Hullámok

(Nagyon cukik a nagyok, minden nap rajzolnak egy képet a táblára, és minden órán átírják arra a nevet, aki éppen jön hozzájuk órára. :) )

Ma már az első órán "elfogytam". De nézzük pozitívan: próbálkozom (ez egy bizonyos dolog) és ma nem jött össze. 

Folyamatosan próbálkozom, méghozzá több területen kell "javítanom". Magam, az otthoni életem, a tanítóságom, az egészségem (több más mellett). A blogban nagyon kis szelete szerepel az életemnek, aki személyesen ismer, az azért jobban bele-/belém lát. Sokáig minden mással foglalkoztam, csak magammal nem. Vagyis valamilyen szinten igen, de ami igazán fontos lenne, azzal nem. Jó pár éve rá kellett jönnöm, hogy ha ezt a lépést kihagyom, semmi másban nem fogok elérni változást. Pici dolgok sem sikerültek, de ma már igen. És megyek tovább ezen az úton. (Aki nem úgy működik, mint én, felfogni sem tudja, mennyire nehéz pl. rendet tartanom, beágyaznom reggel (...), de nem ragozom.) Néha jobban megy, néha kevésbé. 

A suliban ma (az első órai mai "kudarc" után) egyszerűen szétestem. Szegény A-nak sikerült elmondnaom, mennyire nehéznek érzem ezt a helyzetet. (Az ember néha már attól megkönnyebbül kicsit, ha kibeszélheti magából, ami foglalkoztatja.) A 2. órán egyszerűen semmit nem találtam, elfelejtettem, amit mondani akartam, kemény volt. Aztán nekiálltam és elkezdtem pakolni a tanáriban a cuccaimat. Mert egy gombostű nem lett volna képes leesni sehova az aszalomon, és már tényleg semmit nem találok. (Nyáron nagyon hirtelen kellett kiköltöznünk a tanáriból és átcuccolni egy ötöd-hatod akkora mini teremkébe, persze, hogy semmit nem találunk, mindenki folyamatosan csak keres, márpedig erre nincs idő.) Sikerült néhány dolognak helyet találnom, az asztalon teret felszabadítani, és készülni a jövő hétre majdnem minden évfolyamon (ez csak B., a sz-i dolog még várat magára). Néma csönben ténykedtem leginkább, közben a fejemben "beszéltem magammal". Fél négyig. Akkor már olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam gondolkodni, hazajöttem. 

(Kábé ilyen kusza vagyok, mint ez a bejegyzés. De dolgozom az ügyön.)

Holnap általános sulis osztálytalálkozó. Már hétfőn fáradt voltam, így legegyszerűbb lett volna azt mondani, hogy nem megyek, detúl fontosak nekem a volt osztálytársaim és ki tudja, meddig jöhetünk még össze (egy társunk,R. sajnos már 2 éve nem él), így annyit tudok, hogy megyek, hogy mikor, hogyan, az meg majd elválik.

Csütörtök

Annyira ügyesen időben aludni mentem tegnap, hogy majd korán felkelek, korán megyek B-ra, mert sok a munka, a sulikezdés előtt még kismillió dolgot meg tudok csinálni, például készülni órákra. Tényleg ügyesen fel is keltem, viszonylag gyorsan "megéberültem" ( 😎 ), tusolás, kajabepakolás, minden, juj, de jó, indulhatok. Mentem még egy kört a lakásban: valami nem stimmel. De mi? Aztán rájöttem: ma nem B-on kezdek... Sebaj, van még egy órám az indulásig, akkor készülök itthon (khm, megint munkaidőn kívül, saját internet, saját áram...).

A munkanap megvolt (megint egyensúlyban, bosszúsággal is, de sok örömmel, öleléssel, ajándékkal), nagyon fáradtan értem haza. Siettem is, mert időpontom volt a reumatológiára (14.30).

Aki mostanában kezdte olvasni a blogot: vállfájdalom miatt aug. elején a háziorvos kiírt 10 fizikoterápiás kezelést és kaptam beutalót a reumatológiára. Aug. első hetében időpontom is volt, elküldtek DEXA vizsgálatra és kaptam még 5 kiegészítő fizikoterápiás kezelést. A DEXÁ-ra is hamar kaptam időpontot. Eredmény: csípőben kezdődő, a gerinc alsó szakaszán súlyos csontritkulás. Labor is volt: szinte tökéletes. Közben fogászati góckutatásra is kellett mennem, megvolt. Ezekkel az eredményekkel telefonon kellett jelentkeznem a reumatológián: felírtak 30ezer NE D-vitamint (kéthetente), kalciumdús étrendet, időpontot mára kaptam. Megjelenés 14.20-kor. Behívtak 15.45-kor...

A főorvos asszony nem fogadta el a góckutatás-jelentést, így újra mehetek góckutatásra (megjegyzem: az előző 25ezer Ft volt), aztán jelentkezzek telefonon időpontért a reumatológiára. (Megjegyzés: ha annyira súlyos a csontritkulásom, és ha annyira mellékhatás-mentesek a rá felírandó gyógyszerek/injekciók, akkor miért kell várnom augusztus óta a kezelés megkezdésével?) Egy lépés előre, kettő hátra.................

.........................................................................................................................

És ezt csak úgy....

Voltunk boltban, vettünk sajtot (amit boltban már nem szoktunk, csak háztól, de most nem jött össze, ennek a -z feltüntetett- összetevői nem voltak nagyon rosszak és akciós is volt), amin megláttam egy logót, amit még sosem azelőtt. 

Rákerestem:

És akkor tényleg csak úgy itt hagyom továbbgondolásra......................

 

Szerda: hosszúúú

Nehezen keltem, de aztán felturbóztam magam. :)

B-on 3 óra (mivel összevont, szorozd meg 2-vel), volt sok jó élményem, sok gyerkőcnek csillogott a szeme, a kicsikkel tanultunk új játékot (haha, azt hiszik, hogy játék, közben kőkemény szótanulás), a nagyokkal eljátszottuk A három kimalac mesét németül, tanultunk új dalt (...).

Aztán robogás át Sz-be (robogás! 30-cal egy traktor után). Ott egy elsős német (az egész csapattal, ketten A-val, de főleg ő vitte a prímet, amit köszönök is, a köhögésem sokszor rám tört, nagyon kellemetlen...). ". osztályos német, a saját csapatommal. Hát ezek a gyerekek hihetetlenül ügyesek. És a jó fele kis banda csillogószemű is, azaz lelkesek, tanulni akarnak, olyan cukik! Olyan lelkesek, hogy ma még óra után is páran maradtak (így én is), mert ők is akartak olvasni.

Aztán 2 lyukas óra, ami nem elég arra, hogy egyek is, készüljek is, Krétát is írjak. Úgyhogy ettem, mivel hóvégi zárás van, a Krétát is megírtam, és sikerült egy (1) holnapi sz-i órára készülnöm. 8. órában (14.40-től 15.20-ig (!!!!!!!)) a kis 3. osztállyal népismeret. Azért megcsináltuk. :)

Fél 5 körül értem haza, rögtön főzés, mosogatógép bepakolás, zöldbab fagyasztás (M. hozta a piacról, mmm!). Dobozolás holnapra.

Reggeli: szendvics. (Mindig félbevágom, így könnyebb az alig néhány fogammal megennem.)

Tízórai: alma, mag.

Ebéd: krumplileves (csupa házi, friss, piaci dologból), zöldbabfőzelék (szintén piacról), tükörtojás (házi tojiból, kolléganőmtől).

Ma vacsira 1 cső főtt kukoricát ettem (mert azt is hozott M., vegyszermenteset, isteni!).

Este fél 8-kor ültem le. Pont akkor pottyant be egy anyuka üzenete: Mikor felelnek x-ék az y témából. Bocs, ledolgoztam a 8 órámat, nem nyitom meg az üzit. Rá fél órára, azaz este 8-kor ugyanettől az anyukától a következő üzenet: "?" Hát elnézést kívánok, holnap reggel, a munkaidőm kezdetén majd válaszolok neki. (Ráadásul a házit mindig megbeszéljük, bejelöljük, felírom a táblára, beírom a napközis füzetbe, aztán beírom a Krétába, a napközis tanító elmondja nekik, amikor elkezdik a házit, bocsesz, ha valaki ezután sem tudja, hát tényleg sorry. (Ha én vagyok a bunkó tanító néni, szóljatok.)

Ja, és készülnöm kellene még holnapra. Közben este fél 9 lett. Szerintetek?