Vasárnap

Nagyjából pihenőnap. Reggel korán feltettem a terápiás csontlevest, aztán egész délelőtt pihentem-filmet néztem-bóbiskoltam.

Tíz körül ettem egy banánt reggelire.

Egykor ettem egy nagy tányér terápiás levest főtt répával és tésztával.

Ebéd után megint fekvés-filmezés-bóbiskolás. 

Estére elkészült a terápiás, szűrtem-porcióztam-mosogatógépet indtottam.

Kaptunk házi cukkinit.

Készítettem belőle (kettőből) rántott cukkinit, volt itthon 5 kisebb krumpli, abból püré lett, ez volt a vacsora. Ha holnap nem felejtem el, veszek kókuszsűrítményt és készítek cukkini spagetti carbonárát, a saját, régi recim alapján.

A 10 napos előrejelzés...

... hát ... hát ... hát... Itthon van klíma (hála a Magasságosnak!!!), de a suliban nincs, nem tudom, meddig fogom bírni a 30 fokos tanáriban... Pedig van munka sok, adminisztráció is, pakolnivaló is... Ja és még a másik sulimban is....

Vannak "gondjaim" magammal. Fizikai is, lelki is. Igyekszem ezekkel senkit nem terhelni addig, amíg tudok megoldást. Bennem már zajlanak olyan változások, amik kívülről még nem látszanak. De muszáj meglépnem: magamért. Ha "kézzel tapintható" lesz mások számára, nem mindenki fogja érteni. De ahogy egy roppant kedves főiskolai tanárom mondta: "ü baja". 

 

Péntek, szombat

Péntek. (Utolsó "tanítási nap".) Gyerekek:

Pilli meghalt, eltemették. A pillangók himnusza: Kis kece lányom.

Én is tettem egy virágot a sírjára.

.......

Szombat. Ballagás Sz-ben.

Teddy-m (az elsősöknél használt ksimaci) is szerepet kapott.

Anyu cserepes orgonája gyönyörű. (Ha valaki tudja, hogyan kell megmetszeni, ne tartsa magában.)

A keresztanyumtól hozott kis növény nemcsak hogy él, már 2 levelet hozott és virágzik. :)

Nem úgy mint én... Nem vagyok jól sem lelkileg, sem fizikailag. Szükségem van egy kis "magányra", "saját térre", hogy visszataláljak önmagamhoz. Senki ellen, csakis magamért...

Remélem, lesz egyszer erőm, bátorságom teljesen őszintén írni magamról...

Csütörtök

Munka. Még egy utolsó nap a gyerekekkel. (Nagyon jó, hogy nincsenek a megszokott keretek: a kicsöngetés, becsengetés, tanóra... Mert annyi minden más van és sok dolog adódik. Hiszen a gyerekek alapvetően kíváncsiak (na nem a tananyagra, nem is csodálom). Tegnap pillangó menhely készült...

... ma susztergyűjtés és -megfigyelés töltötte ki a délelőtt nagy részét.)

Fonatot is kaptam.

(Igen: durva a lenövésem -főleg, hogy a természetes hajszínem szőke volt, most ősz-szürke-barnás...-, de holnap orvosolja fodrász.)

Kaptam:

Szerintem vagy egy hónapja pakolom a b-i tanáriban a cuccaimat, most lefotóztam: csak egy polcom kb felét sikerült.

Rengeteg anyagom van, jobbnál jobbak, mert minden gyerekcsapat más, nem lehet kétszer egymás után ugyanazt "leadni" mindenkinek. Azért szelektálok, szortírozok, igyekszem csoportosítva elrakni őket, de nagyon sok és nagyon nehéz. Főleg ebben a hőségben (bár a tanáriban a 26 fok még hűvösnek érződött, ha kintről bejött az ember, de bent negyed óra után jött a nihil).

Ha a határidőnaplómba nézek, rosszul vagyok. Két értekezlet, két évzáró-ballagás, minden nap két helyen, két helyen pakolni a cuccomat, két helyen tartós tankönyveket beszedni (...) kegyetlenül megterhelő. 

Sok még a munka júli 10-ig (tanítók addig dolgozunk), és ideje magammal is törődnöm, nagyon ideje. Egy-két projekt már fut, a többinek is neki kell állnom.