Piac. Sok-sok házi cucc beszerezve.
Egy blog egy boszorkányról és konyháról, életről és módról, izomról és építésről, zsírról és csökkentésről. Magamnak: mementónak, és mert szeretek naplót írni, fotózni; másoknak: örömre, ötletnek, olvasgatásra.
2026. szeptember 5., szombat
121 év...
Anyai részről 100%-ban, apai oldalról kisebb részben (apai dédanyám volt sváb) sváb származású vagyok. A nagyszüleim anyanyelve a sváb volt, az óvodában tanultak meg magyarul. Papi sokszor emlegette, hogy először "felesben" beszélték ovisként a két nyelvet, azt mondta ő kicsiként: "Óvónéni, mach' te mal uf!" (Óvónéni, kapcsold fel a villanyt!) Anyu is perfekt volt "sváb nyelvből", hiszen gyerekkorában otthon "németül" beszéltek. A képen (a könyvemből, amit már 20 éve írtam) a kislány mamikám (jaj, de nagyon hiányzik), mögötte a szülei. Dédanyám meghalt, amikor mami 11 éves volt, de mami apukája, a dédapám egy hónap híján 90 évet élt, így az életem része lehetett 20 évig. Mindenki csak Opa-nak hívta a családban. Igazán különleges figura volt. Öntörvényű, konok, de a maga módján nagyon szerette mind a négy dédunokáját, így egnem is. Ma lenne 121 éves. Isten éltessen, Opa!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

