"Mert ez a legfontosabb: hogy elindulj, és aztán hogy jó irányba menj (kis kanyarok beleférnek. néha nagyok is), hogy ne kínlódj az edzőteremben, ha nem szereted a súlyzókat; ne kínlódj a rekortánon, ha nem szeretsz futni; ne tekerd a biciklit, ha utálod (de figyelj, nem a komfortzóna átlépés megspórolásáról beszélek!! Tudod??!!) Találd meg azt a sportot, ami Te magad vagy! Amiben jól érzed magad!
Nem baj, ha utoljára középiskolában próbáltál meg futni, ahogy az sem, ha nem tudsz kötelet mászni vagy fejállásban vigyorogni, vagy hogy sosem voltál még csoportos órán, mert félsz, hogy az első gyakorlaton elvérzel. A lényeg, hogy mindezek ellenére/mellet tegyél egy lépést… egy lépést a határaid lerombolása felé…. legyen az egy első edzés, vagy egy intenzívebb edzés a tegnapinál, vagy bármilyen újabb kihívás…
Csak az első lépés nehéz. A második már könnyebb, és a többi… ááá, már lépned sem kell, vinni fog a lendület!
Lépj ma is – mert sport nélkül lehet élni, de nem érdemes!
Lépj, és örülj, hogy léphetsz! Légy büszke magadra, hogy léptél!
Szeresd, amit csinálsz! És persze: mosolyogj:)"
