nincs hús, nagyon ritkán van hal, a zöldség is a zöldbabnál tart. És jobban figyelek a villanyok lekapcsolására, a tusolás idejére, az autóhasználatra, sőt tanulom levágni a hajam. Vonnegut után szabadon: így megy ez.

Péntekig volt dobozolva. Szombaton igazi ünnepre gyűlt össze a család: mamikám 90. születésnapját ünnepeltük. Így nem dobozoltam, sőt vasárnapra sem, tudtam, hogy anyu majd csomagol. Imádtam ezt a pár órát, amíg a szűk család, 15-en együtt voltunk. Annyira szeretem őket és annyira ritkán találkozunk, hogy legszívesebben egész idő alatt csak ölelgettem és puszilgattam volna mindenkit. 


Szóval "román reggeli volt". Erdélyben ettem így: jól bereggeliztem, aztán délután ettem almát/mogyorót vagy szendvicset, vacsorára valami könnyűt. Készült egy full extrás reggeli szombaton is, aztán jöhetett az ünnepi ebéd, amit egyáltalán nem vittem túlzásba: 2 adag káposztasaláta, rántott gomba, rizs, fél tenyérnyi rántott hús. 



Jövő hétre sem dobozolok, követem a "román vonalat".


Heti haladás: (szombatig) 35km, idei eddigi összes: 1844 km.


Dobozolós gyűjtemény bejegyzés itt.


1. hét összefoglaló itt
2. hét összefoglaló itt
3. hét összefoglaló itt
4. hét összefoglaló itt
5. hét összefoglaló itt
6. hét összefoglaló itt
7. hét összefoglaló itt
8. hét összefoglaló itt
9. hét összefoglaló itt
10. hét összefoglaló itt
11. hét összefoglaló itt
12-13. hét -
14. hét itt
15-16. hét -
17. hét itt
18. hét -
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22-23. hét -
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Itt kezdtem ezt a fajta dobozolást.
24. hét itt
25. hét itt
26. heti összefoglaló itt
27. heti összefoglaló itt
28. heti összefoglaló itt
29. heti összefoglaló itt
30. heti összefoglaló itt
31. heti összefoglaló itt
32. heti összefoglaló itt
33. heti összefoglaló itt
34. heti összefoglaló itt
35. heti összefoglaló itt
36. heti összefoglaló itt
37. heti összefoglaló itt
38. heti összefoglaló itt
39. heti összefoglaló itt
40. heti összefoglaló itt
41. heti összefoglaló itt
42. heti összefoglaló itt
43. heti összefoglaló itt
44. heti összefoglaló itt
45. heti összefoglaló itt
46. heti összefoglaló itt

2019. november 23., szombat

Mami 90 éves 😊

Tíz éve ültünk utoljára "Nagy asztalnál". P. nevezte el így azokat az összejöveteleket, amikor a család egésze vagy egy része összejön és egy asztalnál eszünk, egyszerre. Roppant ritka pillanatok ezek. De mára megszerveztük, 15-en ünnepeltük, végre együtt, mami 90. születésnapját.









Mami 45 éve része az életemnek. Szerencsés vagyok.



Egy kis beszélgetés, egy kis jókedvű csocsózás.



Az idő robog. P. , a húgom lánya, nem olyan régen született, ma már kész nő.


Nagyon örülök, hogy ennyien kicsit együtt voltunk, válthattunk pár szót, láthattam őket. Hiszen minden változik körülöttünk, az egymás iránti szeretet viszont megmarad.


2019. november 22., péntek

Napi cuki 😊


- Én kastélyt rajzolok. Timi néninek. Timi néni lesz a királylány. Őröket is rajzolok, hogy megvédjék a sárkánytól!

2019. november 21., csütörtök

Csütörtök

Elméletileg naplónak indult a Boszorkánykonyha, a virtuális naplómnak. Sokáig voltak időszakok, amikor napi szinten, tényleges napló jelleggel írtam, jó ideje már nincs így, talán főleg ebben az évben maradtak el a naplószerű bejegyzések. C'est la vie.

Nem panasz, hanem tény. Fáradt vagyok. Lelkileg. Iszonyatosan fáradt.

Ha az ember elfárad fizikailag, kellemetlen, tud fájni is, de aztán elmúlik. Ha lelkileg fáradt, az is kellemetlen, az is tud fájni, viszont sajnos átvetül a fizikai síkra és először csak apróbb, majd nagyobb kellemetlenségeket okoz, aztán jönnek a komolyabb megbetegedések is. Ha megengedjük.

Hát én elfáradtam. Lelkileg. Elsősorban azért, mert a munkámat értelmetlennek találom, mindennapos szélmalomharcnak. Fölöslegesen. Vagyis ez így nem igaz: a fizetésért csinálom. Miközben az ember bármit tesz, az nem jó. És itt pontot is teszek a dolog végére, mert szót sem érdemel. Nem tudom -és már nem is akarom- megváltoztatni az oktatási rendszert, a társadalmat és a zuhanórepülését. Egyetlen dolgon változtathatok: a hozzáállásomon.

Ez végül is nem új téma, de a mai nap után tetőzött bennem. Úgy jöttem haza, hogy teljesen üres voltam. És annyira fáradt, mintha szenet hordtam volna egész álló nap.

Az idei év rendesen sűrű, a tanév is sokkal nehezebb a tavalyinál. Idén már voltam elhanyagolt betegség miatt (mert ugye dolgozni kell) a halálomon és másfél hétig táppénzen. Ma délelőtt éreztem, hogy jobban fáj a vállam a szokásosnál. Sőt a bal oldalon is. Később szúrt a derekam, a hátam. A nap végére tudtam: ezek jelek, és bizony itt csak azon a bizonyos hozzáálláson tudok változtatni. Amit eddig csak próbáltam. De most eldöntöttem: megfogadom Yoda mester szavait és nemcsak próbálom, hanem meg is teszem. És ezt sem ragozom tovább.

A változás-változtatás következő lépcsőfoka -sajnos- egyértelműen az anyagiak függvénye. És ez hatalmas lépést kíván. De erről majd akkor, ha aktuális lesz.

2019. november 19., kedd

Dobozolás 3 napra



- bundás kenyér, paprika
- mogyoró, alma
- zöldbabfőzelék, tojás
- rántotta, zöldség


A döntés itt
Eredmény 3 hónap dobozolás után itt
100 nap dobozolás itt
Eredmény 4 hónap dobozolás után itt


Dobozolások (gyűjtemény) itt

2019. november 18., hétfő

Napi cuki

- Mit kaptatok uzsonnára?
- Kefirtet és zsömlét. De én nem ettem meg, beraktam a kefirtemet a táskámba.

2019. november 17., vasárnap

46. heti összefoglaló

Hétfőtől ment a meló a suliban. Többek között dolgoztunk egy versillusztrációs versenyre.


Dobozoltam 3 napra


Szombaton megint. (De a dobozolásban már nem tudom követni magam, 2-3 naponta bolt, főzés, dobozolás.)


Csütörtökön meghalt Cicmó.


Pénteken lampionos felvonulás volt Babarcon és utána a bólyi óvónénik fantasztikus meseelőadása.


Szombaton freikávé.


Vasárnap házimunka.

Heti haladás: 30km, idei eddigi összes: 1809 km.


Dobozolós gyűjtemény bejegyzés itt.


1. hét összefoglaló itt
2. hét összefoglaló itt
3. hét összefoglaló itt
4. hét összefoglaló itt
5. hét összefoglaló itt
6. hét összefoglaló itt
7. hét összefoglaló itt
8. hét összefoglaló itt
9. hét összefoglaló itt
10. hét összefoglaló itt
11. hét összefoglaló itt
12-13. hét -
14. hét itt
15-16. hét -
17. hét itt
18. hét -
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22-23. hét -
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Itt kezdtem ezt a fajta dobozolást.
24. hét itt
25. hét itt
26. heti összefoglaló itt
27. heti összefoglaló itt
28. heti összefoglaló itt
29. heti összefoglaló itt
30. heti összefoglaló itt
31. heti összefoglaló itt
32. heti összefoglaló itt
33. heti összefoglaló itt
34. heti összefoglaló itt
35. heti összefoglaló itt
36. heti összefoglaló itt
37. heti összefoglaló itt
38. heti összefoglaló itt
39. heti összefoglaló itt
40. heti összefoglaló itt
41. heti összefoglaló itt
42. heti összefoglaló itt
43. heti összefoglaló itt
44. heti összefoglaló itt
45. heti összefoglaló itt

RIP Cicmó

Hirtelen lépett az életünkbe. Vagyis feküdt. Anyu kertjében, az egyik virágbokor levélzetének árnyékában aludt. 
- Már többször itt volt, meg is lehet simogatni- mondta anyu. Én pedig egy percet sem vártam, mentem ki, ahhoz a virághoz. És ott volt. Egy fehér-vörös, dús szőrű, csodaszép kandúr. Odatartottam a kezem, megszagolta, aztán hanyatt vágta magát, jelezvén: ha akarsz, megsimogathatsz.
Az első perctől imádat volt.



Nem tartozott senkihez. Eltévedhetett vagy valaki kirakhatta. Emberhez szokott, jól táplált macskosz volt, tüneményesen kedves, édes. Mindenki azonnal megszerette. Na jó, Mami nem volt oda érte, de ő csak a kivétel volt, aki erősítette a szabályt. Odavoltunk érte. A húgom nevezte el Cicmónak.


Ott ült a bejárati ajtó előtt és türelmesen várta a simogató kezeket és a cicakaját. Észveszejtően hangos dorombolással.


Megbetegedett. Egy durva kutyaharapás csúfította el a pofiját. Nagyon lefogyott, hullott a szőre, nem akart enni. Anyu gondos ápolásával és a rengeteg simogatással, szeretettel lassan, de teljesen felépült.








Utálta a fényképezést. Azért én szinte mindig lefotóztam, amikor odaértem anyuékhoz, aztán békén hagytam a technikával. A bajsza olyan hosszú volt, hogy sosem fért bele egy képbe. :) És habár nagyon szelíd volt, kifejezetten kedves, olyan pofákat tudott vágni, hogy ihaj!, néha úgy nézett ki, mint egy vagány kalózkapitány. :)


És egészen egyedi stílusban közeledett, amikor még oda sem ért az emberhez, már hanyatt vágta magát egy érdekes, cicmós hirtelen puffanással, és várta a simit.




Nagy harcos hírében állt, folyamatosan tele volt a teste karmolásokkal, sebekkel.



Miközben egy igazi tünemény volt, maga a megtestesült kedvesség, barátságosság, türelem. 


Hirtelen pottyant be az életünkbe. Egyszer csak ott volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy boldogságot hozott nekünk. Színtiszta, önzetlen szeretetet. Egy évig volt velünk. Csütörtökön jött a hír, hogy Cicmó meghalt. Banális macska-vég: elütötte egy autó. Anyu a kutyusaink mellé temette el a kert végébe. Vele együtt a szívemből is egy darabot.

A két utolsó kép rólad, Cicmó. 



R.I.P.