A naaaagy nyaralás/2.

Egész jó alvás után reggeli.

Kis séta. 

A szállodával szemben van egy kis bolt. Nagyon pici, de itt aztán mindent IS kapni.

Papucs kell? Van. Dianás cukor? Kapsz. Piknik pléd? Találsz. Ajándék bárkinek? Válogathatsz. Kávéznál? Gyere! Gyümölcs, ásványvíz, szeszes italok, ruházat, csokik, sütemények... Még retro kis műanyag flakonos cukros pezsgőpor is van, a korosztályom tutira emlékszik rá, ami ha már nagyon nyálas volt, nem jött ki a mini flakonból, ilyenkor többször beleszorult az ember nyelve.

Délelőtt wellness, áztatódás, gőzkabin, jacuzzi, vállmasszírozós vízsugár, kis termál.

Nekem óvatosan, nem tudom, mit bír a vesém.

Ebédre menü, nagyon finom volt!

Visszaérve újra kisbolt, légycsapó kellett, volt! 😂 A bolt a mellette lévő kerthelyiséghez tartozik, a tulaj épp akkor ért oda a délutáni nyitásra, kezében valami gyönyörűséggel. Elárulta, hogy az egy jeges kávé fagyival, hát ki is próbáltuk, mennyei. A frei-es Cannes -i fagylalt kávé után a legjobb, amit valaha ittam.

A terasz kellemes, árnyékos, sok növénnyel. Ez pl. egy vadkakaó, másik nevén pénzfa. Néztem egy darabig, hátha elmehetek félállásban dolgozni szeptembertől 🙈😁

Délután punyi.

Aztán fürdőzés. Túl sokat nem napoztunk, mert felhős volt az ég.

De sétáltunk egyet a strandon lévő tó körül.

Vacsora. Ma különösen mennyei volt minden.

Nyáron fagyi is választható A vacsora részeként.

A naaaagy nyaralás/1

Gunaras. Már sokadszor.

Az út eleje kicsit kalandosra sikeredett. Aztán átment viccesbe. Két Suzukival indultunk, M. motorral, én a kocsimmal. Már közel jártam Pécshez, telefon: a motor lerobbant Lánycsóknál. Akkor vissza. Oké, de az autópályán nem lehet csak úgy megfordulni. Tempomat 130-ra, az első lehetőségnél lehajtás, irány Mohács. Amint felhajtottam, telefon: még sincs gond, megcsinálta. Oké, vissza, na de az autópályán nem lehet csak úgy megfordulni 🙈 Az első lehajthatón ki, vissza a pécsi irányba. Kb fél órát vesztettünk így, nem katasztrófa, mert nem voltunk időhöz kötve. Amikor (újra, csak most már a jó irányba) leértem a pályáról, kezdődött az út vicces része. Pécsett csúcsforgalom. A Mecseken átverekedtem magam egy busz után, ami 50-nel száguldott. Amikor ráfordultam a 61-esre, egy Ford terepjáró ment előttem 70-nel. Előzni nem volt lehetőség. Aztán egy fehér mercis 70-nel. Nagy nehezen (egy faluban) letudtam. Amint megelőztem: sorompó. Amikor megláttam a piros villogó fényt, már hangosan felnevettem. Kb 3-4 km-en keresztül autózhattam a saját tempómban, amikor utolértem egy buszt és egy teszlást. Megint 50. A busz egy megállóban megállt, a teszlás maradt, a tempó is. Dombóváron sikerült sávváltással megelőznöm, aztán vissza is lassítottam , mert a tűzoltóságnál szinte mindig mérnek. A teszlás "versenyzett", nekem nem ér meg ötvenezret, tartottam a megengedett sebességet. És bizony ott állt a trafi.

Majdnem egyszerre érkeztünk M-val (ő is ugyanígy megjárta a tötymörgő forgalommal).

Becsekkolás, felcuccolás, beparkolás, látogatás Kisslernél, séta.

Itt van lift, sokszor ki is használjuk.

Vacsora.

Már nem eszem meg, ami nem isteni. Viszont ami az, azt mmmm! Egy kis fagyi volt a desszert kis gyümölcssalival. 

Mindketten egész nap hulla fáradtak voltunk, így este már kis dumcsi volt még, aztán szunya.

Hű, milyen nap is van? (...) Vacsorakirály és társai

Húgomék már vagy 2 hónapja bejelentkeztek mára hozzánk ebédre. Ma elmondta, hogy ő nem is gondolta igazán komolyan, én viszont igen: mindig nagyon örülök, ha itt vannak, ha csak 1-2 órát, akkor is. És szívesen főzök nekik bármit.

Reggeli (M. jóvoltából. Amíg ő készítette, én kiteregettem.)

(A kiflinek a felét sem ettem meg, viszont ettem még pluszban sajtot és paradicsomot. Hát a házi portékának nincs párja.)

Aztán fura mód három dologra is készültünk: a húgomék fogadására, a hétfői utazásra és M. mai éjszakai műszak(j)ára.

Tegnap is ment egy mosás és ma is, délután vasaltam, ment a mosogatógép 2x, volt porszívózás, kis egyéb takarítás, nagyon kis punyi...

Ebédre az ász időtakarékos zöldséges olasz tésztát készítettem.

A húgomék (ő, párja, 2 gyerek, egyik gyerek párja) 3. hete játszanak "Vacsorakirályt. Komoly szabályaik vannak, nyeremény, csaláslehetetlen pontozó/szavazó "urna" és irtó jó estjeik. Mindig kérek tőlük videós bejelentkezést, így kicsit én is részese lehetek ennek a szuper dolognak. Ma én láttam őket egy ebédre vendégül. Húgom és párja kétszer-háromszor is ettek a tésztámból, és a maximum 5-5 pontot kaptam (persze viccből) mindkettőjüktől. Húgom fiának, M-nak is átküldtem a képeket, aki azt írta (Budapestről), hogy "5 pont, innen látom" 😆😍

Hát a csajok azok csajok, a tesók azok tesók... Mindig volt a húgomnak olyan ruhája, amit szívesen elfogadtam volna, és nekem is volt olyan, ami neki tetszett. Ma hozott nekem egy kis zsák ruhát, én meg kipakoltam neki a szekrényből azokat, amiket nem hordok már, amelyeket "kinőttem". Vitt is egy nagy szatyornyit, nagyon örült nekik. Én is örültem: több lett a hely a mini szekrényemben. :) 

Ők aztán tovább indultak Harkányba (pedagógus kafetéria nyaralásra), én meg nekiálltam vasalni (a pedagógus, aki még kafetériát sem kap 😂). Majd bolt, garázs: kipakoltam a kis kocsiból, amire nem lesz szükségünk holnaptól 4 napig (közben szó szerint megettek a szúnyogok, még a talpamat is megcsípte egy, hogy azt hogyan?!). Amikor végeztem a garázsban, hirtelen elkezdett fújni a szél, befelhősödött az ég.

Nagyon kellemes "hűvös" lett. Otthon még majdnem készre pakoltam a bőröndömet, feltöltöttem sóval a mosogatógépet, kipakoltam és bepakoltam, ténykedtem még kicsit, aztán rendesen este is van. Holnap délután elmegyünk 2 egész és 2 fél napra pihenni. Ez lesz a naaagy nyaralás (de legalább lesz. Mert aztán kettőt pislogok és mehetek dolgozni).

Szombat

Reggel piac.

Reggeli.

Punnyadás (rendesen elaludtam, 11 után ébredtem fel...).

Ebéd: karfiolleves...

... rakott cukkini.

A piacról hoztam zöldbabot, azt dolgoztam fel és lefagyasztottam.

Vacora: áfonya, sajt.