2021. augusztus 15., vasárnap

💗



Aeropark Budapest. Nekem, aki imádom a repülést, a repülőket, ez egy testhezálló és fantasztikus ajándék. Könnyen megközelíthető, van saját, ingyenes parkoló, a belépőjegyet helyben lehet megvenni és azzal a zárásig ki-be lehet jönni-menni. Fantasztikusan kedves személyzet, kávét, üdítőt, szendvicset árulnak (az árak nem a lehúzásra mennek). Van ivóvíz. És egy fedett "kerthelyiség", ahova a tűző nap elől el lehet kicsit vonulni, vagy éppen enni, padok állnak asztallal, de vannak székes asztalok is. Modern mosdó, padok a kiállított repülők között is. A repülők nagy részére fel lehet menni, be lehet menni a pilótafülkébe, sőt egykori pilóták is várnak néhány gépen, lehet tőlük kérdezni, készségesen és türelmesen válaszolnak mindenre, és lelkesen, szeretettel mesélnek repülős élményeikről kicsiknek és nagyoknak is. 



Egy gépet kiállításnak rendeztek be, kicsi, de tartalmas és roppant érdekes. A gép hátsó részében kis videókat vetítenek.













Minden gépen van QR kód, érdemes is beolvasni, érdekes infókat kapunk.


Engem a szárnyak -is- lenyűgöztek, a képek egyáltalán nem adják vissza, mennyire hatalmasak.












És ez csak a program első része volt. :)

Eztán jött az AirBus szimulátor. :)

Én, Takács Tímea, életemben először pilóta lehettem.

Igazi, aktív pilóta segítségével áttekintettük a műszerfalat, hát nem olyan, mint az autómé. :D Nekem 2 dolog tűnt fel elsőre: nincs ablaktörlő, és nincs kormány!! Aztán kiderült, hogy a képen az állam alatt van egy piros gombos "dzsojsztik", azzal kell irányítani a gépet. Ráadásul bal kézzel.



A -roppant kedves és türelmes- pilóta segítségével megadtam a felszállási cseklisztet. És itt jöttem rá, hogy nemcsak a memóriagondjaim zavaróak, de egyszerűen nem látok... És tuti, hogy nem a gombok voltak túl kicsik és a betűk homályosak...


Aztán gázt adtam:


... és már emelkedtünk is. Budapest felett mentünk egy gyakorlókört.


A pilóta megkérdezte, leszálláshoz legyen-e robotpilóta. Határozott nemmel válaszoltam. Aztán rájöttem, hogy jó lett volna, mert hogy landolás előtt meg kell adni a leszállási adatokat is, be kell pötyögni a panelbe, és még közben a gépet is vezetni, na ez elsőre nagyon nehéz volt. De aztán mentünk is tovább:

Gibraltárra naplementében.


Majd Rióba. Itt már a felszálláskor megadtuk a leszállási adatokat, éppen elég letenni a gépet. A futóművet kiengedni és a fékszárnyakat (4 fokozaton) állítani volt a legkönnyebb.


A legnehezebb nekem a földön való haladás volt, ahol 2 pedállal kell irányítani a gépet.



M.-nak hálásan köszönöm ezt a napot. Habár irtózatosan meleg volt és fájt a hasam, örök emlék élmény marad.

Minden kedves Olvasónak jó szívvel ajánlom ezt a parkot, a szimulátor pedig egy külön extra élmény.



 

Dobozolás 3 napra


R: zabkása körtével és pekándióval (minden volt hozzá itthon, a tányéros a mai reggelim).
T: tökmagkrémes pur kenyér (tegnapelőtti a krém, ma azt sem kellett készíteni).
E: krumplifőzelék (egyszer vele főtt kolbásszal, 2-szer tojással lesz, az majd frissen készül, minden volt hozzá itthon).
V: narancsos-fetás céklasaláta (ehhez még ma kell vegyek egy jégsalátát, minden más volt itthon).


 

2021. augusztus 14., szombat

:)

 Csodás nap volt. Bejegyzés holnap.


A következő képen is én vagyok :)




2021. augusztus 13., péntek

Péntek



Aug. 23-án megyek endo kontrollra. Az időpontot ügyesen kell lefoglalni, időben, mert semmi perc alatt betelnek a helyek, akár a megnyitott időablak végéig is. Múlt héten vettem ki a dobozból az utolsó levél hormontablettát. Gyanúsan kevésnek tűnt. Utánaszámoltam: a kontroll előtti utolsó 5 napra nem elég. Nem lenne gond, de ha este elfelejtem bevenni (5 hónap alatt 3-szor fordult elő), azonnal erős görcsölés jön. Nem pánikolunk, hanem megoldást keresünk. Járt az agyam, de aludtam egyet az ötletekre. Másnap írtam az endós csoportba a lányoknak, tudna-e valaki 5 szemet kölcsönadni/eladni. Jelentkezett is D., a héten már meg is jött a kis csomag majdnem egy teljes levél tablettával. :)


Ma egész nap carakodott a hasam, mellé kicsit a gyomrom is, plusz nagyon vizesedtek ma a lábaim. Beszéltem az én kis endómmal, hogy oké, ma tombolja ki magát, mert holnap fontos lenne a hasnyugalom. (Azt hiszem, hogy 3 hónap alatt összesen ez a 3. alkalom, amikor ilyet kértem. Az előző kettőt megkaptam, most is reménykedem.) Holnap hosszú, ha minden igaz, ezernél több kilométer vár rám, izgiizgiizgi. :) Reggeli itthon lesz, ebéd odafelé útközben vagy ott, vacsora hazafelé, úgyhogy ezt a kettőt dobozoltam. Rántotta, saláta/cékla/répa, pur kenyér. És teszek még be a víz mellé mogyorót arra az esetre, ha nagyon éhes lennék.


Na most, mire a bejegyzés végére értem, pillantottam a gép jobb sarkára: péntek van és 13. Milyen mák, hogy általában fogalmam sincs a dátumról, ha péntektizenhárombabonás lennék, legalább nem tudtam volna, hogy ma kell szerencsétlenségtől tartanom. :)

 

9 év Boszorkánykonyha

Pontosan ma 9 év 1 hónapos a Boszorkánykonyha blog.



Érdekességek érdeklődőknek:








És a blog Facebook oldala (ami 1 évvel fiatalabb):





Amellett, hogy ez a virtuális naplóm, nagyon sokat kapok az Olvasóimtól. Sok figyelmet, észrevételt, üzenetet, kérést és segítséget. Ezért nem tudok elég hálás lenni.

Sz í v b ő l     k ö sz ö n ö m  ! ! !

2021. augusztus 12., csütörtök

Csütörtök

... hja, mert szóltak, hogy nem szerda van...

Ma délelőtt nullás volt a hasam. Roppant hálás voltam. Dél körül aztán ebből egyetlen szempillantás alatt egy hirtelen hidegrázással lett 8-as. Az a fajta, ami amint megjelenik, már erősödik is. A következő 2 pillanat alatt 9-es lett. Ekkor már nyúltam a koktél után és imádkoztam, hogy ne legyen 10-es. "Jól van, minden rendben. Ne, nem lehet igaz. Oké, nyugi, ülj le, figyeld magad. De most ez miért? Csak kicsit szédülsz, nem lesz baj. 9.5. Oké, kapaszkodj, ne mozdulj, nyugalom, csak várj. Nem fogsz hányni, rendben leszel." Mázlimra egy idő után hatott a gyógyszer. A délután 4-es-6-os, szurkálódós-feszítősen telt, de ez már jobban elviselhető, mint a roham.

Amint kicsit jobban lettem, megint az jutott eszembe, hogy az egyéni kis problémám mennyire eltörpül az igazán fontos dolgok mellett. És eszembe jutott megint (ami 2016 óta -akkor láttam a filmet moziban- nagyon gyakran) a Mad Max egyik jelenete. "Ne igyatok sokat! Még függővé váltok!"


Gyerekkoromban is hallottam már, hogy Afrikában nincs elég ivóvíz. Márpedig étel nélkül ki lehet húzni egy darabig, víz nélkül nem. Manapság már szinte sikítoznak az ezzel foglalkozók, hogy egyre kevesebb a víz bizonyos országokban. Amíg a világ "döntéshozói" a saját piszlicsáré pénz- és hatalomszerzési mámorukban tapicskolnak, mellette folytatják ezt a k.orona-hisztériát, nem tudják vagy nem is akarják látni, hogy ha csak ez az egyetlen probléma lenne is ma a Föld nevű bolygón, akkor is bőven nagy lenne a baj. Amire gondolok, leegyszerűsítve: a szomszéd falvakból is bejárnak az emberek pl. a teszkóba Mohácsra vásárolni. Vegyük Babarcot, kb 700 lakossal. Mi lenne, ha minden babarci egyszerre szomjazna meg és egyszerre özönlenének be a teszkóba, mert különben szomjan halnak?


2021. augusztus 10., kedd

Kedd

 

Amikor bedurvult ez az egész 3 évtizedes menstruációs görcs dolog, írtam arról, amikor kezdődtek a rohamok és elvitt a mentő, amikor itthon elájultam és agyrázkódásom lett, vagy amikor tavaly novemberben a munkahelyemen jött rám az eddigi legdurvább roham. Idén tavasszal kiderült, neve is van: endometriózis. Bennem fel sem merült, hogy ezt lehetne titkolni vagy szégyellni, mert eleve nem is tudom, hiszen látszik rajtam a fájdalom, meg nem is akarom. Ez is én vagyok, most ez is hozzám tartozik. Amikor már hónapok óta szinte csak a kínjaimról írtam, néha gondoltam rá, hogy oké, hogy ez az én naplóm, de sokan olvassák, biztosan dögunalom ez a sok fájdalom. És bepottyant egy üzenet: "Olyan bátor vagy, hogy nyilvánosan mersz erről írni!". Majd később a másik: "Sorstársad vagyok, és nagyon jó olvasni, te hogy éled ezt meg.", "Sokat segít, hogy leírod a megpróbáltatásaidat"... És azóta is jönnek ilyen üzenetek. Én is szeretem az endós csoportban olvasni a lányok történeteit, mert habár mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb, sokakhoz képest én még jó állapotban vagyok. És ahova szeretnék kilyukadni:

Remélem, nem az jön le a naplóbejegyzésekből, hogy mennyire szerencsétlen vagyok vagy sajnálatraméltó. Napról napra erősödik bennem az az érzés, hogy habár persze, ez az én sorsom és nem egyszerű, de (még) van munkahelyem, van fizetésem, van tető a fejem felett, van a lakásban áram, víz, télen fűtés, tudok enni (...), miközben lángokban a fél világ, természeti katasztrófák ölnek meg embereket és tesznek földönfutóvá, megfulladnak az árvizekben, elégnek a tűzvészekben, ezekben a percekben is milliók éheznek, miközben én is pöntyögök. Mások pedig istent játszanak és egy kegyetlen társasjátékot a pénz, a még több pénz, a hatalom és a még több hatalom (milyen nevetséges...) (...) megszerzéséért fenyegetve és félelemben tartva a szinte teljes emberiséget... Szóval hatalmas a gond a világban, a bolygónkon, én meg jövök itt az endós picsogásommal...

Ezért nem eresztem bő lére: megint híztam, és mivel 2900 Ft-ért találtam nacit, megvettem, mivel nem férek bele egyetlenegy nadrágomba se. A 40-es lenne pont jó, de nem tudom, hízok-e még, így inkább a 42-es mellé tettem le a voksomat.


Kurkumás hummusz


Nem szeretem a csicseriborsót. Hummuszt készítettem már belőle, úgy már megeszem. Ma kurkumás hummusz készült.

Hozzávalók:

- 150 g szezámmag (Sikerült akciósan, 195 Ft-ért beszerezni.)
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 tk só
- kb fél dl víz
- 4 ek olíva olaj
- 240 g csicseriborsó konzerv (A Lidl-ben 199 Ft-ért kapható.)
- 1 ek almaecet
- fél citrom leve
- kurkuma por.

- A szezámmagot, a fokhagymát, a sót, a vizet és az olívaolajat a kis konyhai chopperemben összeturmixoltam. Ez a szezámkrém a tahini. Nagyon sűrű volt, így tettem hozzá még egy kis vizet.
- Mivel kicsi a chopperem, a szezámkrém felét kivettem egy tálba.
- A csicseri konzervről leöntöttem a vizet, átöblítettem, a felét a chopperbe tettem a fél adag tahinire, a másik felét a tálba a szezámkrém másik feléhez.
- Hozzáöntöttem a maradék hozzávalókat (almaecet, citromlé, kurkuma por) és addig choppereltem, amíg krémes lett.

(Ötlet: itt.)

2021. augusztus 9., hétfő

Hétfő

Az endocskám megbuggyant. Képes fél órán belül fájdalomszintben pl. egy 2-8-0-6-8-2-es hullámzást produkálni. Néha beletesz egy kis szurkálódást, feszítést, mindenem-leszakadást is, csak azért, hogy izgalmasabb legyen. Komolyan: nem bírom követni...

Ma Hőgyész. Anyu és mami jól van. Mamikám egyre inkább nem érti, miért van ő még itt, amikor már lassan 92 éves, nem jól lát, egyáltalán nem hall, alig bír menni... 

Mami: - Timcsikém, hány éves is leszel most?
Mutatom az ujjamon: 47.
Mami: - Jézusom...!

Anyu pedig megvan, és csodás kis kertet alakított ki a virágágyásokból. Ez most egy zöldség-virág vegyes kert, de szuper szépen gondozott, hát le a kalappal.







2021. augusztus 8., vasárnap

2021/(30-) 31. heti összefoglaló

Most látom, hogy az előző heti összefoglaló elmaradt. A mostanit sem eresztem bő lére. :)

A héten megpróbáltam a napjaimról másnap tudósítani. Rá kellett jöjjek: nem megy. Nem viccből mondom, hogy ijesztő memóriaproblémáim vannak: ha nem lennének fotók a telómon, még csütörtökig sem tudtam volna írni az előző napról bejegyzést, a fotó előhívta emléken kívül pedig másra egyszerűen nem emlékszem. Nemhogy másnap, már aznap este sem.

(Ha valami ilyesmi: új és kellemetlen történik velem, először napokig csúszok lefelé a kétségbeesésbe. Aztán, amikor beleestem a kétségbe és leértem az aljára, elborít a kilátástalanság, ami általában egy fél órás ülök-az-ágy-szélén-és-félek-és-csak-sírok-hogy-mi-lesz-így-velem elég mély és nehéz lelki sötétséget eredményez. TUDOM, hogy bármi történjék velem, nem engedhetem meg magamnak ezt a lelkiállapotot. Jön az "állj neki valaminek, bárminek"- kihúzó technika, ami nálam azt jelenti: elég az önsajnálatból, de úgy is fordíthatnám: legyen meg a te akaratod. És ilyenkor jelentősen megkönnyebbülök.)

A héten egyetlen fájdalommentes napom volt. A többin sokszor 10/8-as görcs. Egész nap. De nem hagyhatom el magam. Az a minimum, hogy ellátom magam (elhiheted, sokszor ehhez is bőven erőmön felül kell teljesítenem). Hamarosan munka, bírnom kell, és az meglehetősen durva mentális terhelés. Ilyen fájdalmakkal még kemény fizikai teher is.

A héten "fájdalomtűrés komfortzóna átlépés" gyakorlása ment. A 10/8-as már egy durva állapot, és volt, hogy 9-esre is felugrott, de nem nyúltam gyógyszerért. Itt van, kézközelben, de szörnyen káros, érzem is, ha szedem, hogy amortizálja a testemet-szellememet, hát csak figyeltem magam és tűrtem. És lám -igaz, hogy néha belepusztultam, de- itt vagyok, túléltem (mondom ezt kb 10/2-es jelenlegi állapotban, reggel a 8-assal nem mertem elindulni se sétálni, se boltba, és délutánig így is maradtam ;) ).

Megnéztem az előbb a telóban a lépéseket-méréseket:


Ahhoz képest, hogy elég durva (endo) hét volt, meglepődve láttam, hogy a héten 5-ször is megvan a magammal megbeszélt 6000 lépés. Tény, hogy nem merek messze menni és itt a ház környéki összes fűszálat ismerem már, de amíg csak nem haldoklom, menni kell, a természetben lenni, érjen a napfény, a szemem ne csak a monitort lássa, használjam a csontjaimat, az izmaimat... És azt is most néztem meg: 27 km-t haladtam a héten. Idén eddig 810-et. 

Antistresszeltem is, a kaját is tartottam. A kilók? Annyi, amennyi. Ennyi kínlódás mellett már igazán mellékes, mit mutat a mérleg.






2021/1. heti összefoglaló itt
2021/2. heti összefoglaló itt
2021/3. heti összefoglaló itt
2021/4. heti összefoglaló itt
2021/5. heti összefoglaló itt
2021/6. heti összefoglaló itt
2021/7. heti összefoglaló itt
2021/8. heti összefoglaló itt
2021/9. heti összefoglaló itt
2021/10. heti összefoglaló itt
2021/11. heti összefoglaló itt
2021/12. heti összefoglaló itt
2021/13. heti összefoglaló itt
2021/14. heti összefoglaló itt
2021/15. heti összefoglaló itt
2021/16. heti összefoglaló itt
2021/17. heti összefoglaló itt
2021/18. heti összefoglaló itt
2021/19. heti összefoglaló itt
2021/20. heti összefoglaló itt
2021/22. heti összefoglaló itt
2021/23. heti összefoglaló itt
2021/24. heti összefoglaló itt
2021/25. heti összefoglaló itt
2021/(26-)29. heti összefoglaló itt

...........

Bélflóra támogató étrend

- 1. dobozolás 4 napra itt
- 2. dobozolás 4/2 napra itt
- 3. dobozolás 4 napra itt
- Pótdobozolás itt
- 4. dobozolás 4 napra itt
- 5. dobozolás 4 napra itt
- 6. dobozolás 4 napra itt
- 7. dobozolás 4 napra itt
- 8. dobozolás itt
- Dobozolás 4 napra itt
- Dobozolás 2 napra itt
- Dobozolás 4 napra itt
- Dobozolás 4 napra itt
- Dobozolás 4 napra itt

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

2021. augusztus 7., szombat

Péntek



Cafeteria nyaralás. Ja, nem. Cafeteriát nem kapok. Akkor csak nyaralás. Padon napozás egy ház melletti parkban. Óriási előnye, hogy nem kellett hozzá órákig utaznom. :) (Igen: a lábam megint dagadóban volt.)

Reggel

 "Mindig van valami, aminek örülni lehet: a tárgyak puha nyugalma, a béke édessége, a reggel új ígérete." 



2021. augusztus 6., péntek

Csütörtök

 


Végre-végre esős-hűvös nap. Rengeteg házimunkával, délelőtt oké, délutánra 8-as fájdalommal...

(A képen a vacsora.)

2021. augusztus 5., csütörtök

Szerda


Nem ébredtem túl korán, de megint olyan fáradtan, mintha csillét toltam volna puszta kézzel egész éjjel... A reggeli elmajszolása után eldöntöttem: nem szenvedek, visszafekszem. Csakhogy megbeszéltem magammal, hogy "edzeni kell a munkára", vagyis augusztusban legalább ébren kell maradnom a leendő munkaidő végéig. Így hát nem jöhetett a vízszint. Dolog mindig van, hát álljunk neki valaminek. Elmaradt csekkek. Oké, megyek, befizetem, gyalog. Akkor a lépésszám is meglesz. Fülledt idő volt, de igyekeztem árnyékban menni. Mohácsban azt is imádom, hogy zöld. Bárhova mész, parkok, fák, bokrok, fű, zöld, élet.

Hazafelé sikerült 199 Ft-os kiló áron paprikát vennem a "Vilinél". Ez az a tipikus kicsitfonnyadt-kicsithibás-demégtökéletes kategória. Nekem viszont tökéletes.

(Kicsit kései) ebéd után ledőltem. Ez az az idő volt, amikor nem napközizek és van rá esély, hogy néha hazaérek ekkorra. Csak 45 percre, pihenni-bóbiskolni. Majd M-val mozi.


Film előtti mozi-élmény: irtó meleg volt a teremben. Végig. 

Az előzetese alapján horror, féltem is, mi lesz velem, mert habár izgisek az ilyen filmek, az én kis vattacukor-lelkem nem bírja, sokszor hónapokig kísértenek... Spoiler: nem horror. Szerintem meglepődik az is, aki horrorra készül, de az is, aki nem. Nem elemzem: egy mozizást megér, én nem bántam meg.