Hétfőtől Nagypéntekig

 

Húsvét projekt. Az előkészületeket már hétfőn elkezdtem.

Munka után gyors kilövés, időpont B-nél. Aki nemcsak lábápoló, hanem pszichológus, coach, életmód-tanácsadó (...). Nagyon jókat beszélgettünk és rávilágított arra: már a lábfejemen is látszik a mozgásszegény életmód, az elhanyagoltság. A körmeim nem normálisan, hanem egyenesen a körömágyba nőnek, nem  beszakadva volt a körmöm, a rossz irányba növéstől fáj. Szerinte ez ortopédiai probléma és azért is van, mert nem használom a lábamat...

Kedden Sz-on megcsináltuk a tojás-nyomatot, nagyon nagy sikere volt. Szerdán B-on is sor került rá, szintén nagy sikerrel. X: "Hazavihetem az alapot meg a temperát? Mert én még szeretnék ilyet készíteni, és elmondom otthon, hogy ezt Öntől tanultam!".

Nagycsütörtök (már szabin): német nevén Gründonnerstag, avagy együnk valami zöldet.

(A grün szóhoz egyébként nincs köze, hanem a grein-greinenhez.) Az étket M. készített, hála érte!

Ebéd után punyi.

Délután mozi. Gyilkos randi. Egynek érdemes megnézni, tele van csavarral.

Nagypéntek. A legszigorúbb böjti (húsmentes) nap. (Ezt is mamakától tanultam, aki egy éve még köztünk volt...) 9-ig aludtam. Mini reggeli, aztán főzés. Zöldség krémleves, sült hal, krumplipüré, saláta.

És sütöttem M-nak muffint.

Ebéd után mini punyi.

Uzsonna. (Édes fonott kalács vajjal, házi szeder lekvárral, tejeskávé.)

Befejeztem délután a balkonládákat.

Anyu orgonája virágzik, illatozik, bokrosodik, csoda szép (ha levirágzott, felét átültetem a húgomnak). Mellette már 3 rózsám van, azok is szépen cseperednek. (Nőnapi ajándékok a b-i önkormányzattól.)

Folyik a küzdelem a "kiütéseimmel". A szteroidos kenőcs ideig-óráig működött. A full természetes krém is. A szódabikarbónás lemosás is. Most eg méhpempős természetes krémmel próbálkozom. (Már van időpontom szemészetre és bőrgyógyászhoz is, nem tudom, mennyire bírom május közepéig...)

Hétfőn és kedden a 25-27 fok kikészített. Erre még néhány hőhullám... Ájulásig melegem volt, szétizzadtam magam. Jesszus, mi lesz nyáron??

M. január 20-án a táppénzes papírjáért ment, amikor elcsúszott (akkor esett az ónos eső) és eltörte a bokáját. Azóta ma kezdett dolgozni. Én nagyon szeretek egyedül lenni, imádom a csöndet, de ma úgy nem igazán tudtam hova tenni, hogy egyedül vagyok itthon délutántól. Érdekes.

Itt a húsvét, a Nagyhét, és megint csak a hőgyészi Nagy Asztal jár a fejemben, hogy tavaly volt az első húsvét anyu nélkül, hogy tavaly ilyenkor mami még élt... Nagyon szoros kapcsolatban éltem anyuval és mamival, konkrétan az életem nagyon meghatározó elemei voltak, azzal, hogy elmentek, két nagy rész is kitépődött az életemből, és ezt nem könnyű elfogadni. A suliban tanítom az anyák napi német dalt, nagyon nehéz. A szövegében van, hogy "was wär ich ohne dich" (mi lennék nélküled), amit úgy szoktam magamban énekelni, hogy "was bin ich ohne dich" (mi vagyok nélküled)... Hát erre keresem a választ egy éve, 3 hónapja és 12 napja.

?

"Az élet a választásokról szól, vagy hátradőlsz és eljátszod az áldozatot, vagy úgy döntesz, hogy szembenézel az akadályokkal, felismerve a saját felelősségedet a változásban!"

forrás

Igen...

 https://www.facebook.com/bauer.andrea64/videos/990938766084508

Mostanság

Élek és virulok. Ja nem... Élek. Vagyis nem. Leginkább dolgozom és igyekszem kialudni magam másnapra, ami sosem sikerül...

Képek, amiket talán még nem tettem közzé.

Főzök is, ez itt cukkini krémleves, cukkini lecsó, bulgur.

Dobozolás: szendvics és a fentiek.

Reggeli kép a ransburgjenős szem alatti karikáimmal és ami a lényeg: a nem tudom mi "kiütéseimmel". Mindkét szemem sarkában is van, az orrtövemnél és a jobb arcomon. Vagy egy hónapos, egyre rondább, a szemem sarkainál még fáj is... És a jobb szememnél terjed a szemhéjamra is. Minden létező lehetőséget kipróbáltam rá, még a szteroidos krém sem segített. Feladtam. És ekkor jutott eszembe valami.

Anyutól kaptam aloe verát, szép. Levágtam belőle egy darabot, felvágtam, azzal kenegetem. Már az első alkalom után is vagy 70%-kal jobb lett a homlokom, azóta is azzal kenem minden este. 

Még mindig kapok cukiságokat a gyerekektől.

Sütni is szoktam. A bolti kenyerektől (kivéve az őskovászos) egyszerűen rosszul vagyunk (igen, M. is).

Vettem. Mert szép.

Két éve anyunál voltam, akkor volt húsvét.

Barkácsoltam is nála kicsit...

Pénteken Trachttag volt, mami nyakláncát vettem fel.

(Egy kis BB krém és alapozó egész szépen takarja az arcomon a "foltokat", amik még vannak a nemtudommiez kiütésszerűségekből.)

M-nak mondtam még télen (kellett volna neki muffinra kis szülinapos gyertya, kerestünk boltokban is, sehol nem volt ilyen), hogy tuti biztosan tudom, hogy anyunak volt, és azt is biztosan tudom, hogy nem dobtam ki, elhoztam és szerintem a suliba vittem, de ott sem találtam. Pénteken elkezdtem keményen szortírozni és rendet rakni a babarci tanáriban a cuccaimat, és csak a szememet nem szúrta ki: ott volt az asztalomon egy kosárban. 

Pénteken ugye Trachttag volt (viseld ezen a napon a nemzetiséged öltözetének egy darabját). Mivel a babarci suliban csak napi 2, max. 3 órában vagyok, nem tudtam olyan projektet szervezni, mint máskor, de azért jó volt.

Igen, eszem is. Ezeket éppen M. készítette (még mindig táppénzen, a törött bokája szerencsére -nagyon lassan, de napról napra- javul és jól van.

Ma (szombat) délelőtt a városban voltam. Tankolás, kocsimosás és porszívózás, bolt és Oázis. Jajj, de nagyon jó volt a növények közt!

Beszereztem a szükséges dolgokat a teraszon ültetéshez.

(Nyílik anyu orgonája.)

És ma délután 2-től este 8 utánig rendeztem, osztottam, ültettem. 

Aztán tusolás.

És éreztem: valami nem stimmel a számnál. Megnéztem a tükörben: bedagadt a felső ajkam bal fele... (Janikovszkí Éva után szabadon: Velem mindig történik valami.)

 

1 éve és 3 hónapja

Drága anyu!

Ma egy éve és három hónapja, hogy már csak a tested feküdt az ágyon, kicsit nyitva volt a szemed, és teljesen ránctalanul, az elmúlt hónapok embertelen küzdelmeinek nyoma nélkül örülhettem annak, hogy vége, miközben a szívem milliárdnyi darabra hullt, amiért elmentél.

Bennem az azóta eltelt idő mély nyomokat hagyott. Az életem teljesen megváltozott nélküled és változik azóta is folyamatosan.

Anno áthoztam tőled a rejtvényújságokat M-nak. a legtöbb még teljesen üres volt. Még mindig van belőle. A minap belelapoztam az egyikbe és találtam olyan rejtvényt, amit elkezdtél. A szép betűiddel. Először csak megakadt bennem a levegő, aztán persze folytak a könnyeim.

Borzalmasan hiányzol.

Vasárnap

Délelőtt fél 12-ig aludtam. Aztán 1-re ebédmeghívásunk volt, nagyon finom volt minden, jól belaktam. Gyors bolt, aztán felcuccolás, elpakolás, és alvás. Este fél 6-ig.

Akkor hirtelen nekiálltam főzni, egy óra alatt meg is volt elpakolással együtt. És dobozoltam is holnapra:

- 2 szendvics

- cukkini krémleves

- bulgur, cukkini lecsó

Holnap is rohanós és hosszú nap lesz: 7-től suli, a 6. órámat majd csütörtökön tartom meg, mert továbbképzés lesz 14-16.35-ig.

 

Péntek-szombat

Pénteken munka után haza, aztán vissza Liptódra M-val forrásvízért.

Szombat reggel M. piac után reggelit varázsolt.

Én ebédet.

Ebéd után "hirtelen felindulásból" Tamási...

... keresztanyum Hőgyészen és ott is temető.

Szedtük:

Ezt a virágot felnőtt koromig csak úgy ismertem: 'Himelsliszl' (Himmelschlüssel, azaz a mennyország kulcsa), mert mamikám mindig így hívta. Találtunk, hát hoztunk haza a betondzsungelbe.

4 éve húsvét hétfő volt, anyuéknál voltam Hőgyészen.

Két éve dolgoztam, aztán anyunál (már Mohácson) készültünk az első (és sajnos utolsó) húsvétjára.

Ma egy éve voltunk a húgommal anyu halála után 3 hónappal életünk első tesós hétvégéjén Siófokon.

Tavaly ilyenkor mamikám még élt, a lábműtéte után már visszavitték az otthonba.

Alvásproblémák

1-2 hét híján egy éve kezdődött orvosi kalandom az alvásproblémáim miatt. Ma egy éve voltam fibroscopián (dugtak le kamerát mindkét orrlyukamba). Már márciusban vissza kellett volna mennem Pécsre, az alvásklinikára, de úgy néz ki, megoldottam a gondot: jó 3 hete szinte minden éjszakát végigaludtam, vagy ha nem, akkor is vissza tudtam aludni az éjjeli-hajnali ébredés(ek) után.

Millió tapasztalatom alapján mondom: a kulcs szinte mindig a mi kezünkben van. Hozzá kell tennem, hogy esetemben segített az alvásklinikán az orvos, annyiban, hogy pszichológust javasolt, akivel az agy-ágy kapcsolatot kellett volna módosítanom. (A felírt gyógyszert ki sem váltottam, szerény véleményem szerint -és az orvos is figyelmeztetett- borzalmasan kemények lettek volna a mellékhatások.) Tény: anyu halála óta nekem az ágy, a vízszint, a párna valahogy egyet jelentett a betegséggel, a halállal, a "nemakarommal", a félelemmel (...). Mindezt keményen megbeszéltem magammal és "átállítottam" az agyamat arra, hogy ha fekszem, nem halok meg, ha vízszintben vagyok, nem feltétlenül vagyok beteg; ha körülpárnázom magam, az nem ugyanazt jelenti, mint amikor anyu a haldoklása idején szó szerint naponta egy kispárnával többön pihent (és sehogy nem volt neki kényelmes). Emellett hallgatok a testemre. Ha szomjas vagyok lefekvés előtt, iszom, amennyi jólesik. És érdekes: legtöbbször nem kell reggelig felkelnem mosdóba. 

Sokat segít, amióta újra megy az alvás, de jó két év nemalvást nem lehet egy hónap alatt bepótolni...

Csütörtök

M. kérdezte: nem írsz blogot? Akkor éppen még dolgoztam (este fél 9!).

Akkor írok. Röviden.

Csak a mai nap (és nem panasz!).

7-től munka, utána sietve haza (már amennyire a lánycsóki útépítés miatt sietni lehet...), mert továbbképzés. Aztán pihentem másfél órát (szombat óta nem vagyok jól, amolyan durva megfázásnak nevezném, semmim nem fáj, de az orrom, fülem bedugulva, köhögés, rengeteg váladék, roppant rossz közérzet, gyengeség), majd nekiálltam az erősen ajánlott tan.ker.ületi újságcikk megírásnak és most végeztem (este 9...).

Aludás. Holnap is 7-től 3-ig non-stop munka (meg ami még jön). 

Vasárnap

Nem tudnám felsorolni a heti történéseket, annyi minden volt.

Pénteken pl. mosógépet barkácsoltunk a kicsikkel (németen).

Sok hiányzó volt a suliban, de nem volt most sem rossz kedvünk.

Nagyon elfáradtam péntek délutánra. A szombat nagy része azzal telt, hogy próbáltam összeszedni magam annyira, hogy ki tudjak kászálódni az ágyból. A fáradtság mellett elkezdtem tüsszögni, köhögni, folyik az orrom és el van dugulva, a füleim is bedugulva, huh, nem egyszerű. Lázam nem volt, nincs, de azért jó volna csak pihenni.

Jól aludtam, többször voltam fent orrot fújni, de ezt leszámítva oké volt a dolog. Valamivel "frissebben" ébredtem a szokásosnál. Azért a délelőtt nagy része pihenéssel telt, ebéd után is punnyadtam kicsit. Aztán el"szaladtam" a boltba, majd M-val elmentünk megnézni az átalakított Breiti cukit Bólyban.

(Rengeteg minden történik. A mátrix-ban is, bennem is. Nincs energiám írni róla.)

Kedd

Este hét. És most tartok ott, hogy lefordulok a székről.

Reggel fél 7-kor indultam dolgozni. 7-től ügyeltem Sz-on. Három órám volt ott, és volt egy-két szitu, amit nem tudok a normális kategóriába sorolni. Ezek (is) úgy leszívták az amúgy is mini energiámat, hogy hulla fáradtan kocsiztam át B-ra. Ott is volt még 2 órám és egy felügyelet, aztán még dolgoztam 3-ig. Haza, gyors bolt, fel a lakásba. Súly is volt, meg tényleg nagyon fáradt vagyok: szó szerint úgy erőszakoltam fel magam a harmadikra. Az utolsó lépcsőfok után meg kellett álljak. Becsuktam a szemem, próbáltam lélegezni és annyi izomerőt összeszedni, hogy még azt a 6-8 lépést meg tudjam tenni a lakásig.

Tán 10 perc szusszanás, kipakolás után nekiültem dolgozatokat javítani. Este 6-ig. Aztán nekiültem a Krétának. Nincs kész, de este 7-kor azt mondtam: elég. 

A Nagyfőnök azt nyilatkozta: aki nem fér bele a 8 órába, az alkalmatlan. Hát akkor én alkalmatlan vagyok. Mert holnap nyílt nap, de semmit nem készültem (és nem is fogok), nyolc órám lesz 5 óra alatt, aztán az egyik suliban 3-6-ig fogadóóra.

(És ha jön bárki a milliós fizetéssel, megmutatom neki a bérlapomat, el sem hinné, hol vannak a milliók. És mindig elmondom: nekem nem kell magasabb fizetés. Vegyenek el belőle, de munkát is. És ha bárki azzal jön, hogy a munkahelyemről negatívan nyilatkozom, jöjjön hozzám a suliban szövegértésre: a saját érzéseimről írok. A munkahely tökéletes. Én vagyok alkalmatlan. Vili?)

Az előbb tudatosan végiggondoltam a napomat: hol vesztek időt, mit tudnék máshogy, máskor csinálni, hogy beleférjek a nyolc órába. Ha azt szeretném, hogy a gyerekek élvezzék is kicsit az órát, hogy fejlődjenek, akkor 48 óra se lenne elég. De igazából nem találok olyan dolgot, amit máshogy tehetnék. Ja, de igen. Ha a hagyományos, poroszos vegyétek elő a tankönyvet és a munkafüzetet- receptet követem, akkor talán lennének napok, amikor megvagyok nyolc óra alatt. (Na jó, nem ragozom tovább.)

Nem tudom elmondani, leírni, mennyire vagyok fáradt...................

.......................

Még vár a házimunka, összeszedem magam, megyek...

Indiai zöldséges tészta

- Egy fej lila hagyma apróra vágva

- 3 gerezd fokhagyma apróra vágva

- ez zsíron megdinsztelve

- Hozzáadtam egy zacskó fagyasztott fejtett babot(450 g)

- 3 sárgarépát pucolva, felkarikázva

- 3 szem kisebb krumplit pucolva, felkockázva.

- Felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje.

- Fűszereztem: indiai fűszerkeverék zöldség-ételekhez.

- A vizet pótoltam főzés közben.

- A felét botmixerrel leturmixoltam, majd visszaöntöttem a többi zöldséghez.

- A tésztát (teszkós széles metélt) kifőztem.

- Tálaláskor a tésztára tettem a zöldség krémet.

 

Karfiol krémleves

Voltak nagyon nehéz korszakaim korábban is. Sosem felejtem el, hogy Ti, Blogolvasók mennyit segítettetek. Kaptam tőletek anyagi támogatást, futócipőt, amikor az enyém elszakadt és nem tudtam újat venni, élelmiszert, megannyi lelki támogatást. Sokan írtok, hogy hiányoznak a receptek. Igen: nincs energiám sokszor blogot írni sem, de "tartozom" nektek, jöjjön hát egy recept.

Minden zöldség krémlevest ugyanúgy készítek:

- 1 fej hagyma nagy darabokban

- 1-2-3 gerezd fokhagyma felezve

- ezt zsíron megdinsztelem

- jön bele a fő zöldség (most éppen a karfiol, fagyasztottat használtam, 450 g-osat)

(- és ha sűrűbbre szeretném, 1-2 szem krumpli is kockára vágva)

- felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje

- sózom, borsozom, vegetázom

- puhára főzöm.

Ha ez megvan, botmixerrel turmixolom.

Ha túl sűrű, teszek még hozzá vizet.

Kóstolás után még lehet fűszerezni ízlés szerint.

(Most zemlekockával tálaltam.)