Kéztörés 2. nap.
És első éjszaka gipszben. Nagy nehezen elhelyezkedtem, felpolcoltam a gipszemet, de füldugó nélkül nem tudok aludni. Kibányásztam egy ősrégi, alig használtat, kimentem M-hoz a konyhába, hogy nyissa ki nekem a tartót, aztán bal kézzel beimádkoztam a füleimbe. Azért nem szeretem ezt, mert nem csökkenti annyira a zajbeszűrődést mint a másik, viszont most százszor jobb volt mint a semmi.
Reggel a tükörben láttam, hogy a kedvenc színem terjeszkedik az ujjaimon 🙃🙈
Bal kézzel varázsoltam egy kávét, amit aztán a teraszon sikeresen leejtettem. Úgyhogy megvolt az első balkezes takarítás is.
K. bevállalta a főzést, isteni menüsor volt levessel, másodikkal, körettel, savanyúsággal, süteménnyel.
Ebéd után sikerült 2 órát aludnom.
A kezem a tegnapihoz képest egyre kékült és annyira nyomott a gipsz, majd' bepisiltem, így megkértem B-t, vigyen be a sürgősségire.
Olyan szoros volt a gipsz, hogy ketten vágták le, tegnap nem jól csinálták. Mondtam, hogy a bordám is sajog, megröntgenezték, a hetes és a kilences el van törve. Ne emeljek, sétáljak, légzőgyakorlatozzak, hogy a tüdőgyulladást megelőzzük, és pihenjek, szedjek fájdalomcsillapítót. A doki (sebész) is azt mondta, hogy sajkacsont törés gyanú, vszinű, hogy pénteken a traumatológián leveszik a gipszet és kérnek egy CT-t, az pontosabb képet ad mint a röntgen. De az még a jövő zenéje.
Másfél óra alatt végeztem, és mindenki roppant kedves volt a sürgősségin. Aztán lassan haza gyalogoltam, így a séta is megvolt.
Nem vittem ma sem túlzásba a fájdalomcsillapítózást, reggel fél 8-kor ettem egyet, de most, alvás előtt tutira jön a második, hogy tudjak éjjel pihenni.
