Egy blog egy boszorkányról és konyháról, életről és módról, izomról és építésről, zsírról és csökkentésről. Magamnak: mementónak, és mert szeretek naplót írni, fotózni; másoknak: örömre, ötletnek, olvasgatásra.
Ma nagyon kegyes hozzám a sors: nem fáj a hasam. Nagyon korán ébredtem ma is (4.00), így fél 6-ra már megvolt a séta, begyűjtve a magammal megbeszélt 6000 lépés.
7-re kész lett a tökmagkrém.
Haladgattam a házimunkával, de antistresszeltem is, volt itt M. kicsit.
Ebéd után aludtam egyet. Még a -szintén magammal megbeszélt- 20 perces tornám volt hátra, rábeszéltem magam, hogy nem is olvadok el ebben a hőségben... A 20 perces torna Pahlaval megint két részletben ugyan, de megvolt. Ömlött rólam a víz, pedig egyetlen egyet sem kellett ugrani.
(Robog az idő. Nagyon hamar itt lesz az, hogy reggelente ki kell majd ásnom a kocsit munka előtt a hó alól... Addig meg valahogy csak kibírom. Minden másra meg ott a mászterkárd.)
Mai vacsim: tökmagkrémes pur pirítós, paradicsom, saláta, körte.
Ébredés: 4.20. (Ez jó, nagyon jó, napok óta 3 körül már fent voltam...)
Szokásos hasmars, közben (mármint a köztes "szünetben") 15 perces fekvő, ébresztő antistressz.
Reggeli: tökmagkrémes pur pirítós, paradicsom, csíra. (A tökmagkrémet magam készítem. És amióta először ettem, rákattantam. Paradicsommal és csírával maga a mennyország. És nem mellékesen laktató is. A csírát kaptam. M. szombatonként jár piacra, utána felugrik hozzám ezzel-azzal. Ma kaptam fekete ribizlit, paprikát, paradicsomot, csírát, mákos rétest. Minden egy vagyon -sajnos már a piacon is horror árak vannak...-, ma megkértem, ne hozzon legközelebb semmit, csak ha esetleg külön kérem, én sem venném meg, hiába jó és szeretem...)
Séta. (Nagyobbat terveztem, mivel a hasam nyugton volt, a szurkodásokat-feszüléseket figyelmen kívül hagytam. Kinyitottam itthon minden ajtót-ablakot, gondoltam: megyek, amíg felhős az ég, hadd szellőzzön ki a lakás. Hja, a tervezett út tizedénél egyszer csak kibukkant a felhők mögül a nap, és szórta is sugaraival a meleget, nem fukarkodott. Hát gyorsítottam a tempón és egy rövidebb szakaszt suhantam.)
Pahla 20 percese.
Ebéd: a kapott két mákos rétes.
Aztán pihentem másfél órát. A világomat nem tudtam, amikor megszólalt az ébresztő. Kimentem a konyhába, és hirtelen éreztem: le kell ülnöm. És nagyon remegett a kezem. Basszus, ez hipó! Van vércukor mérőm, de nem szoktam használni, mert ki nem állhatom a tűt. De most mértem:
(Érdekes ez a vércukor érték. Az utolsó laboromnál az eredmény alapján 3.1-gyel hipóztam, na akkor semmi bajom nem volt. De láttam már 4.7-tel is olyan hipózást, hogy szerencsétlen illető se menni, se beszélni nem tudott.)
Nálam itthon se cukor, se keksz, se szőlőcukor, se gyümölcslé, se tej, ami gyorsan felvihetné az értéket, pedig éreztem és tudtam, hogy nem árt kicsit felnyomnom a vércukromat, így ettem egy körtét, és mellé egy szelet pur kenyeret.
Hja kérem: a full gyors CH-s, cukros ebéd után nem is tudom, mit várhattam volna szegény szervezetemtől...
Kis házimunka után jött a relax. A húgom készített egy 10 perces, fekvő relaxációt, ma néztem meg és próbáltam ki, hát nagyon jólesett. A húgom gyermekjóga oktató (is), aktív jógázó, ért is a dologhoz és roppant kedves tőle, hogy elkészítette ezt a kis videót. Messze lakunk egymástól (én Mohácson, ő Budapesten), mégis mindig gondolunk egymásra és próbálunk segíteni, ha valamelyikünknek szüksége van rá.
A süti a mai menümhöz 5 óra 10-kor készült. Pöppet jól sikerült. :)
Kajapakk, sulis pakk, irány dolgozni, ma 6-ra.
Pöppet sötét van ilyenkor (a benti fényt már én kapcsoltam fel, amikor kiriasztottam érkezéskor).
De így már egészen romantikus. 😁
Pöppet van csak hideg.
Megint benne vagyunk a Neue Zeitungban. 😊 (Mert olvasom, megcsináljuk a felhívásokat, pályázatokat, szkennelek, emailt írok, beküldöm.)
Munka után édes a ... hazacammogás. És ez már jelentős tempónak volt mondható...
Át M-hoz, vittem neki ebédet, haza, Pahla torna, vacsora, mosogatás, porszívózás. Telefonált közben a "hangyász", holnap lesz a hangyairtás 3. etapja, hát holnapra is lesz program bőven.
Évek óta nagyon csípem Pahla-t. Elsősorban azért, mert nagyon okosakat mond, sok dologban egyezik a véleményünk. A tornái nagyon jók. Van kezdők részére, középszintű és odatesz-kategóriás is. És van külön egy video-sorozata futáshoz.
A Mini challenge című programját meg is szoktam osztani a blogon, és ebből sok tornát meg is csináltam.
Idén indított egy napi tornavideó-sorozatot. 50-en felülieknek címezte, de szerintem bárkinek nagyon jó lehet, akinek a fogyás a célja kiszámolt étrenddel és moderált mozgással, vagy bárkinek, aki mozogni szeretne. Amiért imádom: nem kell ugrálni, nem kellenek hozzá eszközök, 20 perc az egész, ennyinek bele kell férnie egy napba, futás előtt is tökéletes átmozgató-bemelegítő. Eddig mindegyiket megcsináltam. Ezek is nagyon egyszerű gyakorlatok, roppant változatos, mindent átmozgat. Szívből ajánlom mindenkinek.
