Kaptam.
(Nem derült ki, mi a felirat, akkor sem, amikor megkérdeztem. (Rengeteg a beszédhibás kisgyerek...))
Pénteken gyereknap az egyik suliban. Két játékot barkácsoltunk, aztán ők mentek az oviba további közös játékra, én meg a másik suliba.
Még névnapomra kaptam egy kolléganőmtől, pénteken végre hazahoztam, átültettem.
Szépségesen zöld a kis terasz-kert mamikám varrógépén.
Vacsora (M. jóvoltából).
Szombat
Korán ébredtem (6-kor), esik az eső, hűvös van, imádom. Nem sikerült képek: esőcseppek anyutól "örökölt" balkonvirágaimon.
Reggeli.
Aztán tízóraira ugyanez (de mint aki egy hete nem evett...).
Ebéd: karfiol leves...
... rántott csirkemell, krumplipüré, savanyú.
Reggel 6-tól fél 12-ig sokat tevékenykedtem. Aztán déltől 4-ig aludtam. Ilyen esős-hűvös időben különösen jókat tudok pihenni. És kell is. Szörnyen fáradt vagyok, elsősorban agyban, de azért fizikailag is, és nem szeretnék úgy járni, mint tavaly év végén, nem hiányzik a sok fájdalom, a sürgősségi, az Urológiai Klinika... Kénytelen vagyok odafigyelni a vízivásra, a pisilésre, így nálam ez az első. Itthon is, a munkában is. Az étkezésem nagyon nem jó. Elsősorban túl sokat eszem. Folyamatosan éhes vagyok. Annyira éhes tudok lenni pl. egy fél 8-as reggeli után 10-kor, hogy úgy érzem: napok óta nem ettem. Aztán 2 óra múlva újra. Bődöletes mennyiséget képes vagyok megenni, így tudatosan megálljt kell parancsolnom magamnak. Képes vagyok ebédelni, aztán uzsonnára és vacsorára is egy ebédnyi mennyiséget megenni. Na nem minden nap, de gyakran. És igen: nem tetszik, ahogy kinézek, de most másodlagosnak érzem, annyi minden más van, amire jobban kell koncentrálnom, amiben fejlődnöm kell.
Holnap vasárnap: pihenés és itthoni ténykedés a terv, aztán majd alakul.
