Hatig sikerült aludnom. A délelőtt nagy része itthon telt, aztán masszázs. Még karácsonyra kaptam az ajándékutalványt, most sikerült mennem. Nagyon stresszes vagyok, mindenhol csomók, letapadások.
Onnan anyuhoz mentem, kerestem maminak hálóinget, zoknit. Aztán hazaugrottam még és indultam Szekszárdra.
Mamit megműtötték. Sikerült összecsavarozni a törést. Nagyon rosszul ébredt. Fizikailag jól van. Fájdalmakra panaszkodott, kértem neki fájdalomcsillapítót...
Meghozták a vacsoráját is... Kértem a nővérkét, amikor jött összeszedni a maradékot, hogy ne vigye el mamiét, próbálják később megetetni, szörnyen éhes lehet (hangosan korgott a gyomra). Megitatnom sikerült.
Maminak fogalma sincs, hol van, nem jut el az agyáig, hogy kórházban van és megműtötték a lábát. Igazi demens-demens, csak hajtogatja a dolgit meglehetősen fülsértő hangerővel, mindenáron azt akarta, hogy öltöztessem fel és menjünk innen. Görcsösen kapaszkodott az ágyrácsba és emelgette a jobb lábát, hogy márpedig ő kimegy pisilni (katétere van) (...). Azt sem fogta fel, amikor búcsúztam, nem értette, miért hagyom ott, ő miért nem jöhet. De azt megkérdezte: "Mit főzött anyu?".
Este 7 volt megint, amire hazaértem.
Holnap más látogat, én majd telefonon várom a híreket.
