Amikor a kislányból biológiailag nagylány lesz, eljön az idő, hogy elkezdődik a menstruáció. Nálam sem volt ez másképp, és világosan emlékszem arra a napra.
Fájdogált a hasam, de nem tudtam mire vélni. Aztán másnap arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj az egész alfelem, feszít, nyüszít, és valami barnás izé van ott alul. Éppen a nagymamámnál nyaraltam, aki hívta is édesanyámat, aki elmondta, mi ez, és hogy bizony vannak, akiknek ilyenkor fájdalmaik vannak.
Ezután minden hónapban iszonyatos kínokat éltem át. Amíg iskolás voltam, volt, hogy felfektettek egy padra és betakartak (mert habár verejtékben úsztam az izzadtságtól, közben rázott a hideg, és lábra sem tudtam állni legtöbbször); amikor pedig már dolgoztam, sokszor napokig munkaképtelen voltam, vagy a rengeteg fájdalomcsillapítótól csak gubbasztottam, zsibbadt nyelvvel és végtagokkal.
Igen: rengeteg fájdalomcsillapítót beszedtem. Levélszámra. Már egyáltalán nem hatottak a gyógyszertárban kaphatók, irattunk hát fel orvossal, de a legerősebbek kombinációja sem ért semmit: már mindenem zsibbadt, a hasam akkor is görcsölt, a petefészkeim le akartak szakadni, a méhem meg szét akart robbanni.
Aztán egy kontrollon új nőgyógyászhoz kerültem. Szerettem volna felirítni valami lórúgás fájdalomcsillapítót, de ő azt mondta: nem. És elmagyarázta, mit művelnek a szervezetemmel a fájdalomcsillapítók, hogyan hatnak, és hogy mennyire nem ez a megoldás. Ő javasolta, hogy szedjek fogamzásgátlót, az több problémára is megoldás lehet. Mivel amúgy is utálom a tablettákat, nagy hiszti árán kiváltottam és elkezdtem szedni. Tény és való, hogy megváltás volt: apróbb feszítő érzéseket leszámítva teljesen tünetmentesen vészeltem át a menstruációkat.
Csakhogy telt-múlt az idő, és már vagy egy éve azon morfondíroztam, hogy nem jó ez, hogy hormontartalmú bogyót szedek. El kéne hagyni ezt a frányaságot. De iszonyatosan féltem a görcsöléstől, hiszen dolgoztam, nem lehetek havonta 2-3 napot táppénzen.
Egyre többet olvastam a témában, de nem mertem belevágni.
Aztán most, mielőtt kijöttem az egy hónapos etapomra, nem sikerült feliratnom a gyógyszert. Nem volt más választásom, ki kellett jönnöm dolgozni. Felszerelkeztem hát egy vagyonnyi fájdalomcsillapítóval, és kijöttem.
Igyekeztem már előre pozitívan állni a dologhoz.
És eljött a "nagy nap". Éreztem egy kis feszítést, aztán pont. Mindennemű fájdalom, kellemetlenség, puffadás, görcs nélkül, egyszerűen természetesen lezajlott a dolog. Óriási örömömre!
És hogy hogy jön ide a paleo?
Mivel "a fájdalmat a menstruáció során a méhbe és a hasűrbe kikerült méhszövetekben termelődő gyulladáskeltő anyagok okozzák", természetes, hogy a paleo táplálkozás gyulladáscsökkentő hatása megszünteti vagy mérsékli a panaszokat. (Forrás
itt.)
Két hónap paleózáson vagyok túl. (nem mintha valami rossz dologról lenne szó, amin túl kell lenni :) ) Nagyon sok pozitívumát érzem magamon. De ha csak ez az egyetlen dolog változott volna: fájdalom nélküli menstruáció, már akkor azt mondom: simán megéri.
Olvasásra ajánlom még:
