A következő címkéjű bejegyzések mutatása: angyal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: angyal. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 9., vasárnap

Vasárnap

Reggelre ilyen lett a bőröm, ez egy jelzés, hogy nem ittam elég vizet (ittam, de még többet kellett volna).


Az újabb finom reggeli után temető körút. Nagyszokoly, Tamási, Hőgyész. Irtózatos volt a hőség.


Érdekes, hogy 2 éve napra pontosan ugyanekkor voltunk Gunarason. Akkor vettem ott anyuék sírjára ezt az angyalkát...


... ezt pedig most vettem (mert a másik szegény már szétporlad).


Beugrottunk Hőgyészen keresztanyumhoz egy puszira (ott voltak unokanővéremék is, mindig örülök, ha látom őket is).

Nagyon éhesek nem voltunk, de beszélgettünk róla, hogy valami egyszerűt ehetnénk valahol. Több lehetőség is felmerült, én Zombát javasoltam, meg is álltunk a Margarétánál. Kiderült, hogy svédasztalos ebéd van, és nem bántuk meg.




3 féle leves, 9 féle második, salátabár, 5 fajta desszert... Minden mennyei.

Ettünk itt már talán 2-3-szor is, egyszer még anyuval menüt is, az is fantasztikusan finom volt és óriási adag. A hely is szép, a mosdó kész élmény (jó értelemben).


Bizonyíthatom, hogy igaz:


Hamar hazaértünk. Nagyon vártuk már, hogy beröffentjük a klímát és végre elfogadható hőmérséklet(b)en aludhatunk. Majdnem 29 fok volt a lakásban, de kipakolás és mosás indítás után lepihentünk, és bóbicáltam is jó egy órát. Aztán teregetés, elpakolás a konyhaasztalról, készülés holnapra (beutaló, pisinek üveg, reggeli, gyógytornára papucs, egyebek), mert reggel 7-re éhgyomri laborra van jelenésem, 8.30-kor masszázs, 9.15-kor ultrahang, iontroforézis és lézeres kezelés. (Ehhez jön majd a gyógytorna jövő hét közepétől.)

 

2025. augusztus 11., hétfő

Egy éve

Egy éve még minden más volt. Más volt a nyári szünet, más volt Gunaras- ahol tavaly jót pihentünk, idén bepisilősen elájultam... Tavaly vettem ott az angyalkát. Ma is anyuék sírját őrzi.

(Ez az egy éves gunarasi fotó.)

(Ez a húgom fotója.)

2024. július 2., kedd

Angyali jelenlét


Az utolsó garázsvásár után ezt az angyalkát találtam egy gyűrt újságpapír alatt anyu lakásában. Kiakasztottam a falra, anyu naptára helyére.

Szombat, vasárnap, hétfőn és ma is korán keltem. Jártam át a Radnótira takarítani. Ma végeztem. És akkor elsírtam magam. Nemrég még boldogan takarítottam ott, hiszen szerettem volna, ha amire anyu beköltözik, minden tiszta. Most pedig takarítottam, mert kellett. Hogy az ingatlanos jöhessen fotózni.

Ahogy a költözése előtt hordtam fel a dolgait (mindig "telekocsi" volt az autóm Hőgyészről), úgy lett a lakás egyre anyusabb. Most, hogy eladtuk a dolgait, üresebb a lakás, mint amikor vette. Visszhangzik. Már csak mami szobabútora áll a nagyszobában. Meghirdettem ingyen elvihetőre, egyelőre még senki nem jelentkezett érte. Nekem ez a lakás már nem anyué, hanem csak egy -nagyon szép- lakás.

Valaki írta megjegyzésként (talán Betty), hogy nehéz lesz majd, ha nem lehet többé oda menni. Biztosan. Hiszen habár anyu csak egy évig lakott itt, roppant intenzív dolgokat éltünk meg benne. (És tényleg egy csodaszép, teljesen felújított, egységes arculatú, modern, világos, barátságos kis lak.)

Ahogy telik az idő anyu halála óta, kezdek képes lenni arra, hogy "kívülről" ránézzek a történtekre. A veszteségen átsejlenek ok-okozati összefüggések, tanítások. És az "érzés", miszerint -ahogy hospice Zs. mondta anyu haldoklása idején- mindenki maga választja a szenvedését.