Szerda

12. nap 

Fáradt, punnyadós nap mini ténykedéssel.

Kedd

 11. nap 

Csodás őszi időben sétáltam és légzőtornáztam délelőtt.

A kis teraszunkon is őszül. Olyan két hete gondoltam arra, hogy végre idén semmi bajom, rendesen tudom majd téliesíteni a kis kertet. Aztán tessék, összetörtem magam...

A tegnap B-ról elhozott csomagot már olyan régen rendeltem, hogy nem is emlékeztem a tételekre. (Az agave szirupra egyedül, amiatt rendeltem.) Magamon is meglepődve konstatáltam, hogy csupa olyasmi van benne, amit egy kézzel is könnyen el tudok készíteni. Így ma főztem egy indiai dalt. 

Délután rengeteg üzenet jött és hívások, így elég késő délután tudtam csak pihenni kicsit. A bordáim a tegnapinál jobban vannak, ma a csukóm fájt inkább.

M. este megfaragta kicsit a gipszemet, mert annyira szoros volt, hogy az ujjaim teljesen egymásra voltak nyomorgatva, teljesen bepállott már mindegyik, tisztítani sem lehetett, fájt is, a gyűrűs ujjam pedig elkezdett hólyagosodni. Mivel már most foszlik a hatezresem, meg is lett erősítve ragasztószalaggal. Lassan űr-woman leszek 🤣

Hétfő

 10. nap 

Csak picit ma magamról. Ez a kifacsart kartartás a legkényelmesebb. Éjjel gyakran leesnek a "polcoló-párnák", egyszer vagyok hajlandó emiatt felkelni, utána a hasamon nyugtatom a gipszes karomat. Amiért még gyakran felébredek éjjel: lecsúszok a félig ülő helyzetből. Na innen jobb kartámasz híján művészet feltornázni magam, egyszer végig szoktam kínlódni a műveletet, aztán gyakran megébredve bóbicálok ilyenkor jelentősen nyomó-feszítő bordákkal reggelig.

De én gyógyulóban vagyok.

Amióta gipsz and chips (M. mai poénja, akkorát nevettem rajta, hogy ihaj 🤣) vagyok, sok embert ismertem meg, egyikük kedvesebb mint a másik. 

M.

M. szinte folyamatosan dolgozik, de amiben csak tud, segít. Egy kiló a max, amit emelhetek, még egy másfél literes ásványvizet sem szabad. Így például ő tölt nekem a másfelesből két másik palackba este, hogy másnap tudjak inni. Olyan apróságok nem mennek, mint -ugye most fogselymet nem tudok használni - a fogpiszkáló kibányászása a tégelyből, azt így készíti elő nekem minden este:

Sok ezer más dolog mellett. 

Pontosan tudom, mennyire nehéz neki, mert ő tavaly januárban törte el a bokáját, 6 hétig volt gipszben, akkor én csináltam azt, amit most én. És ez kemény.

Pontosan tudom, miért kaptam ezt a leckét. Már csak konkrétan meg kell tanulnom a leckét...

(Ma x okból kiugrottunk (kézzel a törött bordáimat tartva, max 20-szal azon a borzalmasan rossz úton) B-ra a suliba. Tüneményesek voltak a gyerekek, ahogy óvatosan jöttek ölelésre, érintésre, kérdésekkel...)