Péntek

Hulla vagyok fizikailag is, agyilag is, lelkileg is. Annyi, de annyi minden történt a héten minden szinten, hosszú-hosszú bejegyzést írhatnék, de képtelen vagyok.

Kaptam:

B-on a kicsikkel a család a téma németből. Péntek, én is hulla vagyok, ők sem túl fittek, hát akkor barkácsoljunk a témában. 

(Mindig örülök, amikor nem x db tök egyforma alkotás készül, ha használják a kreativitásukat.)

És egy tünemény aranyköpés.

Változott a terem, az okostáblához kapcsolt laptop is, bűvészkednem kell, hogy megjelenítsem azt, amit szeretnék. De igyekszem. Közben megszólal egy kis elsős:

- Hallgassuk a Seholselátó Dömötört!

 

Hétfő + cuki

Kaptam:

Munka. Levest "főztünk" (még anyu lakásából hoztam el a babot, lencsét...) ...

... a csajok ültettek is ...

... és termény-batyu is készült. (Imádom, amikor kreatívkodnak a gyerekek, azt is, amikor -sajnos nagy ritkán- nem a teremben vagyunk.)

Rendesen befűtöttek ma is, szó szerint rosszul voltam a melegtől egész nap. És akármilyen meleg volt is a tanáriban, folytattam a szanálást-szortírozást délután.

Félig alva vezettem haza, le is dőltem.

Vacsika:

.......

X (megunva a társa hisztijét): - Hááát, te idegbeteg vagy...

Y: - Nem vagyok hidegbeteg! Te vagy hidegbeteg!

Kedd és cukik

Kaptam:

A vacsit is kaptam M. jóvoltából.

(Embertelenül fáradt vagyok...)

Csütörtök és cukik

....

Kis elsős áll velem szemben közel, nyújtja a nyakát, úgy néz rám fel.

- Majdnem akkora vagyok, mint te!

.......

Kicsi elsős óra közepén kisétál hozzám.

- Meg kell öleljelek.

Szorosan rám tapad, az óra következő pár percét így tartom.

..............

Mini elsős kisfiú -szintén óra közepe felé- odaszalad hozzám, átölel:

- Te vagy a szelelmem.

...........

Az elsős X. odajön hozzám.

- Kimehetek inni? Egész nap csikar a torkom.

.......

- Timi néni, te vagy az eeegész bolygón a legjobb német tanító néni!

- Ugyan már, nem is ismersz más német tanító nénit.

- De én akkor is tudom, hogy az eeeegész bolygón te vagy a legjobb!

...

Szintén elsős:

- Timi néni, maga hogy tud eeeeennyire türelmes lenni?

....

Az utolsó kis elsőske kérdéséhez: kegyetlenül nehezen, és most már nem is mindig megy. Olyan mértékben vagyok fáradt idegileg, hogy arra szót sem találok. Amikor ma fogorvosnál voltam, beültem a székbe és örültem, hogy csend van, nem szól a zene. Kábé 1 perc telt el így, amikor Zs., az asszisztens megszólal az orvosnak címezve: Nincs rádió? Csinálsz valami zenét? És lett zene. És már ez a halk zümmögés is borzolja az idegeimet. Az utolsó (... :( ) felső rágófogamat viszont sikerült megmenteni, egy töméscserével megúsztam. Következő időpont júniusban, a ma kezelt fogam előtti jön, ami akkor tört le, amikor anyu haldoklott. A gyökeret veszik majd ki, de azt már a szájsebész doktornő csinálja.

Mai cukik

Ezt mind ma kaptam:

Ehhez a szöveg: "Ez te vagy, Timi néni. Nézd, a ruhád: a kék nadrágod, a pulcsid a derekadra kötve, itt a pólód. A csini szemüveged. Tanítod nekünk az állatokat németül, közben azon gondolkodsz, mit találj még ki, hogy ne kelljen a rosszak nevét felírnod a cetlire."

Zs-tól:

És a nap vicce az elsős L-tól:

- Hogy hívják a jövőbe látó kisfiút?

- Jóska.

 

Csütörtök

A csípésem javul.

A foghúzás helye is (2. napja nem vettem be fájd.csill.-t).

A térdem még kemény dió.

Ma részt vettem az anyák napi műsor próbáján. 

(Itt egy zárójeles megjegyzés a képen, amivel nagy mértékben egyetértek:

Két éve anyu ilyenkor 4 hónapja halt meg. Amikor tanítottam a német anyák napi dalt, minden egyes alkalommal elsírtam magam és ki kellett mennem a teremből. Kértem a kollégákat, hogy ne kelljen ott lennem a műsoron, mert nem bírom ki. Tavaly ilyenkor anyu 1 éve és 4 hónapja nem élt már. Megtanítottam a német részt, de sokszor sírnom kellett. A műsoron nem voltam ott. Idén tanítottam német verset és dalt, egyetlen egyszer sem sírtam. Még a próbán sem. Voltak részek, amikor elérzékenyültem, mert olyan ügyesek a gyerekek és mert a kollégák cuki dolgokat szedtek össze, a gyerkőcök meg pl. gyönyörűen énekeltek. Elmegyek a műsorra. Lehet, hogy ott sírni fogok, de anyu halála előtt is szoktam sírni :) (Igen, a vizes flaska mindig velem van. Sőt Sz-ben az én óráimon annyit ihatnak, amennyit csak akarnak.)

A tanítványaim művei folyamatosan megjelennek a Neue Zeitungban. Ez a mostani:

Cuki:

Beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy hány tanítási nap van vissza, de abból még kivonjuk a kirándulásokat, a gyereknapot (...), a kompetencia mérést. Mondom a negyedikeseknek, hogy azt olvatam, hogy az új kormáány gondolkodik a komp. mérés eltörlésén. Odajön hozzám X:

- Maga tiszás?

- Nem.

- Akkor fideszes?

- Nem, X, nem politizálok.

- Akkor honnan tudja, hogy a Magyar Péter el akarja ezt törölni?

- Mert olvasom a fejleményeket.

- De biztosan eltörlik? Jó lenne!

- Hát, kicsikém, tudod, mit? Beszéljünk erről 1-2 év múlva.

Cuki2:

- Nézd a kezem! Az előbb felestem a kerítésről!

....................................

A héten is szörnyen fáradt voltam, de tevékenyebb voltam, mint két év alatt bármikor. (Nem sorolom.) Például vettem egy virágcsokrot Anyák napjára (anyunak, maminak, minden nagyanyámnak, keresztanyámnak...), amiből kreáltam kettőt. (Nem nagy szám, nem is értek hozzá, de élő, virág, nekem tetszik.)

Nagyon hálás vagyok a pénteki munkaszüneti napért, rengeteg a dolog itthon, de legalább nem lesz 3 napig semmi kell, muszáj, időpont, határidő...

A húgom tegnap hatalmas szakmai elismerést kapott, itt is gratulálok, megérdemled!

Tegnap Sz-ben krumplis tészta volt az ebéd. Úgy megkívántam, hogy hazaérve főztem egy nagy adagot és meg is ettem 3 tányérral. Az eredmény? Reggelre lement 1 kiló :D (Nem vicc, régen nagy voltam ebben, M. a megmondhatója.) Ma reggelire is azt vittem és az volt a vacsorám is. Imádom. :)

Na jó, nem csacsogok tovább, irány az ágyikó, hosszú hétvégére fel!

 

Cukik

Rögtön első óra elején ez fogad:

(A gyerekek tündérek, óra után átírják a nevet a másik tanítóéra, aki órára jön hozzájuk.)

Közeledik a húsvét, ma már vittem óra végi lazulós nyuszis-tojásos feladatot, színezőt. Amíg a gyerekek tevékenykedtek, beszélgettünk. Rögtön az elején X. elkezdett énekelni, a dal címe -és szövege- ennyi volt: Timcsíz a nyúl! (Timi néni, Timcsi néni, Timcsíz én vagyok.) Bekapcsolódott az egész csapat, én meg jókat kacagtam rajtuk.

És jött a vita, az érvek-ellenérvek, létezik-e a húsvéti nyúl és a többiek.

"A fogtündérben hiszek, mert ha kiesik egy fogam, mindig van ajándék a párnám alatt, és ugye anyáék nem tudhatják, mikor fog kiesni a fogam!" 

"Én nem hiszek a húsvéti nyusziban, de azt el kell mondanom, hogy egyszer láttam egy lila nyuszit, leöntöttem vízzel, és nem lett más színe." 

"Jézus létezik, de a Jézuska nem." 

...

"Nekem április elsedikén van a szülinapom." 

Szerda: fénypontok

Kaptam:

Virágzik a tavalyról megmaradt csodaszépség:

.......

Egy kisfiút szó szerint úgy kellett kivonsolni német óráról fejlesztőre.

.......

Nyílt nap volt ma ( a leendő elsősök jöttek a szüleikkel órákra). Az 1.-2.-as összevont német órám végén megkérdeztem a kicsiket, kinek tetszett a mai német óra. Amellett, hogy minden tanítványom feltette a kezét, az egyik ovis is határozottan a magasba emelte. (Megeszem.)

.......

Szülői visszajelzés (2 anyukától is): Nem tudom, mi ez, de úgy jön haza X., hogy tudja a német szavakat.

.......

Van két program, amik egy véletlen folytán ütik egymást. Dönteni kellett, három napig gondolkodtam rajta. Aztán eszeme jutott az Igenember című film és (én, aki képes hónapokig agyalni egy döntésen) döntöttem.

 

Ónos és cuki

Nem ma volt...

Ma viszont ónos eső esett reggel hóval. Ballagtam a jégen a garázshoz, az egyik ház egyik lakásából gyereksírás hallatszott. Egy kicsike könyörgött sírva, hogy ne kelljen iskolába mennie...

Elkorcsolyáztam Sze-be, nem kevés infarktust kaptam közben. (Egyszerűen félek ónos esőben vezetni és pont.)

Nagyon hosszú nap volt, mert még itthon is fél 8-ig dolgoztam...

.......

Cuki:

Jön egy kis elsős óra végén: "Istenem, Timi néni, annyira jók a német órák, hogy én azt el sem tudodm mondani!"

Aztán jön egy másik, megfogja a kezemet, csillogó szemmel, mosolyogva mondja: "Annyira szerencsés vagyok, hogy te vagy a német tanító nénim, mert te mindig kedves vagy, még akkor is, ha rosszak vagyunk!"

Hétfőtől Nagypéntekig

 

Húsvét projekt. Az előkészületeket már hétfőn elkezdtem.

Munka után gyors kilövés, időpont B-nél. Aki nemcsak lábápoló, hanem pszichológus, coach, életmód-tanácsadó (...). Nagyon jókat beszélgettünk és rávilágított arra: már a lábfejemen is látszik a mozgásszegény életmód, az elhanyagoltság. A körmeim nem normálisan, hanem egyenesen a körömágyba nőnek, nem  beszakadva volt a körmöm, a rossz irányba növéstől fáj. Szerinte ez ortopédiai probléma és azért is van, mert nem használom a lábamat...

Kedden Sz-on megcsináltuk a tojás-nyomatot, nagyon nagy sikere volt. Szerdán B-on is sor került rá, szintén nagy sikerrel. X: "Hazavihetem az alapot meg a temperát? Mert én még szeretnék ilyet készíteni, és elmondom otthon, hogy ezt Öntől tanultam!".

Nagycsütörtök (már szabin): német nevén Gründonnerstag, avagy együnk valami zöldet.

(A grün szóhoz egyébként nincs köze, hanem a grein-greinenhez.) Az étket M. készített, hála érte!

Ebéd után punyi.

Délután mozi. Gyilkos randi. Egynek érdemes megnézni, tele van csavarral.

Nagypéntek. A legszigorúbb böjti (húsmentes) nap. (Ezt is mamakától tanultam, aki egy éve még köztünk volt...) 9-ig aludtam. Mini reggeli, aztán főzés. Zöldség krémleves, sült hal, krumplipüré, saláta.

És sütöttem M-nak muffint.

Ebéd után mini punyi.

Uzsonna. (Édes fonott kalács vajjal, házi szeder lekvárral, tejeskávé.)

Befejeztem délután a balkonládákat.

Anyu orgonája virágzik, illatozik, bokrosodik, csoda szép (ha levirágzott, felét átültetem a húgomnak). Mellette már 3 rózsám van, azok is szépen cseperednek. (Nőnapi ajándékok a b-i önkormányzattól.)

Folyik a küzdelem a "kiütéseimmel". A szteroidos kenőcs ideig-óráig működött. A full természetes krém is. A szódabikarbónás lemosás is. Most eg méhpempős természetes krémmel próbálkozom. (Már van időpontom szemészetre és bőrgyógyászhoz is, nem tudom, mennyire bírom május közepéig...)

Hétfőn és kedden a 25-27 fok kikészített. Erre még néhány hőhullám... Ájulásig melegem volt, szétizzadtam magam. Jesszus, mi lesz nyáron??

M. január 20-án a táppénzes papírjáért ment, amikor elcsúszott (akkor esett az ónos eső) és eltörte a bokáját. Azóta ma kezdett dolgozni. Én nagyon szeretek egyedül lenni, imádom a csöndet, de ma úgy nem igazán tudtam hova tenni, hogy egyedül vagyok itthon délutántól. Érdekes.

Itt a húsvét, a Nagyhét, és megint csak a hőgyészi Nagy Asztal jár a fejemben, hogy tavaly volt az első húsvét anyu nélkül, hogy tavaly ilyenkor mami még élt... Nagyon szoros kapcsolatban éltem anyuval és mamival, konkrétan az életem nagyon meghatározó elemei voltak, azzal, hogy elmentek, két nagy rész is kitépődött az életemből, és ezt nem könnyű elfogadni. A suliban tanítom az anyák napi német dalt, nagyon nehéz. A szövegében van, hogy "was wär ich ohne dich" (mi lennék nélküled), amit úgy szoktam magamban énekelni, hogy "was bin ich ohne dich" (mi vagyok nélküled)... Hát erre keresem a választ egy éve, 3 hónapja és 12 napja.