2026. február 22., vasárnap

Álom és valóság

 


A héten kétszer álmodtam úgy, hogy emlékszem is rá. 

1.:

A lakótelepi lakásunkban vagyok, az északi szobában apu felemel, forog velem, a nyakába vesz, beszalad velem a gyerekszobába és a nyakából feltesz az emeletes ágyra. Majd visszamászom a nyakába, visszafut velem az északiba és nagyon boldog vagyok, mert láthatom a "titkos" dolgokat a szekrény tetején. Az álom teljesen valósághű, hallom a nevetésünket, érzem apu karjait, magamat, ahogy az ágyra huppanok. Érdekes, mert ez egy megtörtént jelenet, amíg pici voltam, ha apu otthon volt, sokat bohóckodott velem/velünk.

2.:

Hőgyészen vagyok. Mami ül a főzőfülkében a széken, amit elhoztam a kis folyosóról. Ül, néz rám olyan igazán mamisan: lágyan, kedvesen, tele szeretettel, és mosolyog.

És az 1. álomhoz kapcsolódó valóság:

Apu buszsofőr volt, sokat dolgozott, hétvégén is, különjáratokat is vállalt, így ritkán találkoztunk. Arra nagyon emlékszem, hogy amíg kicsik voltunk, és otthon volt, rengeteget énekelt nekünk. És meg kell jegyeznem, akár énekes is lehetett volna, annyira jó hangja volt. Még pici ovis voltam, amikor a tőle (és az óvodában) tanult dalokat pöszén énekeltem fel-alá járkálva az északiban (ez az északra néző szoba volt, mi csak északinak hívtuk). Hétfőn, az álom után reggel eszembe jutott az egyik. De csak ennyi: Tárjad szét a függönyt. Kedden este is a fülemben volt. Szerdán is. És minden nap. Szombatra eszembe jutott a versszak teljes szövege. Ma pedig az esélytelenek nyugalmával bepötyögtem a jutubra a címet. És láss csodát:


A dal 1918 (!) körüli!

2026. február 19., csütörtök

Sűrű nap és cukik

Indításnak egy egész jó ének óra a 3.-ban Sze-ben. A hangom még nem százas, nagyon vigyázok rá, még megeröltető egy ének óra.

Aztán mentem át az elsőbe, jött a gyerekek volt óvónénije, hogy bejönne órára. Hát jöjjön. (Itt sem lehet megúszni beszéd nélkül...)

Átrobogás B-ra, német a kicsikkel (az elsőseink nagyon okosak, simán csinálták a másodikkal az okostáblán az umlautos a-s akasztófás "játékot" és nagyon élvezték), majd a nagyokkal. Gyors ebéd, indulás.

Tegnap írtam, hogy ma német szavalóverseny.

Négy gyerkőcből 4 díjazott: egy bronz, egy ezüst, egy arany és egy kiemelt arany minősítés. 😁💪😊 (Olyan kis megszeppentek voltak, de még így is ügyesek.) Meghívtam utána őket egy sütire, aztán robogás haza, irány a fogorvos. Megkaptam az egy éve (gyökértömés cserével) kezelt szemfogamba a gyökértömést egy ideiglenes fedőtöméssel. Most úgy érzem, mintha egy pengét felnyomtak volna a szemüregemig...

.......

"madárles"=magasles

...

"Voltunk a tón, és a jegen elcsúszott."

...

én: - Emlékeztek még, mit jelent az, amikor zöld a die? (A többes számú főneveket jelöljük elsőben zölddel.)

x: - Igen, amikor kettő van belőle!

...

Az okostáblás "akasztófa" játékban, ha kitaláltak egy szót, kiírja a program: "Nächste Runde", azaz következő kör, egy szmájlis képpel. Ma játszottunk először ilyet, a gyerekek azt találták ki, hogy ez a felirat azt jelenti, hogy nyertek. Hatalmas ovációval kiáltottak fel minden egyes feliratnál. Meghagytam őket ebben a hitben, hadd örömködjenek.

Szerda és (nagyon) cuki

Napközben bepottyan egy sms. Gyanús tranzakció miatt a bankkártyámat letiltják. Mi van?? Felhívom a központi számot: valóban Amerikából próbálkoztak pénzfelvéttel a számlámról. Törlik a digitális nyomokat, új kártyát kell igényelnem...

Nehéz munkanap, leginkább csak testben vagyok jelen, amúgy totál szétszórt... Kis siker: amikor pozitív megerősítéssel sikerül motiválnom. Az egyik kis elsős penge elme, de sosem figyel, mindig mást csinál, néha "rosszalkodik" is. Hétfőn a legtöbb feladatnál rajtam volt a szeme és a füle, adtam neki a Krétában egy órai dicséretet. Kedden jött: anya mondta, hogy kaptam órai dicséretet, ma is fogok kapni! Úgy is lett. És ma is adtam neki, úgy dolgozik, mint egy kis angyal. :) (Olyan kis cuki volt ma ez az első osztály. Tegnap megtanultuk a témakör összes szavát, ma mondják: már mindent tudunk, írhatjuk a dolgozatot! Persze még sokat gyakorlunk, mondatalkotást, igaz-hamis állításokat, játszunk bingót, bombásat (...), hogy tényleg mindenkinek flottul menjen.) Nagy siker: a másik suliban a másodikban mindenki ötösre felelt a szavakból. :)

Ugyanitt egy végtelenül tüneményes cukiság. Az umlautos a-t tanuljuk a héten (ä), ez egy igazán speciális német betű. Mára az ö-ből mindenkinél a vastag vonalon csücsült az ä betű vége. Sőt olyannyira jól megy már, hogy a magyar szóba is belecsempésződött:


Hát megeszem! :)

Január óta készülünk német szavalóversenyre. Mindig sok verset viszek, elolvasom a gyerekeknek, lefordítom, ők választhatnak maguknak. Idén 4 gyerkőc indul. Van köztük tehetséges, van "szeretek verset mondani" típus és van SNI gyerkőc, akinél óriási szó, hogy jelentkezett és megtanult (méghozzá szépen hangsúlyozva) egy német nyelvű verset. Sokat gyakoroltunk, a szülők is sokat segítettek, holnap lesz a nagy nap.

.......

Sok emberrel beszélgettem mostanában. Ők jöttek, nem én kerestem őket. Mindenkitől tanultam. Mindenkitől hallottam olyat, ami építő, amit be tudok illeszteni a mindennapjaimba. 

2026. február 17., kedd

...

Régen írtam. Nehéz írnom. Nehéz megfogalmazni mindazt, ami bennem zajlik. 

Leginkább dolgozom. Az előző évekhez képest rengeteg mindent lejjebb adtam,és még így sem utálnak a gyerekek.


Viszont nekem jelez a testem. Sokszor, egyre gyakrabban, egyre erőteljesebben. Január közepén egy totál nyugodt helyzetben szívnfarktus-érzetem volt. Jómagam nem foglalkoztam volna vele (bár roppant fájdalmas és ijesztő volt), de a háziorvos berendelt, mondván: ez nem játék. Az állami rendszerben (januárban) április végére kaptam időpontot kardiológiára. M. nem hagyta annyiban, mára szerzett egy (magán) időpontot Pécsre. Készült EKG, szív-ultrahang, mértek vérnyomást: minden totálisan rendben, fizikailag/szerileg teljesen egészséges a szívem, a májam, a tüdőm, a lépem, a laborom is tökéletes.

(A képen a kis fa doboz, amiben a kocsim pótkulcsát őrzöm. "Véletlenül" szív alakú.)

Mit mondott a kardiológus? A problémáimat (fizikai/testi tünet-érzeteimet) mi okozza? A stressz. Az első kérdése az volt: mit dolgozom. Mondtam. A tanácsa: elsősorban próbáljak meg a saját elvárásaimból a jelenlegi munkakörömben lejjebb adni, ha nem működik, akkor váltsak. Mert ha nem teszem, az már konkrét szervi/fizikai kásosodást fog okozni.

A feladat adott...