2014. május 14., szerda

Recept: Gyors, isteni pizza








Hozzávalók a tésztához:

- 4 kis tojás
- 2 csapott ek lenmagliszt
- 2 csapott ek mandulaliszt
- őrölt fekete bors
- himalája só
- 1 ek kókuszzsír.

Hozzávalók a feltéthez:

- házi füstölt sonka
- hagyma
- paradicsom püré
- morzsolt oregano
- sajt (dán fehér sajtot használtam).

A tészta összetevőit összedolgoztam, majd a masszát egy nagy serpenyőbe simítottam (csúszik, de megéri türelmesen nyomkodni, minél vékonyabbra sikerül, annál ropogósabb lesz a tészta). Közepes lángon addig sütöttem, amíg egy fa lapáttal alá tudtam nyúlni és biztonsággal meg tudtam fordítani. Ez pár perc. A másik felét nem sütöttem készre.
Egy sütőpapírral bélelt tespibe került (kevésbé sütött résszel felfelé). Erre került a feltét. 
Előmelegített sütőben 180 fokon először légkeveréses funkción sütöttem kb. 10 percig, majd grill funkción addig pirítottam, amíg a sajtnak szép színe lett.

Nagyon gyorsan elkészül, nagyon finom, nagyon laktató. Ezt a mennyiséget ketten ettük, bőven elég volt ebédre.

(Paleo info: a sajt nem paleo, a paradicsom sem.)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

2014. május 13., kedd

Hónapforduló

Nem hiába vagyok boszi. Mindig is voltak megérzéseim. Gyerekkoromban is. És vannak a mai napig. Ezek legtöbbször csak a fejemen átsuhanó gondolatok, olyan, mint amikor az embernek csak úgy eszébe jut valami, aztán a következő pillanatban már el is felejti. De rövid idő múlva a dolog realizálódik... Ma a fogorvoshoz indultam. Előtte rendbe szedtem magam, fogmosás, egyebek, beültem az autóba és nyomás, meg kell lennie, legyünk túl rajta. Az első kanyar után átsuhant az agyamon, hogy túl nyugodt vagyok. És ez nem jó, mert fogorvos előtt azért legalább a pulzusom kicsit meg szokott emelkedni. De ez a gondolat eltűnt. Az út felénél jártam, amikor megint csak hirtelen belém hasított: ebből nem lesz fogorvos. De amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is tűnt a gondolat. Már miért ne lenne? Hiszen terveztem, készültem rá, úton vagyok. Leparkoltam, bezártam az autót. Alig tettem meg tíz lépést: csörög a telefonom. G. Csomag jött, merre vagyok. Mondtam neki. Megoldom- mondta ő. Oké, bementem a váróterembe, kabát le, TAJ kártya elő. Sms: menjek haza, fél óra múlva ott a csomag. TAJ kártya el, kabát fel, irány a parkoló. És itt tudatosult bennem, hogy a francba is, tudtam, éreztem, hogy ebből nem nem fogorvos! 

Ez még egy nagyon egyszerű eset, ráadásul pontosan "tudtam", miről van szó. Csakhogy ez mostanában nem az első eset. És ha ez a dolog egyszer beindul, abból nagy kavarodások szoktak történni. 

Már kint is írtam, hogy nagyon furcsán érzem magam. Hogy "kívülről", "filmként" látom sokszor magam, olyan, mintha nem az én életemet élném. Emellett nagyon sokszor vannak megérzéseim, és sokuk valósággá is válik. Tehát benne vagyok megint ebben a szériában, és ezt nem tudom szabályozni, nem tudom irányítani, a gondolataim egyszer csak valósággá válnak. És ez egy hihetetlen érzéssel párosul. Ismered azt az érzést, amikor szerelmes vagy és "pillangók táncolnak a hasadban"? Na ez egy ilyen érzés, csak negatív felhanggal. Nagyon sok "gondolat-átsuhanás" van mostanában, és egyik sem kellemes dologgal kapcsolatos. Egy-kettő különösen aggaszt, mert többször is felötlik bennem, felerősíti a kellemetlen érzést a gyomrom tájékán. Éppen azzal, hogy befészkeli magát a fejembe és nem hagy nyugodni. Mégis a legrosszabb az, hogy vannak olyan megérzéseim, amik azonnali cselekvést váltanak ki belőlem: utánajárok a dolognak (szinte tudattalanul indul meg a kezem-lábam), kiderül, hogy nem csalt a megérzésem, és pontosan tudom, mit kellene tennem, de képtelen vagyok megtenni. Lebénulok, megfagyok, megnémulok, és így minden marad a régiben.

Legutóbb olyan három-négy éve volt egyetlen rossz megérzésem. Sokáig hülyeségnek és lehetetlennek tartottam, de egy nagyon konkrét, a megérzésemmel kapcsolatos álom aztán már nem hagyott nyugodni. Utánajártam a dolognak, kiderült, hogy igaz a megérzés, hogy 99%-ban igaz az álom (!!!). Akkor megléptem, amit meg kellett, és ezzel szó szerint az egész addigi életemet felborítottam és előről kellett kezdenem mindent.

És mostanában megint van egy-két, a pár évvel ezelőttihez hasonlatos gondolat-bizsergés, megint az a rossz érzés, a hideg, remegő kéz, az összeszorult gyomor. Még nem tudom pontosan, mi is ez, és amíg magamnak sem tudom megfogalmazni, addig beszélni, írni sem tudok róla igazán. Az álmaim nem hazudnak, így hát várom a "sztorit", várom, hogy egy reggel úgy ébredjek: tudom, miről van szó. Legyen az akármilyen rossz dolog is. Mert tudni a rosszat is sokkal jobb, mint így, bizonytalan várakozásban tengődni...


22 hónapos ma a Boszorkánykonyha blog.

Csak megköszönni tudom, hogy ilyen sokan olvastok, kérdeztek, javasoltok, reagáltok, követtek, segítetek. Az elején még hatalmas újdonság volt nekem a blog írása, ma már az életem részévé vált. Nagy dolgokat érzek készülődni, biztos vagyok benne, hogy ez a blogra is hatással lesz.

379256 oldalmegjelenítés, a Facebook oldalon 511 kedvelő.

A hónap legnépszerűbb bejegyzései:

935
409
319
2013 okt. 3, 2 megjegyzés
317
250
196
151
129
93
2014 máj. 6, 2 megjegyzés
84

A hónapban ezekből az országokból kattintottatok a legtöbben:

A blogok nézői között legnépszerűbb országok diagramja

Magyarország
16791
Egyesült Államok
1218
Egyesült Királyság
559
Németország
460
Szlovákia
361
Oroszország
323
Ausztria
263
Románia
201
Franciaország
152
Szerbia
77

Köszönöm Nektek! :)


Belső csend: Hogyan legyünk boldogok?

Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? c. könyve 12 pontja:
1. A hála kifejezése
2. Az optimizmus gyakorlása
3. A rágódás és a társas összehasonlítgatás elkerülése
4. Jó cselekedetek gyakorlása
5. A kapcsolatok ápolása
6. Megküzdési stratégiáink javítása
7. A megbocsátás gyakorlása
8. Az áramlatélmény fokozása
9. Apró örömök élvezete
10. Célok megfogalmazása és elkötelezettség
11. Spirituális élet, meditáció
12. Testmozgás
Boldogabb hétköznapokat szeretnél? A szerző azt javasolja, hogy válassz ki a tizenkettőből hármat, melyre a következő 3 hónapban fókuszálsz.


2014. május 12., hétfő

Út a cél felé 50. nap

Nagyon vártam már a ma reggelt Knittelfeldben. Magamtól ébredtem korán, 5 óra után. És mivel így történt, teljes nyugalommal megcsináltam az edzést, lezuhanyoztam, összepakoltam a maradék cuccost és 8-ra lementem E-hez. Ő már reggelizett, én is megettem a zabkásámat, megittam fél bögre kávémat, elvégeztem a szokásos reggeli rutint, előkészítettem a könyvet, hogy úgyis dél körül jönnek értem, majd felmentem a lakosztályomba, hogy lehordom az utazós dolgokat. Zajt hallottam, kinéztem az ablakon: ott állt a busz a ház előtt. Reggel fél 9-kor! Volt ám ujjongás! Pár szót beszéltünk a váltótársammal, a sofőr pedig elmondta, hogy azért jöttek először értem, mert minden kolleganőm kíváncsi volt a jegygyűrűmre :)

Nagyon jókat ettem az úton (saját müzliszelet, saját hamburger zsömle hússal, mustárral, hagymával, paprikával, salátalevéllel, mandula) és nagyon jókat beszélgettünk. Az eddig "néma" sofőrünk is beszédes kedvében volt, tényleg gyorsan telt így az idő, főleg, hogy rengeteget nevettünk. G. elém jött egy darabon, így nem kellett végigvárnom, amíg mindenki kiszáll, kipakol, kicsit gyorsabban hazaértem.

G. most is meglepikkel várt, például egy kis csokor illatosan rózsaszíneskedő virággal és diákcsemegével :)


A teraszon élnek és virágoznak a muskátlik ...


...  a ház előtti fák fantasztikusan belombosodtak, alig látni a szemközti tömböt, a madarak vidáman csivitelnek ...


... a gyerekek egy csodavárost rajzoltak a terasz alatti parkoló betonjára ...


... itt élet van, kérem, levegő, fény, színek, illatok... Na igen, itthon vagyok. :)

A vacsora is mennyei volt: G. hozott a piacról házi tojást, házi sonkát, ezt megfőzte. Ebből daraboltam a tojásrántottához, amire kis falatnyi sajt darabokat tettem amikor elkészült. A salátát is G. hozta nekem, kicsit megsóztam, került rá tökmagolaj, hát mind a tíz ujjam megnyaltam, annyira finom volt.


És, kérem, így kell szív alakú tojást főzni, ráadásul mindenféle segédeszköz nélkül. G. követte el, a titkot tőle kérdezzétek :)


Ami nem volt tervben: ettem a diákcsemegéből és G. csokijából két kockát (fekete csoki).

Annyira fáradt vagyok, hogy valahogy úgy érzem magam, mint aki túl sok alkoholt ivott és nem sikerül mindig pontosan érzékelnie a teret. De valahogy ajándéknak érzem ezt a napot: 14 nap után ma alig negyed órát voltam E-tel, fél 9-kor ott voltak értem, nagyon jól telt az utazás, G. elém jött, a kis ajik, közös vacsora, a saját dolgaim itthon, jöhetek-mehetek szabadon, nincs kötelező, nincs kell, nincs muszáj... Jó itthon.


Út a cél felé 8. heti edzésterv


05.12-
(Mo.)
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
Les Mills Pump
27. Pump and burn
28. Flow
29. Pump and shred
30. Hard core abs, Walk 45p
31. Pump and burn
32. Flow, Hard core abs
33. -

Motiváció