2014. július 21., hétfő

Hétfő (Ausztria)

"Lehetõséged van feljebb lépni egy korábbi állapotból, legyen szó a munkádról, a párkapcsolatodról, vagy az életed bármely területérõl. Ha megfelelõen ki tudod használni a mai nap energiáját, akkor magad mögött hagyhatsz egy korábbi problémát, ami egy ideje foglalkoztat téged. Légy nyitott és rugalmas, mert a megoldás nem feltétlenül abban a formában érkezik, ahogy elsõre gondolnád, könnyen lehet, hogy meglepetésekben lesz részed."


Éjfél körül aludtam el, hajnali fél háromra jött értem a kis busz. G. eljött elbúcsúzni. Hordja nekem azokat a csillagokat...

Beültem, bevettem a nyugtatót és az altatót, és az alagutakra már nem is emlékszem.

A határ előtt álltunk meg, amikor először felébredtem.  A halott madarat láttam meg először. Aztán a napfelkeltét. És ekkor eszembe jutott: ma 21-e van...

Április 21-én eljegyzési gyűrűt kaptam.
Június 21-én egy "tényfeltáró" levelet kaptam a másik nőtől és visszaadtam a gyűrűt.
Ma július 21-e van, egy hónapja már...


A busz -mint ahogy az élet is- ment tovább. Én pedig aludtam tovább.
Amikor elindultam otthonról, meleg volt. A határnál még melegebb, felkelt a nap és sütött. Amikor legközelebb felébredtem, Ausztria szívében jártunk már, és köd volt. És hideg. Meg is kérdeztem a sofőrt: Ilyen sokat aludtam volna, hogy már tél van?!




Aztán lassan elkezdett derengeni a nap. És elolvadni a busz: letört a kipufogó vége és felolvasztotta a lökhárítót. Kis szerelés után jóval lassabban, de folytatódott az út.

Sankt Michael


És időben megérkeztem a munkahelyemre.

R: 60g mogyoró
E: rántotta (3 tojás, 10 szelet kolbász)


V: 3 szelet húskenyér, saláta



Az úton a halott madár volt az első, amit megláttam. Aztán a napfelkelte. Majd eszembe jutott, hogy mi történt egy hónapja...
Halál és újjászületés, fény és árnyék, nyár és tél...
A természetnek is van egyfajta ritmológiája. Az emberi életnek is. 
Fent és lent, egészség és betegség, boldogság és szomorúság váltja és követi egymást. Hogy minderre hogyan reagálunk, az nagy mértékben befolyásolja a mindennapjainkat.
Kereken egy hónapja, a történtek után a parkolóból indultam Ausztriába, akkor a kocsimban aludtam. Ma egy három szobás, csodaszép albérletből. Egy hónapja szinte az önkívületig magam alatt voltam. Ma sem vagyok jól, de már tudok enni, néha aludni, és sok dolgot máshogy látok, mint akkor. Egy hónap alatt tisztán és világosan kiderült számomra, ki a barát, és ki az, aki olyan, mint a szél, ami a saját malmára hajtja a vizet. Több a barát, hála az égnek, sokkal több. Egy hónap alatt szinte többet tanultam magamról, mint ezelőtt a harminckilenc év alatt. És látom már, mennyi tanulnivaló van még.

Bölcs: önbecsülés