2022. november 13., vasárnap

Hétvége

Baráti találkozó (Kecskemétről, Paksról, Orosházáról, Mohácsról, Sződligetről) idén Sombereken. Minden alkalommal van az aktuális helyszín környékén egy kis kiruccanás, most éppen Szekszárdon jártunk. Én ott voltam főiskolás, sok ismerősöm él a tolnai megyeszékhelyen, mégsem hallottam még eddig soha a Petrits családról és a Mézeskalács Múzeumról. Érdekes hely, aki arra jár, mindenképp kukkantson be.


Az ajándékboltban anyunak vettem márcot. Hogy miért? Amióta élek, anyu mindenre, ami nagyon édes, azt mondja, "édes, mint a márc". Hát most megtudtam, mi az a márc, így anyunak poénból vettem egyet. Aztán bent is felejtettem P-ék autójában, így anyu márca most Orosházán pihen kicsit a kamrában.


Majd Bati kereszt kilátó. Hallottam már róla, de itt sem jártam még. Kalandos volt az út felfelé, de maga a hely, a kilátó és a kilátás pazar.











Reggeli után kései ebéd, avagy korai vacsora, farkaséhesek voltunk már. P. néni főzött idén is, mindenki nyaldosta a tíz ujját: bableves, gőzgombóc, rétes.


Bodza cica is előkerült estére, csodacicmókos macsek.


Én roppant korán mentem aludni, egyszerűen hulla fáradt vagyok, no meg a bebögyölt vacsora is elpillesztett.

Másnap reggel viszont viszonylag korán ébredtem és élveztem a tavat, a jó -roppant hideg- levegőt, a csendet, a nyugalmat.


Sajnos nagyon hamar elröppent a hétvége. De nagyon jó volt a kis csapattal újra kicsit együtt lenni. Köszönet M-nak és P-nek a szervezésért és a vendéglátásért.