2018. április 9., hétfő

70. nap

Tavaszi fáradtság? Vagy más? Egyáltalán néven kell nevezni? Tény, hogy a tavaszi szünet másfél hetében rengeteg volt a dolog. Az is, hogy konkrétan nem pihentem. Tegnap este 7-kor bedőltem az ágyba és aludtam a reggeli ébresztőig. 5.10-kor szól a vekker munkanapokon. 

Ma rövid napom volt. A 21 fok nekem már hőség, hirtelen jött a meleg és van esély rá, hogy marad is. Engem egyszerűen fizikailag kipurcant, nagyon nehezen viselem. Amikor hazaértem, nem voltam képes semmire. Csak ültem, pihegtem, megnéztem egy filmet. (Ponette, egy nagyon felkavaró történet egy kislányról, aki édesanyja halálát próbálja feldolgozni.) Csak ültem, pihegtem. Előttem a listám. De legalább főzni kellene. És a torna... Átgondoltam: ma nem kell dobozolni, mert holnap is rövid napom lesz, megoldom délután. A torna viszont nem halasztható, ráadásul azt ilyenkor csak elkezdeni nehéz. Így is lett. Rábeszéltem magam, elkezdtem, onnan már nem volt gond.

Sütöttem egy kenyeret, a hétre több napra is terveztem szendvicset, ez gyors, laktóz- és gluténmentes,  minimális CH-tartalmú, ráadásul vajjal-paprikával-kávéval az egyik kedvenc eledelem évek óta. Amikor kihűlt, elkészültek a munkába csomagolós szendvicsek. És nagyon örültem, hogy a nyavajgás, kínlódás, szenvedés helyett inkább léptem, még ha csak kicsit is.



Étek:
R: 2 vajas-paprikás szendvics, kávé
E: pörkölt, Szafi nokedli, 4 Lottó szelet

Mozgás:
- Pahla Mini challenge 4/1. gyakorlatsor csütörtök
- 10 km

Így...