Napközben bepottyan egy sms. Gyanús tranzakció miatt a bankkártyámat letiltják. Mi van?? Felhívom a központi számot: valóban Amerikából próbálkoztak pénzfelvéttel a számlámról. Törlik a digitális nyomokat, új kártyát kell igényelnem...
Nehéz munkanap, leginkább csak testben vagyok jelen, amúgy totál szétszórt... Kis siker: amikor pozitív megerősítéssel sikerül motiválnom. Az egyik kis elsős penge elme, de sosem figyel, mindig mást csinál, néha "rosszalkodik" is. Hétfőn a legtöbb feladatnál rajtam volt a szeme és a füle, adtam neki a Krétában egy órai dicséretet. Kedden jött: anya mondta, hogy kaptam órai dicséretet, ma is fogok kapni! Úgy is lett. És ma is adtam neki, úgy dolgozik, mint egy kis angyal. :) (Olyan kis cuki volt ma ez az első osztály. Tegnap megtanultuk a témakör összes szavát, ma mondják: már mindent tudunk, írhatjuk a dolgozatot! Persze még sokat gyakorlunk, mondatalkotást, igaz-hamis állításokat, játszunk bingót, bombásat (...), hogy tényleg mindenkinek flottul menjen.) Nagy siker: a másik suliban a másodikban mindenki ötösre felelt a szavakból. :)
Ugyanitt egy végtelenül tüneményes cukiság. Az umlautos a-t tanuljuk a héten (ä), ez egy igazán speciális német betű. Mára az ö-ből mindenkinél a vastag vonalon csücsült az ä betű vége. Sőt olyannyira jól megy már, hogy a magyar szóba is belecsempésződött:
Hát megeszem! :)
Január óta készülünk német szavalóversenyre. Mindig sok verset viszek, elolvasom a gyerekeknek, lefordítom, ők választhatnak maguknak. Idén 4 gyerkőc indul. Van köztük tehetséges, van "szeretek verset mondani" típus és van SNI gyerkőc, akinél óriási szó, hogy jelentkezett és megtanult (méghozzá szépen hangsúlyozva) egy német nyelvű verset. Sokat gyakoroltunk, a szülők is sokat segítettek, holnap lesz a nagy nap.
.......
Sok emberrel beszélgettem mostanában. Ők jöttek, nem én kerestem őket. Mindenkitől tanultam. Mindenkitől hallottam olyat, ami építő, amit be tudok illeszteni a mindennapjaimba.
