Tetőtől talpig

Haj

Hullik. Kb egy hónapja -I. kolléganőm javaslatára- naponta 2x befújom a fejbőrömet saját készítésű rozmaring főzettel. Utánanéztem: 3-6 hónap kell, amire eredmény látható, kitartó vagyok. (A hajhullás mindenesetre stagnál, nem fokozódott.)

Bőr

A tavalyi vese ruptúrás szereplésem óta sokat változott a bőröm. Sok helyen pergamen-szerű (mint mamié volt 94 évesen), máshol kirepedezik (könyök). Az arcbőröm rohamosan ráncosodik (igen, a korom is benne van, de tavaly óta feltűnően gyors a folyamat). Az alső lábszáram-bokám bőre pontos indikátor a folyadékfogyasztás tekintetében. Ha kevés a bevitel, milliméteres-két milliméteres darabokban hámlik. Mondjuk ilyen már régen volt, mert nagyon figyelek az ivásra, de azért félelmetes. (Tavaly tavasszal, amikor még nem tudtam, hogy gond van a vesémmel, ilyen hámlós volt, ijesztő, akkor még nem tudtam, mit tus jelezni.)

Szem

Megint romlott a látásom. Sokszor nagyítóval sem látom a betűket. A monitort rövid ideig tudom tolerálni. (Keddre van időpontom látásvizsgálatra.)

Torok-légzés

A klíma kikészíti. Totálisan. Pedig nincs túlzó hűtés. A kocsiban kénytelen vagyok bekapcsolni, különben elájulok, itthon igyekszem csak annyira hűteni, ha egyedül vagyok, amennyire muszáj. (Jövő héten megyek pulmo kontrollra.)

Váll

Ez a 3 közül az egyik olyan probléma, amit muszáj orvosolni. Minden nap végzek rá nyújtásokat-mozgásokat, nem segít. M. néha megmasszírozza, az nagyon sokat segít, de ha egy nap kimarad, megint ugyanúgy fáj. Méghozzá annyira, hogy nem tudok tőle éjjel aludni, nem tudom, hogy feküdjek, hogy ne sajogjon. Így holnapra van időpontom gyógymasszőrhöz.

Gyomor-emésztés-étkek

Amióta szabadságon vagyok, főzök. 90%-ban idényzöldségekből. Ma épp (és tegnap is) krumplis tészta volt ebédre M. készítette kovászos uborkával. A másfél hete kihúzott (idén 4.) fogam helye még érzékeny, a kovi ubi is megkínoz néha, ha véletlenül a fogam helyére harapok.

Ma is voltam a szomszéd lépcsőházban K. csodáiért, lesz miből főzni. :)

Kéz

A 2018-as kéz-balesetem óta a helyzet csak romlik. Ami a jobb kezemmel már gond: nem tudom felemelni a fedőt a lábosról. Nem tudom lecsavarni a kupakot a flakonokról. Fáj a sebességváltás és a kormányfogás. Papírlapokat borzasztó nehezen tudok megfogni. Fájdalmat okoz a gépelés, a zöldséghámozás. Nem tudom tartani a hajszárítót. Ha fáradt a kezem, a tollat sem bírom el, nehéz írni. Gond  fenék kitörlése sokszor. A könyv lapozása. (...) (Szetem Gyenge Dávidtól is kérek időpontot, anno ő tette elviselhetőbbé a dolgot.)

Alak-hízás

Néha, ha belenézek a tükörbe (ritkán), szemből nem túl feltűnő. Oldalról viszont brutál ez a plusz 10 kiló (kábé, régen mértem magam, de biztosan nem fogytam: folyamatosan hízom ki a ruháimat). M-val megbeszéltük és foglaltunk júli végére Gunarasra szállást. Oké, de én a bikinimet is kihíztam... Sokat kutakodtam a neten olyan bikini után, ami nem pattan az alsó úszógumi alá, hanem a hason marad. Rengeteg lehetőség van, no de a méret... Hiába adnak meg mérettáblázatot, én úgy szeretek megvenni egy ruhadarabot, ha felpróbáltam, ha érzem az anyagot, hogy hogy ér a bőrömhöz, látom, hogy milyen. Délután bevettem magam a városba, és először kapásból ott néztem meg, ahogy sikerült farmert is vennem. És láss csodát: ugyanaz a fazon volt, mint amit a neten is néztem, fele annyiért, így vettem kettőt, ha az egyik nem száradna meg, amire kell. A neten azért sem szeretek ilyesmit (se) venni, mert ma már a méretre nem igazán lehet adni. L-eset rendeltem volna, itt felpróbálva a 2XL-es volt pont jó...

Lábköröm

A nagylábujjaimon a köröm nem előre, hanem oldalra, a húsba nő 2 éve. Akinek van ilyen, tudja, mekkora fájdalom. B. egyszer -drasztikusan- rendbe tette, azóta próbáltam kordában tartani, de hát nem vagyok pedikűrös, eszközeim sincsenek... Kértem B-től is időpontot, de épp költözik a szalonnal, holnapután már tudok kérni időpontot.

Talp

A vállam és a kézfejem után/mellett ez jelenleg a 3. legégetőbb problémám. Mert hogy leginkább nem tudok ráállni a talpamra. B. -a pedikűrös- javasolta anno a szendvics kiképzésű talpbetétet, M. meg is hozta nekem, az a szaladgálós sportcipőmbe pont beleillik, és azzal kibírok egy napot. De pl. a Scholl szandálom, ami eddig tökéletes volt, már túl kemény, folyank a könnyeim pár óra után, ha azt viselem. A benti papucsom is rémálom, tegnap már beletettem a szendvicset (a betétet), mert nem lehetett elviselni a fájdalmat. Mezítláb sem jó. 

Lélek

Ebbe most nem megyek bele, túl bonyolult. Igyekszem egyszerűbbé tenni.

Mai edzés: váll-bicepsz-tricepsz ✅

Volt korábban váll edzés. Volt bicepsz is. Meg tricepsz is. És most a három egyben, hát mit is mondjak: kipurcantam. 😇 Az alapos (teljes testes) nyújtás után még meg is masszíroztam a tagjaimat, és most nem tudom eldönteni, a karjaim-vállaim melyik része fáj jobban. 😄

- bemelegítés

- mellről nyomás 3x8

- Arnold-nyomás 3x8

- oldalemelés (egykezes súlyzókkal) 3x12

- döntött törzsű oldalemelés 3x12

- bicepsz állva egyenes rúddal 3x8

- bicepsz Scott-padon 3x8

- bicepsz állva fordított fogás 3x8

- tricepsz nyújtás (egykezes súlyzókkal) 3x12

- letolás csigán 3x15

+

- nyújtás.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Mai edzés: váll-alkar

Az egyik dolog, amiért imádom az edzőtermi edzést: számomra ez a meditáció. Milliószor próbáltam már otthon, a természetben, egyedül, csöndben, nyugalomban leülni és arra koncentrálni, hogy ne koncentráljak. Próbáltam kiüríteni az elmémet, elérni azt a bizonyos "üres csésze" állapotot. Nem ment. Se először, se másodszor, se sokadjára. És akkor jött másfél hónapja az edzőterem. Gépek, emberek, zene. Beszélgetés, nevetés, nyögdécselés, fújás. Nyoma sincs a nyugalomnak. Viszont annyira tudok összpontosítani, annyira csak a gyakorlatra, az izmaimra figyelek, hogy gyakran nem hallom a zenét. Nem látom az embereket, a gépeket, a harmadik-negyedik sorozatnál pedig már "csak csinálom" a dolgomat, megszűnik a tér és az idő. És csak az adott pillanat marad. A mozgás mellett talán ezért is van az, hogy mosolyogva, felfrissülve, újjáéledve jövök haza a teremből.

Ma edzés: váll-alkar

- bemelegítés

4x8

- vállból nyomás 

- oldalemelés

- döntött törzsű oldalemelés

- bicepsz rúddal brachialis fogással

- csuklóemelés

- nyújtás.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

A nyak, a váll és a hát felső szakaszának átmozgatása

Csütörtök (Au. 14/4.)

Elalvás minősége: 2
Alvásminőség: 5
Alvás: 24.00-6.00

Mozgás:

1. 15 perc futás

2.

- 15 oldalemelés

- 15 döntött törzsű oldalemelés

- 15 döntött törzsű evezés

- 20 vádli állva

- 15 előre emelés

- 15 military press

- 20 vádli állva

(3 kör)

NYÚJTÁS (Focus T25/Stretch)
- 1 óra séta

Étek:
R: tea, kávé
E: sült csirke, saláta
V: sonkás-sajtos rántotta, saláta

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Kedd (Ausztria 14/2.)

R: sonkás rántotta (2 tojás, 2 sz. sonka, 1 ek kókuszzsír)

Ma E-nek délre volt időpontja a pedikűröshöz, így 3/4 11-kor már megebédeltettem, hogy fél 12-re pikobello legyen, felöltöztettem, gyógyszereztem, haját megcsináltam, előkészítettük a pénzt, a taxi jegyeket, elmosogattam, takarítottam, elpakoltam, taxit rendeltem... Jók voltunk: dél előtt 5 perccel az ambulatóriumban voltunk.

Megint a Karl taxival utaztunk. Knittelfeldben öt taxis vállalkozás van negyven kocsival. E-nek ez a kedvence. Tény, hogy Karl (a főnök) tényleg nagyon kedves, segítőkész ember és kedveli E-t, ráadásul azóta ismerik egymást, amióta Karl Erdélyből a családjával ide költözött. Mindig váltunk néhány magyar szót. Ma megtudtam, hogy építész volt otthon, a felesége tanítónő. Két lánya van, mindkettő magister fokozatban. És hogy amikor külföldre jött, egyetlen szót sem beszélt németül. Dolgozott hol itt, hol ott, ebédidőben tanulta a nyelvet. Aztán megalapította a vállalkozását. Sosem hallom panaszkodni.

Segített E-t belepaszírozni a kerekes székbe (szegény nem tud menni). Betoltam a hatalmas és nagyon szép előtérbe, megvártuk A-t, a pedikűrösét, aki pontosan délben eltűnt vele az ambulatórium labirintusában.

Nekem külön élmény ez, hiszen ilyenkor van gyakorlatilag egy szabad órám. Nagy mákom volt: kisütött a nap (E. fia, G. mondta is tegnap, hogy amikor elutazom, elviszem a napfényt, és amikor visszajövök, megint süt a nap). Hidegnek hideg volt, reggel minusz 1 fok, de nekem nagyon jólesik a hideg, de nagyon friss levegő, főleg így, ha napsütés mellé az ajándék. No és ugye a szabadban lenni az itt a két hét alatt kész kiváltság.

  

Pár percet napoztam, aztán tettem egy háromnegyed órás gyors sétát. Amerre csak néztem, hegyek, havas hegycsúcsok, meseszép.

Ugye mostanában akadnak gondjaim a mindennapi rutinokkal (is). Amikor visszafelé mentem, egy pontnál fogalmam nem volt, hol vagyok, pedig sokszor jártam már erre. Csak álltam ott, teljesen letaglózott a kétségbeesés: eltévedtem? Aztán nagy nehezen megnyugtattam magam, hogy csak tovább előre, aztán a lámpás kereszteződésnél jobbra. Félelmetes volt...

    

Ugyan van heti edzéstervem, de fogalmam nincs, hova tudom majd beszorítani a mozgást. Aludnom kell, délutáni pihenő egyelőre nincs, este 9-ig munka... Amikor ma hazaértünk a pedikűrről, letettem E-t aludni, aztán feljöttem, hogy pár gyakorlatot legalább megcsinálok. Épp levettem a pulóveremet, amikor hallottam, megáll egy autó. S. jött, E. lánya. Beszéltünk, ő el, én fel. Mivel nem ebédeltem, megettem a tegnapi csokikrém maradékát és egy kis darab kolbászt. Levettem a pulcsit, hogy legalább néhány gyakorlatot megcsinálok, megint jött. S. Aztán felébredt E., mennem kellett le. De vacsora előtt feljöttem negyed órára (E: lent újságot olvasott, az ajtót nyitva hagytam) és sikerült két kört megcsinálnom az edzésből. Így megy ez...

V: pörkölt, kevés krumpli, saláta

Vacsora után, ha mindent elvégeztem, be szoktam menni a konyha melletti nappaliba (E. ilyenkor olvas a konyhában), bekapcsolom a tévét, ilyenkor megy a Grey's klinika. Itt is volt kis malőr: eltörtem E. kedvenc bögréjét. Két éve vagyok már itt, eddig semmi gixer nem volt, most meg... Így megy ez... Szóval a sorozat. Amiből szinte soha nem láttam még egy teljes részt sem, hiszen közben gyógyszerezni kell, telefonok vannak, segíteni kell. (Semmi gond, otthon három éve nem tévézek.)

A munkaidő után feljöttem, és rögtön megcsináltam az edzésből a maradék két kört.

VÁLL

- vállból nyomás

(3x15)

- döntött törzsű oldalemelés

(3x15)

HÁT

- döntött törzsű evezés (3x15)

- merev lábas felhúzás (3x15)

BICEPSZ

- koncentrált bicepsz ülve

(3x15)

- bicepsz hajlítás állva

(3x15)

+vádli

Már kész a Guten Abend tea, megiszom, aztán ágyikó...

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Hétfő (Ausztria 14/8.)

R: 1 sz. sonka, 1 tojás, 1 sz. sajt, 1 ek kókuszzsír.

E: sült pulyka, spenótfőzelék.

V: cevap, saláta, 1 tojás, pár szem krumpli.

Edzés (súlyzós, délután, a szombat-vasárnapi pótlása egyben) LÁB-VÁLL:

Bemelegítés

1.

- guggolás (5x15)

- vállból nyomás (5x15)

- vádli

2.

- kitörés (5x15)

- döntött törzsű oldalemelés (5x15)

- vádli

Nyújtás

Péntek (Mo. 14/12.)

            

Derengett a nap, amikor kinéztem a teraszon. Kellemesen friss idő, párától nedves, színes falevelekkel díszített talaj, csend hívogatott a szabadba. Felöltöztem hát, bekapcsoltam a hármas számú lejátszási listát a telefonomon, fülhallgató a helyére. 2.5 km-t futottam a bemelegítés után. A saját tempómban, kényelmesen. Mert ma ehhez volt kedvem. Közben szólt a zene, néztem az új házakat, kerteket. Néhol érezni lehetett a készülő reggeli illatát. A gyerekek színes táskáikkal iskolába mentek, a felnőttek dolgozni. Én meg csak futottam, megállás nélkül. Hiszen három nap múlva két hétig megint a bezártság jön, ha szerencsém lesz, kapok majd egy óra szabit, és ha az idő is engedi, kimehetek a házból mozogni.

Futószerkó

Anno, amikor évekkel ezelőtt elkezdtem futni, felhúztam a szabadidő ruhámat és mentem. (2009-ben úgy nézett ki a futás, hogy pár lépést voltam képes kocogni, aztán öt perc séta jött. Se fizikailag nem bírtam, se mentálisan.) Aztán kitaláltam, hogy nem azért nem megy a futás, mert 20+ kiló túlsúlyom van, hanem mert nincs futószerkóm. Nézegettem én a boltokban, aztán rájöttem: ha megveszem a tapadós futónadrágot, abban a 60+ centis combjaimmal biztosan ki nem lépek az utcára. Jött egy futócipő. De maradt a szabadidő ruha. Amikor már leadtam a túlsúlyom jelentős részét, akkor vettem egy nyári és egy őszi futónadrágot és egy őszi felsőt. És egy sport melltartót. Azóta is csak ezek vannak. Van néhány sportos, kényelmes pólóm, azok tökéletesen megteszik.

Szerény véleményem szerint, ha valaki futni szeretne, hobbi szinten, mint én, annak nem érdemes hatalmas anyagi kiadásokba bonyolódnia futó ruházat miatt. Persze megteheted, de nem attól fogja bírni a tüdőd, nem a legdivatosabb PE-s vagy RR-s nadrágtól fogják bírni a comb izmaid, és nem a legtrendibb színű cipőtől visznek majd maguktól a lábaid. Lehet rajtad a legdrágább, legdivatosabb holmi is, futhatsz azért, mert ez most menő, ha nem szereted, ha fejben nem vagy képes ott lenni, megette a fene az egészet. 

Naplemente

A kettővel ezelőtti lakhelyemen, azaz az albérletben a Radnótin keletre nézett az erkélyem. Ritkán, de előfordult, hogy akkor ébredtem, amikor az első napsugarak éppen besütöttek a hálószobámba. Inkább korábban keltem, sokszor volt lehetőségem a teraszon végignézni a napfelkeltét.

Ez az egyik kedvenc régi napfelkeltés képem (még akkor is, ha félek a póktól):

Annyira szeretem a naplemente (és a napfelkelte) színeit! Izzóak, erőteljesek, határozottak, miközben a környező égboltot babarózsaszínre, meleg, barátságos sárgára, a kék mindenféle kedves árnyalatára festik. Teljesen más a fókuszban, teljesen más, ha az egészet nézem. De mindenképpen vonzó, szemet gyönyörködtető. És nem tudom megállni, hogy ne álljak meg az út szélén, hogy lefotózzam néhány pillanatát. Tejfölös túró ez, avagy ezt nem lehet megunni. 

Képes a telefonom kamerája gyönyörű képeket készíteni, de még ha mindent bele is ad, akkor sem tudja visszaadni ugyanazt a képet, mint amit szabad szemmel láttam. Talán azért néha egy-egy hangulatot igen.

A kisautóm már tudja, hogy ha naplemente felé járunk és elkezdek sikítozni, akkor hamarosan útszéli parkolás következik. És türelmesen megvárja, amíg fotózok. Szerintem hamarosan már automatice be fogja kapcsolni a vészvillogót...

Étek és lélek

R: sonkás sajtos rántotta petrezselyemmel.

Aztán elmentem a városba ügyet intézni (50%-os sikerrel jártam), és ahogy haladtam, úgy kerültem egyre inkább magam alá. Odáig fajult, hogy megint képtelen voltam nekiállni bárminek is. Vasalnom kellene, csomagolnom, takarítanom, kipakolni a konyhát (mert festés lesz, amíg kint vagyok), hajat mosnom (...), ezt a bejegyzést is órák óta írom... Képtelen vagyok koncentrálni, nem emlékszem semmire, csak dobog a szívem, folynak a könnyeim, telik az idő és mázsásak a súlyok.

Így aztán az ebéd kimaradt, de nem is voltam éhes. Később kikészítettem a vacsorának valót, de nem tudtam elkészíteni. Ettem egy marék kesut, később egy darabka kolbászt, aztán egy kis kókuszzsírt, egy vajas-paprikás szezámos kenyeret... Ott van még a kikészített cucc, ahogy ott van a három napi mosatlan edény is...

A pszichodoki tegnap azt mondta: ne álljak ellen az érzelmeimnek, éljem meg őket. Sírjak, amennyit csak kell, ez egy nagyon nehéz időszak, de túl leszek rajta. Ő is segít, sokan állnak még mellettem, a húgomat is, anyut is (...) bármikor kereshetem. Tudom, hogy nem vagyok egyedül, még ha magamnak kell is megharcolnom a dolgaimat. Ez az én életem, nekem kell döntenem, és bizony meg kell hoznom néhány kemény döntést magamért, hogy most jobban lehessek, hogy aztán majd minden egy más, jobb kerékvágásban folytatódhasson.

(Mint minden, ez is egy olyan dolog, hogy igazán csak az ért(het)i meg, aki ugyanezen már keresztül ment. Aki volt már társfüggő, aki irtózatosan nehezen hozta meg a döntéseit, aki nem tudott beszélni önmagáról, nem tudta kimondani, ami benne van, aki pszichológushoz fordult segítségért, mert kiderült, hogy a saját valósága egy illúzió, akinek kicsúszott a realitás a lába alól...)

És most össze kell szedjem magam és legalább egy valaminek nekiállni. Mert két nap múlva testben és lélekben készen kell álljak egy újabb két hetes osztrák etapra...

Facebook oldal: Boszorkánykonyha