2020. március 22., vasárnap

Talán most



"Nem vagyunk hozzászokva. Nem vagyunk, mert olyan szabadságban és bőségben élünk, amit észre sem veszünk. Még az is, aki napról-napra él. Van tiszta víz, rogyásig élelmiszer, gyógyszer, kezelések, villany, fűtés, fedél a fejünk felett. Tudom, hogy hőbőrgünk, mert lehetne sokkal jobb. Sok helyen jobb. De sokkal több helyen rosszabb. Az a baj, hogy be vagyunk zárva, főleg magunkba, és nem csak most. Általában. Abban az értelemben, hogy nincs tapasztalatunk azzal kapcsolatban, hogy a világ többségének ez mind luxus. A világ nagyobb részének az. De ezt nem akarjuk látni, a híreken átfutunk, mert minket nem érint. Nem érint, hogy csak az elmúlt évtizedekben, annyi népirtás volt, amennyiben annyian haltak meg, mint egy vírusban sem. És persze voltak vírusok is, meg durva betegségek, amik úgy söpörtek végig mint egy pusztító vihar. Csak ez nem érintett meg minket. Mert jó dolgunk van. Annyira jó, amit fel sem mérünk. Igen. Van víz, ennivaló, fűtés, kórházak, oktatás. Lehetne jobb. Persze. De van. A világ nagy részén nincs. Ott az van, hogy szomjan halsz. Meg éhen. Meg bódéban laksz, meg eladnak gyerek rabszolgának, meg a szerveidért, meg nincs csak fertőzött víz, és egy kis rizs. Értem, hogy ez nem érint meg, mert azzal vagy elfoglalva, hogy hány autó, meg hitel, meg telefon, meg utazás. Meg azzal, itt miért nem jobb, és osztod az észt a politikáról, a demokráciáról, diktaturáról az elméleteidről és harcolsz, felesleges dolgokért. A világ nagyobb része nem él ilyen jólétben. Ők tényleg az életükért harcolnak. Addig, amíg nem mész oda és nem tapasztalod, pont addig fogod azt érezni, hogy szar az életed. Pedig a te életed nagyszerű. Még most is. És most megérint, milyen félni attól, hogy elveszithetsz dolgokat, akár az életed is. Eddig nem vetted észre, hogy ez sokak számára már rég valóság. Hálát kéne adnod. Figyelned kéne. Talán most jött el az idő, hogy figyelj."

;)

2020/12. heti összefoglaló

Múlt pénteken, március 13-án volt a suliban az ünnepség március 15-re meghirdetve. Jött a rendelet: nem tarthatjuk falu szinten, de mivel a miénk pici suli, osztálykeretben megtartható. A tornatermünkben gyűltünk össze. Az arcokon furcsa értetlenség, a mindig csacsogó-kiabáló-veszekedő szájak csukva. Nem kértünk ünneplőt sem, csak egy kokárda került mindenki szíve fölé. Nem magnóról ment, hanem mi énekeltük közösen a Himnuszt. Az "Isten, áldd meg a magyart" sornak különös jelentősége volt. Valami döbbent néma hangulatban mondták el a kicsik a verseket, a csárdásra körbe álltunk, megfogtuk egymás fertőtlenített kezét és együtt táncoltunk. Aztán folytatni kellett a tanítást. Közben már második napja záporoztak az emailek, utasítást kaptunk a Tankerülettől, hogy nézzük folyamatosan az emaileket, és hogy az iskolai mobilok legyek nálunk mindig. Nálunk nincs igazgató, így mindhárman figyelemmel kellett kísérjük az eseményeket. Be is pottyant egy email: akinek kontkaktja volt/van külföldről hazatérttel, gyerek vagy felnőtt, haza kell küldeni. Itt volt az a pont, amikor biztos voltam benne, hogy be fogják zárni az iskolákat. És itt jött el az a pont, amikor a napi lelki és egyéb káosz betetőzött. Behívtuk az érintett gyerekek szüleit, szóltunk a kollegának, csak kérdések voltak, kétségbeesés, bizonytalanság. Aztán este bemondta a média: az iskolák bezárnak, digitális tanrend lép életbe. A péntek estét, a szombat délutánt és estét, a teljes vasárnapot végigdolgoztam. Sikerült találni egy megoldást a hirtelen digitális átállásra.

Hétfőn hivatalosan szünet volt a suliban, de tanítók bementünk, helyzet volt. Hazapakoltam a fél tanárit.


Kedden is bementem dolgozni, hazaküldtük a szülőkkel a gyerkőcök suliban maradt könyveit-dolgait, az egész épület fertőtlenítve lett.

Szerdán Orfű, séta, senkivel nem érintkezve.


Délelőtt még suli.


Folyt a munka csütörtökön is, ez volt az első nap, hogy már nem mentem be a suliba, hanem itthonról dolgoztam. Úgy reggel 7-től este 9-ig. Közben -pihenésként- elkezdtem a lakásban futni Pahla-val. És kis séta (minden óvintézkedést betartva) és D-vitamin-gyűjtés a Dombay-tónál.


Az étkezésem elég kusza volt a héten, de volt azért benne rendszer. A reggelit délután, 1-2 óra körül volt időm megenni, a tízórait uzsonna időben, az ebédet vacsorára, este 8 körül.



Aktiváltam a Telenornál kapott egyszeri díjmentes 100GB netemet.


És ment tovább a home office.


A nagyszobában hetek óta elkezdtem szortírozni a tananyagokhoz kapcsolódó több kilónyi anyagomat. Most ezeket nem fogom tudni használni, de legalább találhatok magamnak időt most már tényleg rendszerezni és elpakolni.


Hétvégére annyira telel lett a fejem infókkal, annyit ültem a gép előtt, olyan mértékben sajgott már a szemem, a hátsóm, a hátam, a vállam, hogy elhatároztam: időt kell szabnom a gép előtt ülésnek (is). Munkaidőben mindenképpen ott leszek, de kellenek 5-10 perces szünetek is, amúgy a telefonon leszek online és csinálom az itthoni dolgaimat is délután. Sőt azt is eldöntöttem, hogy megszűröm az információkat. Mert képtelen vagyok már több hírt, infót befogadni. Volt egy mini séta a napsütésben.


És délután, még utoljára (mindent betartva) Nagy fa Görcsönydobokán.


Aztán sütöttem rakottast...


... és dobozoltam 3 napra.


A vasárnap reggeli első hír az volt, hogy itt, Mohácson is van detektált koronavírus fertőzött, mintegy 100 kontakttal. Úgyhogy vasárnap reggeltől karanténba helyztem magam.

Heti: (szombatig) 75km, idei eddigi összes: 557km.


2020/1. heti összefoglaló itt
2020/2. heti összefoglaló itt
2020/3. heti összefoglaló itt
2020/4. heti összefoglaló itt
2020/5. heti összefoglaló itt
2020/6. heti összefoglaló itt
2020/7. heti összefoglaló itt
2020/8. heti összefoglaló itt
2020/9. heti összefoglaló itt
2020/10. heti összefoglaló itt
2020/11. heti összefoglaló itt


Dobozok dobozoláshoz itt
A döntés itt
Eredmény 3 hónap dobozolás után itt
100 nap dobozolás itt
Eredmény 4 hónap dobozolás után itt
Eredmény 5 hónap dobozolás után itt
Eredmény 6 hónap dobozolás után itt
Eredmény 8 hónap dobozolás után itt

Dobozolások (gyűjtemény- eddigiek, 2020 előtt) itt
Dobozolások gyűjtemény (2020) itt


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Dobozolás 3 napra

Egy hete volt pénteken, hogy elrendelték a távoktatást, azaz a gyerekek nem jöhetnek iskolába. Akkor már tudtam, hogy nem játék ez itthon sem. Nem halmoztam fel élelmiszer-készletet, kenyérből vettem +egyet, +1 csomag tésztát, +1 csomag mogyorót. Anyagilag sem tudtam megtenni, nincs helyem sem a tároláshoz, a fagyasztóm egyetlen mini polc és tele is van.

Tegnap (szombat) dobozoltam három napra. Külön dobozokba -mivel itthon vagyok, itthonról dolgozom- nem kellett most tenni, fura is volt. Abból dobozoltam, ami van itthon. Mert azért van. Például egyszer régen vettem kölest. Akciós volt. Egyszer ettem belőle: nem ízlik. No de nem mindig mennyei manna az ebéd, kölest főztem. Szóval szépen el fogom használni mindazt, ami eddig csak állt a polcon.


R: bundás kenyér, paprika
T: jogi, gyümi
E: rakottas
V: tonhal saláta


Dobozok dobozoláshoz itt

A döntés itt
Eredmény 3 hónap dobozolás után itt
100 nap dobozolás itt
Eredmény 4 hónap dobozolás után itt
Eredmény 5 hónap dobozolás után itt
Eredmény 6 hónap dobozolás után itt
Eredmény 8 hónap dobozolás után itt

Dobozolások (gyűjtemény- eddigiek, 2020 előtt) itt
Dobozolások gyűjtemény (2020) itt


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha