2016. szeptember 11., vasárnap

Ausztria 21/10.


Megjott a teloszamlam. A 10 napi kinti netezesem 7000 ft volt, ugyhogy csokkentenem kell. Elsosorban a blogolast. Majd max ketnaponta irok. Vagy nem teszek fel ennyi kepet... Konkretan nem tudom /es a telefonos ceg sem.../, miert mennyit fizetek itt kint.

Tegnap itt minden megvaltozott. Nem irtam eddig errol a dologrol, mert csak lehetoseg volt es remeltem, hogy nem realizalodik. Es nem is fogok tul sokat, mert nincs sok ertelme.

Annak ellenere, hogy I. kifejezetten kerte, ne jojjon, beallitott a "baratja". Egy hetre. Alkoholbeteg, hazudozo, megbizhatatlan, kegyetlen I-del, szerinte I. csak szimulal... Hangos, onimado, nincs tekintettel senkire es semmire. Raadasul neveletlen kutyajat is hozta. Szoval volt egy nyugodt hetunk I-del. En valahogy ki fogom birni, bar nem mondom, hogy fel labon is. De ha I. kitart egy hetig, akkor megemelem a kalapom...

Volt alkalmam testkozelbol tapasztalni, milyen egy alkoholbeteg. Tudom, mi az, amit mond es mennyire mas az, amit tesz. Tudom, mennyire szenved ettol. Es attol, hogy szeretne megszabadulni ettol az egesztol, de egyedul nem megy. Es a kornyezet nem mindig tamogato. De ebbe se megyek bele. Mert ez egy hosszu tema.

Tegnap A. /I. "baratja"/ nem ivott. Nagyon nehezen, de megallta. Tudtam, hogy ma mar nem fog menni. 11-kor kezdte, delutan 5-ig harom uveg bort tuntetett el a borospincebol... Hetig mar negy es felet...

Nincs egy nyugodt percem, de igyekszem nem foglalkozni a dologgal. Csinalom a dolgom es pont. Es a szabadidomhoz ragaszkodom.

Nem tudok egyszerre megirni egy bejegyzest. Ez nem is gond. En sem voltam gond A-nak, amig nem mondtam ellen neki. Csakhogy nem azert vagyok itt, hogy az o /mar bocsanat/ hulyesegeit /de miert is kellene bocsanatot kernem/ hallgassam, nezzem, elturjem a bolonderiajat /.../, mert hogy tenyleg nem hagy nekem sem egy perc nyugtot sem. Normalis vagyok vele, mert I. vendege, de nalam itt vege a tortenetnek.

Biztosan okkal jelent meg az eletemben. Es biztosan rajovok majd, mi ez az ok.