Tények

Kedd reggel, amikor felébredtem, éreztem, hogy a jobb hátsó lábszáramon valami ég, csíp, viszket, fáj. Csípés. (Ez tenyérnyinél nagyobb.)

Még aznap B. után átértem a sz-i suliba, ahogy szálltam ki a kocsiból, rosszul léptem, a jobb térdem kattant egyet, azóta fáj.

Ma reggelre a csípés még lilább, kisebb sem lett. A térgyem kalácsa is szúr minden lépésnél.

(Vszínű pók csípett meg, M. ma kitakarította az ágyat, ezer hála érte.)

M. ebéddel várt munka után, ettem még egyszer ennyit, aztán kicsit bóbiskoltam, M. ébresztett, hogy mennem kell a fogorvoshoz. Mondtam neki: rossz előérzetem van.

Jobb felső 5-ös megmentésére tett kísérlet lett volna mára, de szombaton úgy bedurrant a 6-os, hogy még a fájdalomcsillapító se bírt el vele. (Vasárnapra csak tompa, elviselhető érzet maradt.) A fogdoki gyorsan eldöntötte: a mentés helyett húzás lesz. Dupla szuri, aztán hosszú percekig húzás. Majd koppant a fog a fém tálcán. Mindig megnézem és elbúcsúzom, megköszönöm, hogy ilyen sokáig rághattam rajta. És itthon megsiratom. Minden egyes fogam elvesztése roppant módon megkínoz lelkileg. Amióta már alig van mit kihúzni, még inkább. Mert konkrétan egy, azaz egy darab olyan lehetőseég maradt, ahol egy felső és egy alsó rágófogam összeér, azaz, ahol értelmesen rágni tudok...

Amikor hazaértem a húzás után, vettem be gyógyszert, mert húzás után 10-ből 9-szer jönnek a nem kis fájdalmak a szuri hatásának elmúlta után. (Ezek már ilyen "gyors" szurik: gyorsan hatnak és hamar elmúlik a jótékony hatásuk.) Jól tettem, mert szinte elviselhetetlenül fájt hamar, aztán hatott a gyógyszer, de lefekvés előtt kell még, már most érzem.

A lábszáramon a bőr olyan száraz, mint egy rinocéroszé, 1-2 mm-es darabokban hámlik. Kenem, megy a folyadék, de nekem ez azt jelzi, hogy még jobban kell figyelnem a vesémre. A vizelet sem mindig normális, mármint a távozása, nagyon oda kell figyeljek.

Imádom ezt a hűvösebb időt. Remélem, még kitart.

A foghúzás miatt nem ehetek akérmit. Holnapra tettem magamnak 3 banánt és főztem "sóba-vízbe" krumplit és répát.

És most alvás, remélem, jobban sikerül mint a legutóbbi húzás után.

 

Kedd

Reggel tenyérnyi csípéssel a jobb lábszáramon ébredtem. De viszonylag frissen.

Átevickélés a lánycsóki útépítésen. Munka. Az 5. órára olyan fáradt lettem, hogy használhatatlan voltam.

És nagyon éhes. Sebaj, óra után ebédidő. Kotorászok a kajás szatyromban: otthon hagytam az ebédemet...

Kicsit be kellett segítenem délután, amíg a gyerekekre felügyeltem az udvaron, szedtem árvacsalánt, főzök majd belőle teát.

Amikor hazaértem, -megint- le kellett dőljek. Két órát aludtam...

Bolt M-val. Aztán készítettem holnapra kajcit. Csak vigyem is el magammal...

Hétvégére tervben van temető-körút, húgoméknak is, így lenne lehetőség találkozni, és egy kisebb Nagy Asztalt összehozni.

.......

Ma sem voltak a teraszon galambok :)

Hétfő+örömök

A hétfő a legkeményebb munkanapom. Volt benne minden, de most a jó dolgokat szeretném leírni a napomból.

7-től 15.20-ig épp elég volt, gyors bolt, haza. M. szabin van, főzött, mennyei borsófőzelék volt és friss fasírt a vacsim.

Rengeteget kutakodtam galambriasztás témában. Azt olvastam, hogy vékony dolgokra nem tudnak leszállni. Így az összes fellehető hurkapálcát, botot bevetettem, hurkakötözővel eszkábáltam egy "kerítést". Ma első dolgom volt itthon megnézni a teraszt: nem volt galamb a teraszon.

Kibújt a kapor is!

Nálunk nem bírják a növények a lakásban. Keresztanyum nagy virág-guru, a múltkor mondtam neki, hogy megint minden tönkrement, amit kaptam tőle. Kikérdezett a paraméterekről (hőfok, fény...), ez alapján kaptam tőle növénykéket. Mind él, de ez nemhogy él, új levelet is hoz! Hajrá, kicsikéim, én minden tőlem telhetőt megteszek értetek!

A kocsi fogyasztása amúgy sem, de ilyen üzemanyag árak mellett főleg nem mindegy.

És számomra hatalmas öröm, hogy lehűlt a levegő. Az előző napokban az a 20 fok feletti hőmérséklet nekem már nagyon sok volt. Most végre éjjelre is kilehet hűteni a szobát. Én hűvösben/hidegben szeretek -és tudok jobban- aludni.