Hatig sikerült aludnom. A délelőtt nagy része itthon telt, aztán masszázs. Még karácsonyra kaptam az ajándékutalványt, most sikerült mennem. Nagyon stresszes vagyok, mindenhol csomók, letapadások.
Onnan anyuhoz mentem, kerestem maminak hálóinget, zoknit. Aztán hazaugrottam még és indultam Szekszárdra.
Mamit megműtötték. Sikerült összecsavarozni a törést. Nagyon rosszul ébredt. Fizikailag jól van. Fájdalmakra panaszkodott, kértem neki fájdalomcsillapítót...
Meghozták a vacsoráját is... Kértem a nővérkét, amikor jött összeszedni a maradékot, hogy ne vigye el mamiét, próbálják később megetetni, szörnyen éhes lehet (hangosan korgott a gyomra). Megitatnom sikerült.
Maminak fogalma sincs, hol van, nem jut el az agyáig, hogy kórházban van és megműtötték a lábát. Igazi demens-demens, csak hajtogatja a dolgit meglehetősen fülsértő hangerővel, mindenáron azt akarta, hogy öltöztessem fel és menjünk innen. Görcsösen kapaszkodott az ágyrácsba és emelgette a jobb lábát, hogy márpedig ő kimegy pisilni (katétere van) (...). Azt sem fogta fel, amikor búcsúztam, nem értette, miért hagyom ott, ő miért nem jöhet. De azt megkérdezte: "Mit főzött anyu?".
Este 7 volt megint, amire hazaértem.
Holnap más látogat, én majd telefonon várom a híreket.
A lányom is csinál köpölyözést, én is szép terepmintás szoktam utána lenni. :)
VálaszTörlésMamikádnak gyors javulást kívánok! ♥
Ó, én az idős kezektől mindig elérzékenyülök és az én Apukám keze jut eszembe, aki 83 éves korában ment el, és ilyen volt az övé is. Anyu "öreg" kezét sajnos nem láthattam, hamarabb halt meg. Kívánom, hogy mielőbb meggyógyuljon, és a kedve is jó legyen! Neked is megnyugvást, és békés, áldott ünnepet! ♥
VálaszTörlés