Mozgás
reggel
(A burpee-ket szeretem a szabadidő cipőmben csinálni. De mivel a bal nagylábujjam alján van egy hatalmas vízhólyag, a cipő nyomja. Betapasztottam, ez oké. Ám tegnap a séta alatt a bal 4. lábujjam körme belevájódott a 3. lábujjam húsába -véresen, rendesen, este úgy nézett ki a lábam, mint ahol disznóvágás volt-, a bal cipőt levettem. Így már ment a dolog.)
Majd város. Az egyik üzletben találtam ezt a folyadéknak álcázott édesítő port. A másik helyen pedig ezt a nénit láttam. Népviseletben. Melengette a szívemet, mert nagyon szeretem a néprajzot, azon belül is a magyarországi németek kultúráját, történetét, hagyományait. Magam is sváb származású vagyok, a könyvemet is ebben a témában írtam, szóval nagyon örültem, hogy láttam így ezt a nénit.
Ebéd: karfiol püré, Kelemen kabátban és saláta.
Kész a labor leletem is. Az amilázom kicsit kevés, a vasam sok. Amúgy minden vizsgált értékem ideális. Tíz hónap ketogén étrend után remélem, mindenkit megnyugtat, aki félt engem ettől a fajta étkezéstől. Én nem féltem az eredménytől (csak a TSH-tól), mert a szervezetem jól van. És a háziorvos szerint is makk egészséges vagyok.
Az egészség megőrzéséhez a mozgás is hozzájárul, nekem pedig a pszicho orvos utasítása alapján kötelező a séta/kocogás/futás/biciklizés/úszás. Tegnap séta volt, ma biciklizés.
Még tavaly a fogorvosom asszisztense ajánlotta ezt az útvonalat: a Duna-parttól indul egy "bicikliút", egy lebetonozott töltés ez, a horvát határig le lehet menni rajta.
(A túra azzal kezdődött, hogy alig sikerült kiszabadítani a bringát a bicikli zárból. Aztán egy szűk utcában úgy előzött meg egy teherautó, hogy közben jöttek szembe, hogy elférjen, gondolta: lesodor az útról. Majdnem megtörtént. Aztán a következő kereszteződésben beakadt a cipőfűzőm a láncba...)
De utána nem volt gond.
Mesésen egyszerű és gyönyörű táj és színek.
Csönd.
Napsütés.
Szél.
Természet.
Jó levegő.
Szabadság.
Mozgás.
Suhanó kilométerek.
Víz.
Kék.
Ezernyi kék.
A kép közepén a távolban látszik kicsit Mohács.
A bringázáshoz hozzáadva a kimaradt részt (későn kapcsoltam, hogy a Health program a biciklizést nem méri automatice) majdnem kereken 30km. Nem rossz. Több is ment volna, de volt egy kis gondom: annyira de ANNYIRA törte az ülés a hátsómat, hogy a végén már állva tekertem...
Az úton: 1.5 liter Boszi féle "izotóniás ital" (csapvíz+só).
Snack (irtó éhes voltam bringázás után és iszonyatosan elfáradtam): 1 vajas-sós kornspitz, 2 marék mogyoró.
És végre megszereztem a könyvet, amit már hónapok óta vadászok.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
.png)
