M. szólt, hogy napok óta nem írtam blogot. Túl sok minden nem történik.
Eszek...
... volt egy freikávé...
... voltam anyuéknál, elvittem a temetőkbe...
... megnéztük a tamási betlehemet...
... a suliban mindig van cicek...
... ünnepeljük a szülinapokat...
... ültettünk Luca búzát...
... barkácsoltunk karifát a kicsikkel...
... és általában (mindig) fáradt vagyok. Tanítóként pedig mindig hül.e. Ha van rajtam sapka, azért, ha nincs, azért. Ja, és persze közben degeszre keresem magam. Úgyhogy tök jó nekem. ;) Nem panasz, hanem tény. Napi szinten. De nekem bárki elhiheti: mindez nem fontos.
