Tíz órám volt 6 óra alatt és egy felügyeleti órám. Ötször írtam ma fel a táblára a mai dátumot. Tudtam, hogy valami köthető hozzá, de nem jöttem rá, hogy mi.
Kegyetlen napom volt ma (is). Ami az ok.tatásban zajlik, az a már rendesen a béka feneke állapot. Ma rájöttem arra is, hogy konkrétan az sem baj, ha a gyerekeknek nincs megtartva az órájuk, csak ne legyenek felügyelet nélkül, mert az adminisztrációnak meg kell lennie. Többek között. A húgom felmondott kb. egy hónapja a munkahelyén (leginkább egy fő okból), idén nálunk ugyanez a helyzet alakult ki (az ok) és nem tudom, meddig vagyok képes magamat háttérbe helyezni és megbetegíteni (tönkremenni, rámenni), nyelni, tűrni, megalázkodni, hagyni magam semmibe venni, eltaposni, megrágni és kiköpni (...). Nálam is nagyon érik a Tschüss, auf Wiedersehen! (ugyanabból az okból, mint a húgomnál).
Volt Babarcról egy plusz utam Szajkra (csak azért, mert ... és nem fejezem be, autokrata világunkban én csak egy aprócska porszem vagyok, akivel azt csinálnak, amit akarnak). Aztán haza.
Itthon tettem-vettem. (Olyannyira fáradt vagyok testileg-lelkileg, hogy arra nincs szó.)
Beírtam a határidőnaplómba, hogy csüt.ön helyettesítés délután Szajkon, hétfőn este Márton nap Babrcon, csüt.ön Babrcon este ovis szülői, szombati munkanapok dec. 7. és 14. (A dec. 24-et miért is kell ledolgozni? Pölö...)
Aztán leültem netezni kicsit. Meg szoktam nézni a FB emlékeket mostanában, és akkor jöttek a fotók két évvel ezelőtt november ötödikéről. Igen: anyu akkor költözött Mohácsra... El is sírtam magam.
Felpakolás Hőgyészen.
(Itt még vannak az üres hőgyészi házról fotók. :( )
Felpakolás Mohácson.
