Szombat

Ébredés: 4.20. (Ez jó, nagyon jó, napok óta 3 körül már fent voltam...)

Szokásos hasmars, közben (mármint a köztes "szünetben") 15 perces fekvő, ébresztő antistressz.

Reggeli: tökmagkrémes pur pirítós, paradicsom, csíra. (A tökmagkrémet magam készítem. És amióta először ettem, rákattantam. Paradicsommal és csírával maga a mennyország. És nem mellékesen laktató is. A csírát kaptam. M. szombatonként jár piacra, utána felugrik hozzám ezzel-azzal. Ma kaptam fekete ribizlit, paprikát, paradicsomot, csírát, mákos rétest. Minden egy vagyon -sajnos már a piacon is horror árak vannak...-, ma megkértem, ne hozzon legközelebb semmit, csak ha esetleg külön kérem, én sem venném meg, hiába jó és szeretem...)

Séta. (Nagyobbat terveztem, mivel a hasam nyugton volt, a szurkodásokat-feszüléseket figyelmen kívül hagytam. Kinyitottam itthon minden ajtót-ablakot, gondoltam: megyek, amíg felhős az ég, hadd szellőzzön ki a lakás. Hja, a tervezett út tizedénél egyszer csak kibukkant a felhők mögül a nap, és szórta is sugaraival a meleget, nem fukarkodott. Hát gyorsítottam a tempón és egy rövidebb szakaszt suhantam.)

Pahla 20 percese. 

Ebéd: a kapott két mákos rétes.

Aztán pihentem másfél órát. A világomat nem tudtam, amikor megszólalt az ébresztő. Kimentem a konyhába, és hirtelen éreztem: le kell ülnöm. És nagyon remegett a kezem. Basszus, ez hipó! Van vércukor mérőm, de nem szoktam használni, mert ki nem állhatom a tűt. De most mértem:

(Érdekes ez a vércukor érték. Az utolsó laboromnál az eredmény alapján 3.1-gyel hipóztam, na akkor semmi bajom nem volt. De láttam már 4.7-tel is olyan hipózást, hogy szerencsétlen illető se menni, se beszélni nem tudott.)

Nálam itthon se cukor, se keksz, se szőlőcukor, se gyümölcslé, se tej, ami gyorsan felvihetné az értéket, pedig éreztem és tudtam, hogy nem árt kicsit felnyomnom a vércukromat, így ettem egy körtét, és mellé egy szelet pur kenyeret.

Hja kérem: a full gyors CH-s, cukros ebéd után nem is tudom, mit várhattam volna szegény szervezetemtől...

Kis házimunka után jött a relax. A húgom készített egy 10 perces, fekvő relaxációt, ma néztem meg és próbáltam ki, hát nagyon jólesett. A húgom gyermekjóga oktató (is), aktív jógázó, ért is a dologhoz és roppant kedves tőle, hogy elkészítette ezt a kis videót. Messze lakunk egymástól (én Mohácson, ő Budapesten), mégis mindig gondolunk egymásra és próbálunk segíteni, ha valamelyikünknek szüksége van rá.

Este kis séta volt, kis saláta vacsi.

 És kis filmnézés lesz, aztán alvás.

(Sikerült ma majdnem 9000 lépést menni.)