2026 első dobozolása

Éééés hoppácska! Ma munka után gyors bolt, aztán rögtön főzés. Vicces, mert abból készült, ami előtte is volt itthon. :)

Reggeli: bundás kenyér, paprika.

Tízórai: körte, magok.

Ebéd: sajtos-tejfölös tészta.

Vacsora: képlékeny :)

És készült egy nagy adag zöldségleves, ez volt a mai vacsora.

Érdekesség: tavaly is ezen a napon dobozoltam először. :)

Mosogatógép bepakolás-indítás, porszívózás. Este 7-re végeztem. Purc.

2025->2026

2024->2025 itt

2023-ban anyuval egy kemény évet és egy mindennél keményebb október-november-decembert éltünk végig, míg végül 2024. január 6-án átért a szivárványhídon.

A 2024-es év elsősorban lelkileg volt pokoljárós. (Anyu után májusban elment mamikám is, az évben még R., J és a többiek...)

A 2025-ös fizikailag volt rémálom. Konkrétan februártól év végéig beteg voltam. Alvásklinikai vizsgálatok, szemészet, bőrgyógyászat, számtalanszor sürgősségi osztály, heveny hörghurut, hólyaghurut, 5 hónapig akut vese és vesekő gond kórházzal, kétszer mentővel, sok-sok kontrollal, röntgennel, kibírhatatlan, folyamatos fájdalmat okozó DJ katéterrel, vesekő-zúzás (sikertelen, de roppant fájdalmas); utána teljes bal oldali mozgás-beszűkülés; fogászat folyamatosan, fogorvosi hétvégi ügyelet Pécsett; lábujjköröm húsba növés; év végére még egy rendes "valami" hasmenéssel, borzalmas hányingerrel és rossz közérzettel.

A vese probléma miatt csak október közepén kezdtem dolgozni, idén a régi sulimban és Sza. helyett most Sze-be kell áttanítanom, azaz minden nap kell lennem mindkét iskolában, folyamatosa autózás, cipekedés, kétfelé gondolkodás (...). Kegyetlenül megterhelő.

2025-re hopp, felszaladt 10 kiló. Nagyon érzem, kellemetlen, mert hát többet kell cipelnem, nem férek bele a ruháimba, és nem szívesen nézek tükörbe. Mondjuk ennél sokkal nehezebben fogadom el, ami az arcomból lett. Nem csodálkozom a látványon, elég, ha az anyuval való kálváriára és a tavalyi betegség-cunamira gondolok. (Viszont vannnak dolgok, amiket megttehetnék azért, hogy javuljon a látvány.)

Ősszel kezdtem el járni Zs-hoz szomatodrámára. Mert éreztem: segítség kell. Anyu sem szeretne így látni, és egyszerűen nehezen boldogultam a mindennapi életben. Már az első  alkalom segített. Havonta egyszer megyek Zs-hoz, és én érzem magamon az apró előrelépéseket, a változást. (A változtatásig még van miben fejlődnöm...)

Nincs újévi fogadalmam. Van, amit szeretnék: elsősorban megerősödni testileg, lelkileg. Szeretném, ha el tudnám dönteni (az élet több területén), mit is akarok, aztán azt, hogy ezért tenni és képes legyek. Ha kívánni lehetne, egészséget kívánnék magamnak és mindenkinek. Az én mamikámtól 49 évig hallgattam, hogy "Timcsikém, csak egészség legyen!". És milyen igaza volt!

Nektek emellett azt kívánom, legyen olyan évetek, amilyet szeretnétek.

Mini túra

Reggelre Mohács befehéredett. M. megnézte a neten a Misina webkameráját: irány Pécs!

A 2025-ben felugrott 10 kiló érezteti hatását. (A képen nem látszik, mert nem szemben állok.) Indulás előtt meleg öltözet keresése. Cipő pipa, nadrág is. (Három naci jön rám, mínuszokra jó a meleg, plusz 15 foktól a vékony zöld, amúgy meg a farmer, úgyhogy ezen nem kell agyalnom.) Kabát. Amit í múltkor Siófokon vettem, az nagy méret, azaz vastag kardigánnal is kényelmes, viszon nem télikabát. Ma pedig Mohácson induláskor szakadt a jégkása, az a kabi szétázik 10 perc alatt. Oké, eltettem a régi kabátomat, hiába alig jön rám, de csisszre még rendben. Ez alá viszont nem tudom felvenni a vastag kardimat, mert egyszerűen nem fér alá. Rendben, vegyük elő a régi hosszú kardigánt, ami vékony, de meleg. Igen ám: csakhogy az is kicsi. Nagy húzkodások-nyújtások árán magamra húztam, rá a kabát, hát mozgástér nagyon kevés maradt, de nincs más... 

A kisvasúti parkolótól mentünk fel a toronyig. A no name cipőm kitűnően vizsgázott: meleg is, nem ment bele a hó, nem ázott át és kiválóan tapadt a havon. (Meg kellene keresni a gyártóját és tőlük venni téli gumit a kocsira.)

TV torony.

Álom szép volt.

(A hegyre fel cipzároztam kifelé a kabátomat, folyt rólam a víz. Nagyon lassú tempóban mentünk, meg-megálltam inni. Lefelé majd megfagytam, a végére azért bemelegedtem. Figyeltem az ivásra és a pisilésre is, muszáj.)

 

Karácsonytól újévig

Karácsonykor itthon, másnapján temető körúton és Hőgyészen. "Harmadnapján", azaz 27-én Budapestet vettük célba, mindenképpen szerettem volna látni a húgomék új lakását és őket is. December 17-én költöztek, de meg nem mondaná senki, már most alapként csodásan berendezkedtek, a lakás pedig még szuperebb, barátságosabb, világosabb, mint a képeken látszott.

Jó volt egy kis "Nagy Asztal": húgom, párja, M. és barátnője, P., mi ketten. Vacsorára ért haza mindenki, így akkor ültünk le az aranyszélű teríték köré. A húgom istenien főz, húsleves, saláták, fasírt, sütemények..., minden nagyon finom volt.

Hogy ne egy nagy rohanás legyen az egész, fent aludtunk náluk. Cicájuk, Kesuka jött is az ágyneműmre, amint letettem a hátsómat.

28-án beszélgettünk, cicáztam, ...

... ebédre átmentünk a (2 perc sétára lévő) Kökibe a Bellozzoba, ezt mindenki szereti.

Viszonylag időben indultunk haza, hogy ne korom sötétben kelljen vezetni. (Erős volt a forgalom is, fáradt is voltam és a szél keményen fújt.)

29-én reggel főzési előkészület.

A maradék száraz(abb) kenyérből bundás lett.

Kicsit szórakoztam egy játékkal, jó magam ápoltnak és csininek látni. 😂

Szilveszterezni baráti társasággal mentünk. 

Rengeteget táncoltunk, énekeltünk. Hat tombolánk volt...

... három szelvénnyel nyertünk is. 😁

2026. (juj, de furcsa) január elsején hajnali 3-kor mentünk haza a buliból, majdnem délig aludtunk. Megkívántam a tojáslevest. Még sosem főztem (mindig anyu csinálta, és valahogy olyan természetesnek vettem, hogy ő majd mindig itt lesz és mindig megfőzi, hogy sosem figyeltem, hogyan készül, így ma) megnéztem a receptet (tényleg pofon egyszerű) és elkészítettem.

Anyuéhoz nincs sok köze, de ehető. 😋

Ebéd után punnyadás. Majd folytattam a színálást. Már van két üres polcom. 😊

Mindenkinek egészséges új évet kívánok! Ha ez megvan, a többi mind megoldható.

Karácsony másnapja

 

A múltkor frissített a telefonom, ilyenkor csuda dolgok történnek. A mostani újdonság, hogy a galériában nemcsak az általam készített fotók jelennek meg, hanem random odatesz más képeket is. Szemezgettem ezekből.

Napra pontosan 10 éve unokanővéremmel és kisfiával. (Mindhárman szörnyen fiatalok voltunk még! 😆

Hőgyészen anyu mennyei étkei...

... és a Nagy Asztal.

Együtt a három generáció. (És igen, mi hárman valami ilyesmi szimbiózisban éltünk.)

A mindig csodás karácsonyfa, maga a szeretet.

Ezer éve húgoméknál.

...

Ma temető körúton jártunk M-val. Nagyszokolyban is, apai nagyapámnál, akit nemhogy én, apu sem, a saját fia sem ismert (mert apu 1 hónapos volt, amikor meghalt az édesapja).

A random a galériába tett képek között találtam a bal oldalit is: anyu ilyen sírdíszeket szokott készíteni karácsonyra. Hát tegnap gondoltam egyet és az emlékére kreáltam egy hasonlót. Ma a helyére is került.

És Hőgyészen találkozhattam keresztanyummal, mindkét unokatestvéremmel (egyikük Tamásiban, másikuk Pécsett lakik) és a családjukkal. Isteni ebédet is kaptunk keresztanyumnál, itt is köszönöm.

(Az apai ági unokatestvéreimmel anyu temetésén találkoztam utoljára, akkor is csak néhány szót váltottunk. Szörnyű, hogy pont arra nincs idő -a családra, a rokonokra, egymásra-, amire a legfontosabb lenne...)

Holnap a húgomékat láthatom. Már nagyon várom.

Karácsony

49 évig gyűlt össze a család mamiék házában Hőgyészen karácsonykor. Amíg dédapám is élt, 11-en ültünk az asztalnál. Az utóbbi jó néhány évben már kevesebben, de 7-8-an még voltunk. Borzasztóan hiányzik, borzasztóan hiányoznak...

Idén meseszép fenyőt vásároltunk. Elkezdtem díszíteni tegnap, nem volt hozzá meg a hangulat. Volt valamilyen. Jött M.: Szaloncukor nem is lesz rajta? Ami illett volna hozzá színben, abból csemegéztünk eddig, nem lett volna elég. Így kibontottam a sárga színű papírost, az került a fára. Ha már ilyen "idétlen", gondoltam, hogy felteszem a fa díszeket is, ezeket még B., egy nagyon kedves, Németországban élő rokonunk hozta egyszer ezer éve mamiéknak ajándékba. Került még rá ez-az. Na ilyen szedett-vedett fánk sem volt még.

Tegnap este M. elővett néhány "buli-fényt", van hópihés is, elnevedgéltünk rajta, egyébként tényleg szép.

Amikor reggel felébredtem, ránéztem a karácsonyfára és egy szép fát láttam. 

Tegnap este halászlevet ettünk, M. főzte és nagyon finom volt. Mára M. tálat rendelt, így nem kellett főzni. Jó is volt így, ma szinte egész nap pihentünk-punnyadtunk, filmeztünk. Elővettem tegnap is és ma is a -nálunk- híres arany szélű tányérokat és az ünnepi evőeszköz készletet, és feltettem a tavaly vásárolt karácsonyi terítőt (amit tavaly még nem voltam képes megtenni, akkor anyu terítője volt az asztalon).

Készítettem egy sír díszt. Olyat, amilyet anyu szokott. Holnap temető-körút.