Hetem

Egy reggeli.

A gyerekek (is) nagyon fáradtak, már ismétlünk, gyakorlunk, készülök játékos feladatokkal.

(Nálam nem kell 45 percig ülni, hiszen például én sem tudok. Ami érdekes: vannak, akik elfáradnak egy-egy ilyen menős-szaladgálós feladattól... Annyira megszokták, hogy ülnek...)

(Ez 1. és 2. osztályban a ruhadarabok, színek, számok ismétlése volt.)

Hízok. Az ábrán 2.5 év mérései. A tendencia sajnos egyértelmű.

Változtattam 2-3 napja. Annyiban, hogy ha egy-másfél adag után ennék még, nem teszem. És minimalizáltam a pékárut.

A fotó nem is adja vissza igazán, mennyire szép fények vannak reggel a sulinál.

Amikor aznap megtudod, hogy délután továbbképzésre mész...

Szuper interaktív "előadás" a könyvtárban a gyerekeknek. Felnőttként is roppant élvezetes (Kovács Attila, alias Holden Rose). Persze én csak a feléig maradhattam, mennem kellett át a másik iskolába...

Pénteken osztályéneklési verseny a másik sulimban. Mivel alsóban a 2., 3. és 4. osztályban én tanítom az éneket, volt dolog: mindenhol 3 dalból álló népdalcsokrot kellett begyakorolni és emellé egy mai, modern dalt választani. Az osztályok főnökei sokat segítettek, pl. a nevezési lapot ők készítették a gyerekekkel (én csak heti 1 éneken és 1 német népismereten vagyok velük), ez a 2. osztályé, szó szerint dal CSOKOR. (Megjegyzés: szuper, hogy a kollégákkal ennyire jól együtt lehet működni, kedvesek, segítőkészek, készségesek. Ritka kincs.)

Ha azt hiszem, egyszer végre kicsit előbb érek haza és pihenhetek, a sors azt mondja: a-aaaaa! M. lerobbant a motorral, dolog volt... 

Érdekesség: két éve és 3 hónapja az én Mitsekem utazott haza trérerrel...

Ha már izgalmak, legalább együnk: vacsorára gyors tortellini kéksajt mártással, salival. (A maradékot vittem másnap ebédre, akkor is nagyon finom volt (és nem zabáltam. :)). )

Ilyeneket szinte minden órán kapok. :)

Péntek. Hajnal. Mosdó. Visszafekvés, visszaalvás. Csörög az ébresztő. Nem bírom kinyitni a szemem. Képtelen vagyok kinyomni a csöngést. Nem vagyok képes megmozdulni. Idén ez volt az első olyan fokú fárdtan ébredés, hogy túlzás nélkül mondom: nem hittem, hogy fel bírok kelni. (Nagyon (NAGYON) fáradt vagyok.)

Vége a munkahétnek. De szombatra M. "programot szercezett", így szombaton is felkelés órára. Epret rendelt a piacon szerdán, hát mentem érte. Irtóztatóan régen jártam utoljára piacon, pedig régen imádtam. Hát ma, miután két kör után sikerült egy kósza parkolóhelyet elfoglalnom, az első pillanattól megint imádtam a piacot. A mohácsi piac tényleg gyönyörű és zseniális, komolyan: ha erre jársz szerdán vagy szombaton, nézz be mindenképp!

Olyan 20 kilónyi cuccal értem haza. Leparkoltam a ház előtt, behordtam a lépcsőházba a dolgokat, a sok szatyrot, a hátizsákot (amiben 10 l virágföld lapult), aztán átrendeztem úgy, hogy a 2 környi dolgot egyszerre fel tudjam cipelni a majd' 70 lépcsőn. És sikerült.

9 után reggeliztem. (Félszáraz kiflicsücskök sajtkrémmel, mikrozöld, házi kolbász, paradicsom, paprika, kékpenészes sajt, tea).

És onnantól le sem ültem este 8-ig (csak délután szundítottam egy órácskát).

Főztem: gombaleves...

... kelkáposzta főzelék.

Ilyet életemben először főztem, mert M. nem szereti, de ma önmagamat is figyelembe vettem. Aaannyira finomra sikerült, hogy be tudtam volna falni a 4 adagot (de nem tettem).

Jött a lekvár főzés az eperből. Este 8 után lettem kész a mosogatással-takarítással. 13 üveggel lett fotóhoz már nem volt erőm.

Közben másodszor is bementem a városba, megjött a csomag a Neue Zeitungtól, az egyikkiíráson résztvevő gyerkőcimnek küldtek ajándékot. :) És vettem húst, készült még egy sült -párolt husi a főzelékhez.

És most purc........

 

Csütörtök

A csípésem javul.

A foghúzás helye is (2. napja nem vettem be fájd.csill.-t).

A térdem még kemény dió.

Ma részt vettem az anyák napi műsor próbáján. 

(Itt egy zárójeles megjegyzés a képen, amivel nagy mértékben egyetértek:

Két éve anyu ilyenkor 4 hónapja halt meg. Amikor tanítottam a német anyák napi dalt, minden egyes alkalommal elsírtam magam és ki kellett mennem a teremből. Kértem a kollégákat, hogy ne kelljen ott lennem a műsoron, mert nem bírom ki. Tavaly ilyenkor anyu 1 éve és 4 hónapja nem élt már. Megtanítottam a német részt, de sokszor sírnom kellett. A műsoron nem voltam ott. Idén tanítottam német verset és dalt, egyetlen egyszer sem sírtam. Még a próbán sem. Voltak részek, amikor elérzékenyültem, mert olyan ügyesek a gyerekek és mert a kollégák cuki dolgokat szedtek össze, a gyerkőcök meg pl. gyönyörűen énekeltek. Elmegyek a műsorra. Lehet, hogy ott sírni fogok, de anyu halála előtt is szoktam sírni :) (Igen, a vizes flaska mindig velem van. Sőt Sz-ben az én óráimon annyit ihatnak, amennyit csak akarnak.)

A tanítványaim művei folyamatosan megjelennek a Neue Zeitungban. Ez a mostani:

Cuki:

Beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy hány tanítási nap van vissza, de abból még kivonjuk a kirándulásokat, a gyereknapot (...), a kompetencia mérést. Mondom a negyedikeseknek, hogy azt olvatam, hogy az új kormáány gondolkodik a komp. mérés eltörlésén. Odajön hozzám X:

- Maga tiszás?

- Nem.

- Akkor fideszes?

- Nem, X, nem politizálok.

- Akkor honnan tudja, hogy a Magyar Péter el akarja ezt törölni?

- Mert olvasom a fejleményeket.

- De biztosan eltörlik? Jó lenne!

- Hát, kicsikém, tudod, mit? Beszéljünk erről 1-2 év múlva.

Cuki2:

- Nézd a kezem! Az előbb felestem a kerítésről!

....................................

A héten is szörnyen fáradt voltam, de tevékenyebb voltam, mint két év alatt bármikor. (Nem sorolom.) Például vettem egy virágcsokrot Anyák napjára (anyunak, maminak, minden nagyanyámnak, keresztanyámnak...), amiből kreáltam kettőt. (Nem nagy szám, nem is értek hozzá, de élő, virág, nekem tetszik.)

Nagyon hálás vagyok a pénteki munkaszüneti napért, rengeteg a dolog itthon, de legalább nem lesz 3 napig semmi kell, muszáj, időpont, határidő...

A húgom tegnap hatalmas szakmai elismerést kapott, itt is gratulálok, megérdemled!

Tegnap Sz-ben krumplis tészta volt az ebéd. Úgy megkívántam, hogy hazaérve főztem egy nagy adagot és meg is ettem 3 tányérral. Az eredmény? Reggelre lement 1 kiló :D (Nem vicc, régen nagy voltam ebben, M. a megmondhatója.) Ma reggelire is azt vittem és az volt a vacsorám is. Imádom. :)

Na jó, nem csacsogok tovább, irány az ágyikó, hosszú hétvégére fel!

 

:)

Pici sulink picinyei újra az országos német hetilapban, a Neue Zeitungban. :)

(Februárban barkácsoltuk.)

 

Kedd

A süti a mai menümhöz 5 óra 10-kor készült. Pöppet jól sikerült. :) 

Kajapakk, sulis pakk, irány dolgozni, ma 6-ra.

Pöppet sötét van ilyenkor (a benti fényt már én kapcsoltam fel, amikor kiriasztottam érkezéskor).

De így már egészen romantikus. 😁

Pöppet van csak hideg.

Megint benne vagyunk a Neue Zeitungban. 😊 (Mert olvasom, megcsináljuk a felhívásokat, pályázatokat, szkennelek, emailt írok, beküldöm.)

Munka után édes a ... hazacammogás. És ez már jelentős tempónak volt mondható...

Át M-hoz, vittem neki ebédet, haza, Pahla torna, vacsora, mosogatás, porszívózás. Telefonált közben a "hangyász", holnap lesz a hangyairtás 3. etapja, hát holnapra is lesz program bőven.

És ma még vár egy kaland.