Hétfő

 10. nap 

Csak picit ma magamról. Ez a kifacsart kartartás a legkényelmesebb. Éjjel gyakran leesnek a "polcoló-párnák", egyszer vagyok hajlandó emiatt felkelni, utána a hasamon nyugtatom a gipszes karomat. Amiért még gyakran felébredek éjjel: lecsúszok a félig ülő helyzetből. Na innen jobb kartámasz híján művészet feltornázni magam, egyszer végig szoktam kínlódni a műveletet, aztán gyakran megébredve bóbicálok ilyenkor jelentősen nyomó-feszítő bordákkal reggelig.

De én gyógyulóban vagyok.

Amióta gipsz and chips (M. mai poénja, akkorát nevettem rajta, hogy ihaj 🤣) vagyok, sok embert ismertem meg, egyikük kedvesebb mint a másik. 

M.

M. szinte folyamatosan dolgozik, de amiben csak tud, segít. Egy kiló a max, amit emelhetek, még egy másfél literes ásványvizet sem szabad. Így például ő tölt nekem a másfelesből két másik palackba este, hogy másnap tudjak inni. Olyan apróságok nem mennek, mint -ugye most fogselymet nem tudok használni - a fogpiszkáló kibányászása a tégelyből, azt így készíti elő nekem minden este:

Sok ezer más dolog mellett. 

Pontosan tudom, mennyire nehéz neki, mert ő tavaly januárban törte el a bokáját, 6 hétig volt gipszben, akkor én csináltam azt, amit most én. És ez kemény.

Pontosan tudom, miért kaptam ezt a leckét. Már csak konkrétan meg kell tanulnom a leckét...

(Ma x okból kiugrottunk (kézzel a törött bordáimat tartva, max 20-szal azon a borzalmasan rossz úton) B-ra a suliba. Tüneményesek voltak a gyerekek, ahogy óvatosan jöttek ölelésre, érintésre, kérdésekkel...)

Vasárnap

 

Nem történt ma semmi extra. Egy kényszervigyoros kép, ami a húgomnak készült. Mert amire bekászálódok az ágyba, felpolcolom a gipszes karomat, már hulla fáradt vagyok...

A kezem ma kevésbé fájt, a bordáim annál inkább... Így megy ez...

Szombat

 8. nap

Hú, este a Xil.ox nagyon jó szolgálatot tett ...

M. ma délután kezdi a munkát, így reggel el tudott menni a piacra. Hozott szépséget...

... és finom házi alapanyagokat. Reggelit is készített.

Aludtam kicsit ebéd után.

Séta. Csak kicsi, a lakótelepen. És itt most csatolni akartam a fotót, amit készítettem, de ezek szerint nem érte el mégsem a bal hüvelykujjam a gombot a telón. Hja, a hirtelen balkezesség örömei...

Az esés óta ma délután sikerült először tüssznentenem. Hát jelentem: azóta sokkal jobban fájnak a bordáim mint valaha is. Kegyetlen.

Ma egész nap minimálban nyomtattam energiaügyileg, de hát elméletileg nincs is más dolgom ...

Születésnap

Drága anyu, ez volt az utolsó együtt töltött születésnapod. 

Ekkor már nagyon nem voltál jól. Egy hónap múlva már betegszállítóval vittelek az onkológiára, a laborleleted és a CT is azt mutatta, hogy már szinte nem is élsz (CRP 200, máj - és veseműködés szinte nulla ...). Nagyon ragaszkodtál még kegyetlen fájdalmaidban is az élethez. A fotó készülte után két és fél hónappal aludtál el.

Ma van a 3. égi szülinapod. Ha itt lennél, 73 éves lennél.

Remélem, hogy ahol vagy, tudsz enni egy hatalmas adag fagyit.

Nagyon hiányzol 😞🩶