A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virágok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virágok. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 8., szombat

Pálma

Tavaly márciusban készült ez a kép. Akkor hoztam el anyutól a pálmáját. Tényleg csodaszép volt. És akkor még a kis Mitsekkel fuvaroztam. Kb ugyanilyen most is. Nem nő, nem hoz új hajtást, vegetál.


Több virágát áthoztam. Nagyon sok tönkrement. Anyu haldoklása alatt gyönyörűek voltak. Én valahogy nem értek a virágokhoz... És azóta a Mitsek sincs. És anyu sem. Szörnyen hiányoznak...

2024. július 6., szombat

Nagy túra

Tegnap késő este M. egyszer csak megszólalt: mi lenne, ha holnap elmennénk egy nagy túrára, anyu temetése óta nem voltam a sírjánál. 

Ma reggel 8-ig aludtam 🙈, ébredezés, viráglocsolás, reggeli, aztán elindultunk (Mitsekkel, mert az klímás).

-1. Tankolás 

Mivel már meghirdettem az autómat, nem tankolom tele. Viszont ma majd 300 km volt a táv, kellet neki egy kis Kraft.

0. Bolt

Ajándék (később értelmet nyer).

1. Kölesd 

Autópálya, szedresi lehajtható, Kölesd, Husiház. Amióta mamikám az otthonba került és felfedeztem ezt az útvonalat (konkrétan az autópálya felhajtótól a szociális otthonig csúcs minőségű az aszfalt), innen vesszük a füstölt árut. Nagyon finom, nagyon kedvesek az eladók, nagyon JÓ áron megkapjuk a kolbászt, szalámit, sonkát. Meg is lehet kóstolni, így biztosan nem nyúl mellé az ember. 

2. Gyönk 

Május 26-án voltam az otthonban utoljára maminál, 28-án meghalt. Az otthonban szépen gondozták (és szerették) mamit, velünk is nagyon rendesek voltak, bemehettem látogatási időn kívül -többször is-, vittünk egy kis köszönöm-ajándékot. Pont R. volt szolgálatban, aki személyes ismerősünk is, mamiék utcájában lakik. (A portás(ok)nak is vittünk, milliószor vették fel a telefont és kapcsolták az E épületet.)

(Fura volt odamenni és nem találkozni mamival...)

3. Tamási

Már lassan ebédidő volt, amikor odaértünk. Anyu(ék) sírjához mentünk csak. Locsoltunk, tisztogattunk, gyertyát gyújtottunk. (Kell mennünk hamarosan is, komolyabban rendbe tenni a sírt.)

Pontosan ma fél éve zárult össze anyu földi színdarabjának függönye. 🖤

Meggyesi Éva - Örök idő

Örök idő. Ott, a messzeségben
égi felhőn ülve egymagad
nézed, hogy a tűnő Nap hevében
a mi időnk mily gyorsan halad.

Nézed csak, hogy mennyi könny és bánat
gyűlik fel, mely bennünk megmarad,
s mennyi öröm, mit hirtelen hévvel,
nem kérdezve semmit, elragadsz.

Örök idő! Nekünk mért oly röpke?
Mért száll úgy el, mint a pillanat?
Mért szólítsz el? Még csak nem is éltem!
S nincs időm, hogy elmondhassam azt,

milyen jó, hogy úgy tudtam szeretni,
hogy a szívem szinte meghasadt,
s milyen jó, hogy reményt adtál újra,
ha azt hittem, semmim sem maradt.

Öreg idő! Szunnyadhatnál néha!
Hisz nekünk egy röpke pillanat
az a lét, mit itt töltünk a földön!
Ne rabold el néhány perc alatt.

Öreg idő. Adj nekem még, kérlek,
csak annyit, hogy éreztessem azt,
milyen jó, hogy megmaradtak nékem,
kik szívemnek olyan fontosak.

Öreg idő. Ha szemem lehunyva
ajkamra hűs álomcsókot adsz,
vigyázz rájuk helyettem, és nékik
csak örömöt, boldogságot adj.

4. Hőgyész

Keresztanyumhoz ugrottunk be. Jó volt látni, ott lenni kicsit. Isteni ebédet kaptunk. Aztán megnéztük a kertet (csodaszép!), leszedtük neki a fügét.



Kértem és kaptam tőle növénykéket, és minden kerti jót. Itt is köszönöm.

Hazafelé M. meghívott Csabánál Zombán egy kávéra.


5. Mohács

Hazaérve helyet kerestem az új jövevény-növénykéknek. 

A bazsalikom és a menta a teraszra került.


Bentről kivittem a teraszra az aloét, amit még anyutól kaptam.


A helyére egy új növényke került, gyönyörű.


Anyunak volt 'szanzavérája', kettő is. Egyet a húgom vitt Budapestre, a másik Szakályba került. Sosem gondoltam, hogy egyszer nekem is lesz, de M-nak sok van, és ez nagyon megtetszett, így jött. :)


Ezt pedig kértem, mert az enyém tönkrement.


Öreg idő. Ha szemem lehunyva
ajkamra hűs álomcsókot adsz,
vigyázz rájuk helyettem, és nékik
csak örömöt, boldogságot adj.

2024. április 15., hétfő

Hétfő

Munka. Utána Cs-val anyuhoz. Használt dolog boltja van. Segít anyu -gyönyörű- dolgait továbbadni. Aztán V-hoz. Onnan haza. M. hozott -házi- 'mulcsot', azt elterítettem a balkonládákban. Burjánzanak a növénykéim. Csodaszépek.




A 'mulccsal", nem túl közelről nézve sziklakert hatása van. Élet a betonban.


Cs-nak is meghalt az édesanyja, sokat beszélgettünk. Neki nem volt az anyukájával felhőtlen a kapcsolata, ő leukémiás volt, szintén hamar elment, de kórházban halt meg. Ahogy Cs-val beszélgettem, szintén rengeteg dolog tiszta lett a fejemben. Mint amikor hétvégén P-val beszélgettem. 

Pakoltam kicsit, aztán befejeztem a filmet, amit részletekben nézek már egy ideje. Mintha anyu szólt volna hozzám (egy médium is szerepel benne): annak vége, hogy ő itt volt nekem, most már a saját lábamra kell állnom, a kényelmes "elfogadom a döntésedet" helyett saját döntéseket kell hoznom, a saját életemet kell élnem...

Nem tudom, lesz-e valaha is bátorságom a blogban mindent leírni magamról, a félelmeimről, a küzdelmeimről, a döntéseimről. Ha itt nem is lesz, magamban, az életemben meg kell tennem. Nem tudom, arra is képes leszek-e. 

Jelenleg egy nagy-nagy katyvasz közepén süllyedek lefelé. Hol lassabban, hol gyorsabban. Tisztán látok minimum négy dolgot, amit meg kellene tennem, amiben irányt kellene váltanom, amikben döntést kellene hoznom. Az eszem tudja: képes vagyok rá. Valahogy mégis csak toporgok egy helyben...

Azt hiszem, kezdem megérteni, mit jelent, hogy az ember maga választja a sorsát (a tévedéseit, a szenvedését, és a boldogságát is). És hogy ez nem nehéz. Csak azt nem tudom, én miért nem tudok a pozitív irányban választani...

2024. március 11., hétfő

Emlék(kép)ek


Munka után pakolás nálad. (Még mindig nehéz elhinni, hogy nem vagy ott, még mindig nehéz belegondolni, hogy nemrég pakolásztunk fel hozzád Hőgyészről és most ott "turkálok a holmidban".) Áthoztam a gyöpszekfűdet. Már négy bimbó van rajta. És a "terézkét". Amikor kimegyek a teraszra, sokszor nem tudom hirtelen, miért vannak nálunk a te virágaid...

Az orgonád is nálam van. Tavaly még nálad virágzott.


Még Hőgyészen. (Jaj, de hiányzik...)


Csodás kerted volt mindig. Hőgyészen is...


... Tamásiban is.





Az emlőtumor műtéted után nem tudtad már a kertet csinálni, de kreáltál egy kis kertet.


Ezt a paprikát (is) akkor már én ültettem neked.





A sziklakerted (egy része) a dunaszekcsőn gyűjtött kövekből.



Felfoghatatlan ez az egész... 

Nem tudom elmondani, mennyire hiányzol...