Szombat: nagy túra

Habár reggel fél 7-kor, tehát időben keltem ahhoz, hogy menjek mamihoz, annyira fáradt voltam, hogy nem mertem elindulni. Fél 9-ig annyira voltam képes, hogy megreggeliztem. Aztán elkezdtem listát írni a millió dologról, amiket jó lenne/meg kell/ muszáj csinálni.

Átolvastam, megállapítottam: a felsoroltakból hiányzom én... Úgyhogy fogtam magam, kiültem a teraszra, és élveztem azt a látványt, amiben szűkölködöm. Amikor ilyen szépen idesüt a nap, akkor én már régen dolgozom.

Igazán szépek a balkonnövényeim.

Anyu terézkéjét még sosem láttam így futni.

A kőrózsái virágozni fognak.

Anyunak rengeteg kosara van, szebbnél szebbek. Amit csak tudok, hozom és használom. A keresztanyumtól hoztam a múltkor egy virágot, azt kosaraztam ma ki/be/meg. ;)

Összeszedtem magam. Igen: ma megyek mamihoz. No de akkor át kell menni anyuhoz: mami 3 bőröndnyi ruháját el kell vinnem keresztanyumhoz (mert nálunk egyszerűen nem fér el), az otthonba a plédeket, lepedőket (...). Párszor leizzadtam, amire lecipeltem mindent M. kis Suijába (az enyém leadva műszakira). Telekocsiztam újra, mint nem olyan régen, amikor anyu dolgit hordtam Mohácsra a költözése előtt...

Első úticél Tamási, temető.

Aztán keresztanyum, Hőgyész.

Majd mami Gyönkön.

Cuki volt ma nagyon. Viszonylag jól van, nagyon jól tudtunk beszélgetni. Főztem neki tegnap kompótot. Dupla adagot vittem, mindet megette (vacsora után, amire nem emlékezett). Nagyon örült, hogy ott voltam, fogta a kezem, a lehetőségeihez képest mesélt. Gyenge nagyon, kis "anyátlan". Anyut annyiban kérdezte, hogy "Anyu otthon van? Mit főz? Babos krumplit?". Majdnem kereken két órát voltam nála, 10 percnek tűnt... Puszil mindenkit.

Hazafelé a naplemente álomszép volt.

Még boltba kellett mennem, kereken 20.00 volt, amire hazaértem.

 

Anyu virágai elköltöztek

Ilyen volt nekem anyu. És még nagyon sokaknak. A lakása eladásra kerül. (Két éve teljeskörűen felújított, modern, klímás, redőnyös, szúnyoghálós, 2. emeleti (...), ha valakit érdekel, tudok bővebb információval is szolgálni.) 

Ma meghirdettem a FB-on a virágait. Kettő, azaz kettő perc alatt elkelt. Egy volt kedves tanítványom jött értük Tolna megyéből.

Örülök, hogy egyben maradnak és hogy egy családi házba kerülnek, Hőgyész mellett.

Kedd

Munka. Egész nap egyre növekvő fejfájás. A suliban is várnom kellett, amire haza mertem indulni, annyira sajgott a kupám. Így, habár azt terveztem, mégsem mentem ma mamihoz az otthonba. Hozzád mentem, folytattam a hivatalos papírok átnézését, szortírozását. Mindent IS eltettél, kész archívumod volt, most megszüntettem. És elhatároztam: átnézem a saját papírjaimat is. És ami fölösleges, azt iktatom (azaz kidobom). Ha bárki tudja, milyen iratokat és meddig kell megőrizni, szívesen fogadom a listát.

Hatalmas kupi van nálad, de ma a fejfájás ellenére jócskán haladtam. Alakul a molekula. A virágaid éltedben is szépek voltak, de most egyszerűen csodálatos mindegyik. Majdnem dobtam egy hátast, amikor megláttam, hogy a teraszodon bimbókat hoz a dísz szegfűd! Pedig nem is locsoltam két hónapja, azt hittem, tönkremegy. Nagyon szeretted ezt a növénykét, és halálodig virágzott. És most újra hoz két bimbócskát! Tuti, hogy lesz még legalább egy, mert -emlékszel?- mindig három virág volt rajta egyszerre.

Majd leszedegetem róla a száraz leveleket és áthozom a teraszunkra. Hatalmasat nőtt is, kap egy külön cserepet, hadd éljen!

A fokföldi ibolyáid is mesések, még sosem láttam rajtuk ennyire sok virágot. (Ha mohácsi vagy, szeretnél virágot, fokföldi ibolyát, orchideát, és fel tudsz ugrani érte a Radnótira, beszéljünk.)

Ma két hónapja láttalak utoljára "élve". Már nem volt a testedben keringés, szapora, majd egyre lassuló légzéssel kompenzáltad a szíved gyengülését. Rég nem reagáltál semmire, de én tudtam, hogy tudatban ott vagy, hallasz. Akkor beszéltem hozzád utoljára úgy, hogy valamilyen szinten még ott voltál velem. Fogtam a kezed, a másikkal simiztem a homlokodat (mert ez mindig megnyugtatott). Sokat, nagyon sokat "beszéltünk". Irtóztató a hiányod.