2017. október 30., hétfő

Mézeskalács ház és mókuskerék


Ez tíz egyszerű és nagyszerű dolog. Elsősorban önmagunk felé kell ezt tennünk/gyakorolnunk. Legalábbis a tapasztalatom az, hogy ha az ember mindezeket érzi, megteszi önmaga felé, és megvan egy bizonyos belső béke, akkor kifelé is működik mindez.

Az őrségi egy hét teljesen kizökkentett a mindennapokból. És én elmerültem benne. Lubickoltam az őszi természetben, a hideg, ködös napfelkeltékben, az aszalódó, lila szőlő bódító illatában, a meleg színű avar lágy ropogásában. Körbevett az egyszerűség, a csönd. Meglepetten jólesett az az élettempó, az emberek közvetlensége, kedvessége. Felemelő volt egy hétig egy roppant egyszerű "mézeskalács házban", egy száz éves parasztházban lakni, ami nekem nemcsak bőségesen szolgált minden legegyszerűbb komfortjával. Úgy lehetett fűteni, ahogy az ember akart, a kemence még reggel is langyos volt. A három helyiség bőven elég volt. A természetes anyagokból készült épületben, a természetes anyagokból készült bútorok és eszközök között igazán otthon voltam. Az alacsony belmagasság barátságosabbá, emberibbé tette számomra a "lakást". És azok a kis ablakokon beszűrődő fények! Reggel néztem a napfelkeltét, a birkák nyugodtan kiballagtak a legelőre, a cicák hagyták, hogy simogassam őket, a dorombolásuk nekem különösen megnyugtató. Eltelt a nap, bárhol is voltunk, csak szépség és nyugalom vett körül. Mire lement a nap, megint megjelentek a cicák, ilyenkor a szőlő még intenzívebben illatozott a rozsdás levelű lugason, a birkák maguktól hazasétáltak.

A hazaérkezés másnapján indult tovább a mókuskerék. Napokig csak testben voltam itt, a lényem egy része ott maradt az Őrségben, a lelkem velem lévő része pedig visszakívánkozik. A mókuskerék zakatolása behatolt a belsőm csendjébe, a pörgése elszédítette a belső békémet. Mert megnőtt a szakadék a "két életem" között. Aközött, amit élek és ahogy szeretnék. Írni sem tudtam, egyszerűen nem ment. Sok minden történik, amikre lehetne azt mondani, hogy rossz dolgok, kellemetlenek, nagyon nem jók. Úgy érzem mégis, hogy ez azért van így, mert a bensőmet vetítem ki. Harcok dúlnak bennem, ezt "kapom" kívülről is. Úgyhogy újra meg kell keresnem a saját egyensúlyomat, meg kell találnom (teremtenem) a belső kis békémet, és akkor a kinti világom is sokkal napfényesebb lesz.

Filmajánló: A Csodabogár

Mozgás összefoglaló (43. hét)


Azt mondják: minden okkal történik. A jobb kézfejem még mindig alkalmatlan a súlyok emelgetésére, így aztán futok. Régi szerelem, amire mostanában nem volt mindig idő. A kezem adott időt. :)

Habár idén nincs célom a futással, nem gyűjtöm a km-eket, csak feljegyzem, ha futottam, majdnem 1700 km megvan. Ha belehúznék, meglehetne szilveszterig a 2017 km. De nem akarok belehúzni, nem akarok kényszert, nem akarok KELL-t. Szeretek futni-gyalogolni, csinálom, ahogy jólesik. Anno, amikor belekezdtem az életmódváltásosdiba, 50 métert sem tudtam futni (és ez nem vicc), ahhoz képest ez az 1700 km már bőven 'ginisz rekord' !

H K SZE CS P SZO V
futás futás
futás


- - futás -

A 42. héten: 42 km
2017-ben eddig összesen: 1686 km.

Mozgás 1-2. hét itt
Mozgás 3. hét itt
Mozgás 4. hét itt
Mozgás 5. hét itt
Mozgás 6. hét itt
Mozgás 7. hét itt
Mozgás 8. hét itt
Mozgás 9. hét itt
Mozgás 11. hét itt
Mozgás 12. hét itt
Mozgás 13. hét itt
Mozgás 14. hét itt
Mozgás 15. hét itt
Mozgás 16. hét itt
Mozgás 17. hét itt
Mozgás 18. hét itt
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22. hét itt
23. hét itt
24. hét itt
25. hét itt
26. hét itt
27. hét itt
29. hét itt
30. hét itt
32. hét itt
33. hét itt
34. hét itt
35. hét itt
36. hét itt
38. hét itt
39. hét itt
40-41. hét itt (nyaralás)
42. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2017. október 29., vasárnap

Hoppáré

Ma hatkor keltem. Mire kiértem a konyhába, öt óra lett. Tudom, hogy nagy ez a lakás, na de ennyire?!


Ma elkészültem a sulis elő(re)készületekkel jövő februárig. Elégedett mosollyal konstatáltam a hatalmas, feldolgozott könyvkupacot, amikor rájöttem, hogy hátrébb az agarakkal mosollyal, egy tantárgyat kihagytam. Hoppáré.

Tolna megyére narancs riasztást adtak ki szélügyileg. Oké, én Baranyában vagyok. Arra nem gondoltam, hogy a vihar nem fog majd megtorpanni, ha meglátja a megyetáblát.

De jó, mára van ebédem, csak meg kell melegíteni! Végül is megmelegíthetem a fagyasztott darált húst és a fél fej karfiolt a 'la fasírt és karfiolpüré. Hoppáré.

Mindig büszkén mesélem, milyen kevés cuccom van. Na persze. A lakás úgy néz ki, mint ahol kipróbálták a legújabb bombát. Bombajó szanálás lesz ebből.

Na jó, próbálom magam kicsit az "új órához" igazítani. Végül is van rá fél évem, hogy megszokjam...



Így...


2017. október 28., szombat

Mocorgó és avatás ✅

Lassú voltam, mint egy csiga, kevesebb sikerült a tervezettnél, jól elfáradtam, de a cipőt felavattam, és maximálisan elégedett vagyok vele is meg magammal is. 


Aglio olio


Nagyon egyszerű, nagyon gyors, olcsó étel. Amikor Olaszországban dolgoztam, gyakran kaptuk ezt ebédre. Spagetti kifőz, olajjal, fokhagymával összerottyant, kész.

Az enyém kicsit más. Nem spagettis. Ezt a tésztát potom áron vettem leakciózva. Nem ideális, mert szójából készült, viszont se szent nem vagyok, se krőzus, így 2-3 ebédre ez a tészta nekem nagyon megfelel.

Fűszerként a végén ezt használtam:


És akkor jöjjön a nagyon egyszerű recept:


# A tésztát kifőztem.
# Serpenyőben olajon 3 db negyedelt koktélparadicsomot és két hatalmas gerezd apróra vágott fokhagymát összemelegítettem.
# Rákerült a lecsöpögtetett tészta.
# Sóztam, fűszereztem, tálaltam.

Így...


2017. október 27., péntek

Keddtől péntekig


Irtó gyorsan telik az idő. A kánikulában bővelkedő nyár után október közepétől megérkezett az ősz. Hol hűvös van, hol hét ágra süt a nap. Még nem kell a nagykabát, bár reggel hétkor, amikor indulok dolgozni, jólesik a fűtés a kocsiban.

Már két hete vége a nyaralásnak, és az én szívem még mindig visszahúz az Őrségbe, hiányzik az a csodás béke, a csönd, a nyugalom, a nem-kell-időre-menni-sehová, a cicák, a kis ház (...).

Ez a hét is a munka körül forgott. Az iskola(rendszer) téma megérne egy misét egy iszonyúan hosszú bejegyzést. De amíg nem tudom róla értelmesen összeszedni a gondolataimat, addig inkább neki sem állok.

Már az első napon azt mondtam: különlegesek ezek a gyerekek. Tényleg azok. Persze, hogy itt is van okos és butuska, jólnevelt és nehéz eset (...), de valahogy 16 nagyon különleges gyerkőc tanul itt. És mint mindenben, bennük is igyekszem a jót meglátni (néha ez kész kihívás).

Járnak könyvtárba. Kölcsönöznek. És olvasnak. Ez két második osztályos (!) kislány aktuális olvasmánya. Szívmelengető.


De szinte mindenkinél van könyv, és olvassák is.

Minden reggel rántottát viszek reggelire. Minden reggel, amikor beérek, leülök a tanári asztalhoz (nálunk nincs se tanári szoba, se folyosó, se iroda...) enni. Minden reggel társaságom van. Minden reggel körbeállnak az érkező gyerekek és jön a reggeli "Képzeld el, Timi néni...!", "Tudja, Timi néni, hogy mi történt?" kezdetű csicsergés. Amire megeszem a rántottámat, minden reggel mindenkiről mindent tudok, mindenki kis kütyüjét megnéztem, láttam az új ceruzákat és füzettartó mappákat, tudom, melyik csatornán melyik mese megy, hallottam pár viccet, kaptam jó néhány ölelést.

Nagyon aranyos aranyköpések vannak minden nap, rengeteg, el kell kezdenem ott rögtön leírni, mert meg sem tudom jegyezni, annyit "köpnek".

Öntöm a teát a tízóraikor a pohárba Sz-nak. Ő mosolyogva:
- Köszönöm szépen, de viszont kívánom.
(Tiszta Besenyő Pista bácsi!)

Készülök a kicsik órájára. G. odajön.
- Súghatok valamit a füledbe?
- Igen.
- Szeretlek.

- Amikor még tegnap nem voltam itt hittan órán, otthon volt a könyvem.

Elénekeltük a Katalinka, szállj el dalt. Z.:
- De miért jönnek a törökök?? És miért lőnek agyon?!

Nagyok. Ének: Kiment a ház az ablakon.
- Há' de ez hülyeség! Má' hogy mehetne ki a ház az ablakon? És ha mégis kiment, akkor meg hogy maradhatott benne a vénasszony? Na, ilyen bugyuta éneket én még nem hallottam!

Elsősök, környezet. Mit tehetünk, hogy megvédjük az állatokat? 
V.:
- Kimegyek az erdőbe, viszek egy fazekat, beleteszem a szarvasbogarat, és akkor meg van védve!
G.:
- Azt úgy kell, hogy fogok egy papírt, ráteszem a szarvasbogarat és felteszem a fára!


Ezt pedig ma a negyedikes lányoktól kaptam. A kezük: rögtön "lájkolták" is a képet.


2017. október 24., kedd

Mocorgó ✅

Dolgoztam ma? Igen.
Elfáradtam? Kicsit.
Nem volt itthon dolgom? Dehogynem!

Fúj a szél? Igen.
Sötét van? Igen.
Késő van? Igen.

Van világítás? Van.
Pulóver, sapka? Az is van.
Időd? Mint a tenger. Megcsináltam, ami fontos volt, este 9-ig belefér.

Belefért. :)

2017. október 23., hétfő

Hosszú hétvége

Szombat: Meki: kapucsínó (laktózmentes tejjel), Hőgyész, anyuéknál, Kőkút-forrás




Vasárnap: Leányvásár, Pécsvárad; Dunamozgás összefoglaló



Hétfő: terem és kint, sajtos karaj



Vasárnap délelőttig mesés volt az ősz: napos, fényes, színvakító, meleg. Aztán hirtelen bekeményített: jött a hideg, az eső, a viharos szél. Panaszra nincs ok: október utolsó hetében ideje van már az efféle őszi időjárásnak.


Vasárnap -szokás szerint- elkészítettem a mozgás összefoglalót. A 42. hetit. Simán emlékszem az idei elsőre, és tényleg olyan, mintha nemrég lett volna. Konkrétan egyre közelibbnek érzem az összefoglalók írását, szinte mintha minden nap készülne egy, annyira gyorsan telnek a hetek, a hónapok.

Hétfő van, 56 ajándéka az is, hogy ma nem kellett dolgozni menni. Volt azért házimunka, főzés; a holnapi étkem becsomagolva-dobozolva, remélt könnyű álom után jönnek a szokásos hétköznapok.




Mocorgó ✅


Hideg van, esik, viharos a szél. Ilyenkor (is) jól jön az edzőtermi bérlet, a futópad nagyon jó alternatíva, ha futás közben valaki nem szeretne megküzdeni a természet erejével is. 

Interval futás volt: 5 perc tempós séta, 5 perc futás, 4 perc tempós séta emelkedőn, 4 perc futás, 3 perc tempós séta, 3 perc futás, 2 perc tempós séta emelkedőn, 2 perc futás, 1 perc tempós séta, 1 perc gyors futás. Majd ebből még egy kör.

Szuper volt, nagyon jólesett! 

Őszi vasárnap a Dunánál