Péntek

Csak egy pislogás az este. Munka és otthoni/anyunál műszak után csak éppen becsukom a szemem, és már reggel is van. Munka... Mókuskerék.

Ma, amikor kinyitottam a szemem reggel, ez a dalszöveg visszhangzott a fejemben:

"A fák is siratják az elveszett lombokat 

Mit tehetsz te mást, ha neked is ez maradt?"

A dal: https://www.youtube.com/watch?v=RqtvJ1StsRc

Ma nem mentem anyuhoz, iszonyatosan fáradt vagyok.

Aki pedig szanálásra adná a fejét, annak segítség:

Csütörtök

Tudtam én, hogy anyu dolgai egyszer a húgomé lesznek és az enyémek. Mondjuk álmomban sem gondoltam, hogy ilyen hamar...

Napok óta munka után anyuhoz megyek (vagyis a lakásába) és átnézek mindent. MINDENT. Ami olyan, kukázom, de valahogy egyre több a cucc. 😂

Anyunak rengeteg (!) és szép dolgai vannak, ezer dologhoz köt emlék. Nagyon nehéz ez a válogatás, szortírozás, de ennek is meg kell lennie. 

A lakása gyönyörű, nyugodt, csendes. Most túl csendes...

Minden holmija gyönyörűen rendben, élére hajtva, felakasztva, összerakva, feliratozva...

És minden felírva, jegyzetelve. Minden...

Ez is nagy tanulság.

Túl sok ruhám van.

A papírjaimat át kell nézzem, sztem fele fölösleges.

Amíg az ember él, azt hiszi, ez mindig így lesz. Pedig nem. Ha én most meghalnék, nagyon sok dolga lenne M-nak és a húgomnak a dolgaimmal. Pedig szelektálok, folyamatosan, de még így is túl sok. Ha végeztem anyunál a pakolással, itthon is -újra- megcsinálom a "minimalizálást".

Kincsek is vannak anyunál. Amikor E., anyu volt munkatársa meglátogatta őt, amikor írtam mindenkinek, hogy anyunak nincs sok ideje hátra, hozott ovis fotóalbumokat. Azokból szemezgettem ma, átküldtem a húgomnak is. Ő írta, hogy ezen a képen ő is rajta van, ő a farkas. Egyáltalán nem emlékeztem rá, hogy anyuéknál volt gyakorlaton. Pedig tényleg: ezen a képen anyu a nagymama, a húgom a farkas...

Írnék még, de nincs energiám... Egyik kolléganőm beteg (itt is jobbulást!), ketten vagyunk a négy osztályra, nagyon fáradt vagyok. Holnap még napközi is (a héten harmadszor), aztán kocsiért menni a szerelőhöz, egyebek... (Kegytelen ez a mókuskerék...)

Emlékképek

Egész nap te jársz a fejemben. Mindenről eszembe jutsz.

Tamási, legkisebb unokáddal, P-val.

Szintén Tamási. De itt én már Mohácson éltem, te Hőgyészen. Gy-ékkel és az unokáiddal kiruccantunk Hőgyészről Tamásiban, a fürdőbe.

Hőgyész.

Ma 8 óra munka után hazamentem, vittem M-nak az ebédet, hogy ha hazajön, tudjon enni edzés előtt. Képzeld, terembe jár. Csoportos edzésre. Igen. És én olyan büszke vagyok rá! Tudom: te is az lennél. Úgy szeretted, mintha a saját fiad lenne. És ő is úgy szeretett téged, mint második anyukáját.

Kipakoltam gyorsan a mosogatógépet, leszedtem a fregoliról a száraz ruhát és elpakoltam, összeszedtem a szemetet a zsákba, levittem. Fogtam a hátizsákot és szatyrokat, indultam át hozzád.

Az angyalka Hőgyészen...

... és nálad. Ő vigyázott rád a haldoklásod alatt és ott volt veled egészen a legvégéig. Még most is ott van, ugyanúgy, mint -lassan- két hónapja, a szobádban, a polcon...

Pár napja járok minka után pakolni hozzád. Kidobni, ami már nem kell, megnézni, mi az, amit szeretnék elhozni tőled. Hát nagyon nehéz.

Egy szatyorban megtaláltam a keretes képeidet. Emlékszel? Azt terveztük, hogy a belső folyosó falára kerülnek majd. Aztán maradtak a szatyorban... Bátyád, F., és te, kisgyerekként. Már mindketten a szivárványon túlról figyeltek, vigyáztok ránk... (Hihetetlen.) 

Mai cukik

 Gyarapodnak a matricák a laptopon.

Ma két pólómatricát is kaptam.

Meg terítőket.

És hajót.

Hosszú hétvége 3.

Felkelés után fürdés. Kádban. Mmm!

Reggeli.

Tar, Buddha Park.

Gyújtottunk füstölőt és gyertyát.

Aztán Gyönk, maminál.

Igen, kérdezte anyut.

Rajtam csupa fekete ruha volt, M-tól kölcsönvettem a fehér pulcsiját.

Mami a szokottnál is lassabb, merengős, nehéz szemkontaktust teremteni vele. Szinte semmit nem hall, de van papír, toll, olvasni még lassan, de simán tud, így tudtunk kicsit beszélgetni. Örült a mini kintlétnek, a februári tavasz virágainak. Én pedig örültem, hogy láttam néhány halvány mosolyt az arcán.

...

Mi délről mentünk észak felé pénteken, a húgomék Budapestről Mohácsra. Anyuhoz. Elvinni, amire szükségük van, tudják használni, ami emlék. Kegyetlen hétvégéjük lehetett. Amikor felmegyek anyuhoz (mármint a lakásába), a mai napig leginkább csak ott állok, és még a viráglocsoláshoz is nagy elszántság kell. A mai napig vannak pillanatok, hogy egyszerűen nem hiszem el, hogy nincs többé. Nagyon sokszor érzem úgy, hogy -valamilyen formában- itt van. Például ezen a hétvégén a szállásunkon olyan kerti kiülő volt, amilyen nekünk is anno Tamásiban. Olyan virág volt minden asztalon az étkezőben, mint anyué. Örökmécsesek égtek több helyen, anyu imádta ezeket. Agglegénypálma díszítette a lépcsőházat (három is), anyunak is van egy gyönyörű, hatalmas. (...) És gyakran hallom a fejemben a hangját. Fura volt, hogy többször küldeni akartam neki Messengeren a képeket a hétvégéről, egyszer majdnem felhívtam, és Hollókőn neki is kerestem kis ajándékot, aztán rájöttem, hogy már nem kell...

...

Nagyon jó volt két és fél napig csak úgy lenni, nem rohanni, nem főzni, nem mosni, nem takarítani, csodaságokat látni, cicákat simogatni, kifejezetten kedves, barátságos emberek között lenni. Jólesett a csend, a jó, friss levegő, az eltávolodás a világ zajától. Holnaptól újra mókuskerék...

Hosszú hétvége 2.

Reggeli.

Aztán Hollókő.

Tünemény. 

Minden pici, emberi, mindenki végtelenül nyugodt, kedves.

A Küszöb tourinformban a parkolónál érdemes sétálójegyet venni, azzal ezer helyre be lehet menni és egy kis ásványvíz is jár hozzá.

A sétálójeggyel ajándékot is kap az ember sok helyen (bőrdíszműves, sajtos, szatyingos, kalácsos...). És egy térképet, rajta minden feltüntetve, bejelölve.

Mindenhol lehet vásárolni egyedi, kézműves, szebbnél szebb termékeket. Az árak nincsenek elszállva.

Őszintén: én roppant szívesen eljönnék ide még egyszer.

Ebéd. Ja,  ez az étlap:

Ezt ettem:

De a fele fért belém, az is nehezen.

Hollókői vár.

Igazi "vár vár", mesés (!) kilátással. 

Hollókő egy icipici település, de érdemes legalább egy teljes napot rááldozni. Gyalog minden (a vár is) gyorsan megközelíthető. Van helyben szállás lehetőség is, éttermek, parkoló (off szezonban nem fizetős). 

Vacsora.

A gyomromnak nagyon nem tetszett a mai rengeteg kaja, hiába gyalogoltunk egész nap... A vacsorának kb a harmadát ettem meg.

Mesés ez a környék,  egyszerűen gyönyörű. (Az utak kb fele kritikán aluli sajnos, a másik fele kiváló.) Aki teheti, annak mindenképpen ajánlom.