Csütörtök

6. nap 

A legkényelmesebb póz ülés közben.

Viszonylag tevékeny nap volt. Reggel például elkezdtem pakolni az íróasztalon. Csupa apró bicbac, mindegyikkel külön fordulni, sokáig tartott és csak a harmadával végeztem, amikor korogni kezdett a gyomrom. Ja tényleg, még nem is reggeliztem. Amire előpakoltam, ettem, elpakoltam, úgy elfáradtam, hogy le kellett dőlnöm. (Az ágyba fekvést és a kikászálódást nem ragozom.)

Átöltözés (na ez is egy külön mutatvány), irány a M.pont, ebédért. Haza. Kajci. Elpakolás. És megint le kellett dőlnöm. Utána jött B., megbeszéltük, hogy levágja a körmömet. Érdekesség: a jobb kezemen alig nő a köröm.

Még csak 6. napja vagyok gipsy (ha-ha), de leszakad a hátam, a vállam. Holnap megyek a traumatológiára, gipsz nélküli röntgen is lesz, megkérdezem, kaphatnék -e könnyített gipszet, mert ennek csak a súlya is kínzás. 

Még ősszel van egy pulmo, egy urológiai, egy fogászati, egy reumatológia és egy endo kontrollom, de amíg a bordáim nem forrnak össze, nem fogok tudni menni.

Na nézek vmi vacsorát, holnapra bekészítettem, amit vinnem kell, úgyhogy már csak egy jót kell aludni.

Szerda

5. nap

Amikor szombaton az SBO -n begipszelték a kezemet, annyit mondtak, hogy tartsam a szívem vonalán a karomat vagy felette, éjszaka is. Ma beírtam a keresőbe, mivel tudnám még elősegíteni a gyógyulást. Hát akad pár dolog.

 Torna: a gipszből kiálló ujjak pumpáló mozgatása, a könyök és a váll átmozgatása óránként.

Kálcium, D vitamin, K2 vitamin, C vitamin, magnézium bevitel.

Fájdalomcsillapítás. Na itt ahány orvosi oldal, annyiféle ajánlás. Az egyik paracetamolt, a másik non-szteroidot ír. Amúgy is nagyon minimalizálom a gyógyszert, amíg állkapocs -összeszorongatás nélkül elvagyok, nem veszem be. (Eddig napi max 2 Voltaren 75-öt nyertem.)

Megnéztem akkor már a bordatörés gyógyulásának elősegítését is, a legfontosabb a légzőtorna, ezt az SBO -n is mondták: a fájdalom miatt az ember hajlamos felületesen lélegezni,ami miatt tüdőgyulladás alakulhat ki. Úgyhogy lélegzem.

A bal kezemet egyre ügyesebben használom, csak szörnyen hamar elfárad. De szegénynek lesz ideje erősödni, ügyesedni. 🙈

A legnehezebb a wc papírt letépni, a hátsóm kitörlése, a kézmosás, a bekötött zacskót kibontani, a palackról a kupakot le- és visszatérni. A nagyszobai nagy redőnyt nem tudom felhúzni. Minden más is többszörös időbe telik, de megoldom. A fotózás is kemény logisztikát igényel, pl. amikor voltam sétálni, nem tudtam kivenni a kis tatyómból egy kézzel a telót, így nem tudtam fotózni. 

A tenyerem szép zöld, már amennyire a fotóhoz el tudtam fordítani a karomat, az ujjaim is még zöld -ízületesek, de az óvatos tornáztatás segít abban, hogy kicsit már ki tudom nyújtani őket pár másodpercre.

A kézfejet nem látom, de azt igen, hogy az ujjaimon minimális apadás látszik, csak a fájdalom nem csökken egyelőre. 

Ma még nem vettem be gyógyszert, de alváshoz kell majd.

És ki kell találnom, hogyan öltözzek hidegebb időben.

Kedd

4. nap

Éjjel folyamatosan leesett a gipszes kezemnek épített párnaemelvény. Mivel az ágyból csak jobbra lehet felkelni, nekem a jobb oldalon törtek a bordáim és a jobb kezem gipszelt, kész művészet kikászálódni, csak kétszer másztam felvenni, utána a hasamra tettem a sérült kezem. Akkor meg a bordáim kezdték mondani a magukét, alig találtam olyan pózt, amiben tudtam volna pihenni. Vonnegut után szabadon: így megy ez...

Reggeli összehasonlító kép a két kézfejről:

M. ma még itthon volt, voltunk néhány helyen (időpontoson is), és lett egy új szerzeményem:

Megtaláltam a hasonlatot is a kéz fájdalomra. Olyan érzés, mintha a tenyerembe böknének folyamatosan egy kötőtűt középen és át is szúrnák a kezemet; közben felülről a hüvelyk - és mutatóujjam közé szúrkodnának egy másikat, ezzel is átbökve a tenyerem; mindemellett úgy sajog az összes ujjam, mint amit kalapáccsal szétvertek. Ha megpróbálom könyökből kicsit is elforgatni az alkaromat, az nyüszítést eredményez (egyszer próbáltam, soha többé a gyógyulásig).

 Gipszes tények.

M-nal volt bokatörés miatt gipsze, úgyhogy akkor láttam, hogy vannak olyan részei a gipsznek, amik nyomnak, szúrnak, törnek, M. "meg is faragta" és meg is könnyebbült.

 Az első, szombati gipszem valami embertelenül szoros volt, visszamentem vasárnap, korrigálták is. De a kisujjamnál olyan érzés volt, mintha egy vékony, fém damil vágná. Nagyon kicsit kifeszítettem a gipszet, így aláfért egy vattapad. Még így is nyom nagyon, de legalább nem vág bele a húsomba. 

Tegnap észrevettem, hogy a tenyereket és a mutatóujjamat nem a gipsz vágja annyira, hogy bepisilek a fájdalomtól, hanem a gipszre tekert géz. Kicsit megvágtam (egész jól használom az ollót bal kézzel), és máris nem úgy érzem, mintha egy pengével csiszatolnák...