Péntek

7-től munka B-on. Az év végi német dalt tanuljuk és barkácsolunk (is). Volt már Sommerkatze, Sommerkoffer, Sommereis.

Át Sz-be. Kaptam. (Ha a csengőt megnyomom, azt jelenti, "nagyon mérges vagyok", egyelőre beválik, mindenki figyel rám.

Sz-on fél négyig napközi. Aztán gyorsan haza...

... és nem volt levegő, a sz-i kolléganőmtől kapott husit bedugtam a hűtőbe, mini frissítés, irány vissza B-ra, ovis ballagásra.

Aztán megint haza, mosás, teregetés és purc....................................................

Csütörtök

Az éjjel alig aludtam, sokszor fent voltam. Reggel hasmenésem volt. Mert ma kirándulás, és vannak "nem könnyű gyerekeink". A programot én szervezetm, így én vagyok mindenért felelős, hát nem voltam nyugodt. Indulás előtt megkértem őket: ha BÁRMI gondjuk, sérelmük, panaszuk lenne, egy felnőtthöz legyenek szívesek menni, mondják el, azonnal, ne rögtön egymás közt intézzék el (mert annak rúgás, fájdalom, egyebek a vége). Spoiler: semmi, de semmi gond nem volt velük. (Hála a Magasságosnak!!)

Megnéztük a tájhzat, Tóthné Schiebelhut Lívia nagyon ért a gyerekek nyelvén, mindent a lehető legegyszerűbben és szemléletesen/szemléltetve mesélt el (felelevenítve sok mindent, amit német népismeret órákon tanultunk).

Az első szobában kezdtük, megnéztük a konyhát, a hátsó szobát. Az udvaron meséltek nekünk a feliratról az ajtón, voltak, akiknek kérdéseik is akadtak.

Tízórai (és ajándék házi meggy szörp) után interaktív feladatokat oldottak meg csoportokban. (És semmi hiszti, hogy én vele nem leszek!, biztosan nem csinálom ezt!, és társai.)

Aztán kint a teraszon volt puzzle...

... illatpárna-textil festés...

... tömőanyaggal kitömtük, került bele gyógynövény (levendula/rozmaring), a végén szép szalaggal megkötöttük. Nagyon élvezték.

Lehetett még memóriázni is.

Volt még játszótér, séta, sok beszélgetés.

(Amióta Babarcon dolgozom, minden évben megyünk év vége felé egy németes kirándulásra. Hogy ne csak könyvben, képen lássák (néhányuk) őseik múltját, hagyományait (...), hanem megtapasztalhassák testközelből. Mindig nagy sikere van (és részemről hatalmas élmény, hiszen én ebben a kultúrában nőhettem fel).

Más. 9 éve:

A pólóm még megvan, de feszül. A nadrágot már elajándékoztam: a térdemig, ha felmegy. A kalap még megvan, és jelentem: jó! 😆

Hétvégén hajat mostam: ijesztően kevés, ijesztően. 9 éve még anyuval ritkíttattam...

.......

Nem tudom, mi történt (talán eszembe jutott az Igenember című film), ma elkezdtem tenni önmagamért. Délután intéztem, hazajöttem, aztán úgy megmotiválódtam, hogy még a fáradtságot sem éreztem annyira és még főzni is nekiláttam, sőt  be si fejeztem. Zöldbab leves, sajtszószos makaróni, shakshuka. Így dobozoltam is holnapra.

Vacsorám: shakshuka:

Készült kép a dobozolásról, de ezek szerint nem mentette a gép, így hát ezt teszem fel.

Reggeli: kovászos pirítós, tökmagkrém, paradicsom.

Ebéd: sajtszószos makaróni, zöldbab leves, saláta.

Holnap is hosszú nap lesz...

Kedd és cukik

Kaptam:

A vacsit is kaptam M. jóvoltából.

(Embertelenül fáradt vagyok...)

Vasárnap, hétfő

Vasárnap

M: Ebédre kellene valami. Én is így éreztem, de annyira fáj a fejem 3. napja és olyan végtelenül fáradt vagyok... Megkérdezem a húgomat, hogy milyen kaja tippje van. Ír néhányat. Benézek a hűtőbe: hát úgy semmi nincs, hogy ebédet varázsoljak. Oké, levonszolom magam a boltba. Ott már tudom, mi lesz az ebéd. Tárkonyos zöldségleves...

... paprikás krumpli vele főtt kolbásszal.

Amint kész a főzés, már dobozolok is: holnap hétfő, vinnem kell a kaját.

Hétfő

Nagyon sűrű, tömény munkanap 7-től fél 4-ig a suliban, aztán itthon folytatás, 3/4 7-kor álltam fel a géptől (adminisztráció, cikkírás...). Mindig a munka, mikor annyi mindent kellene tennem magamért... Pulmo kontrollon sztem 2 éve nem voltam (fél évente kellene mennem; az inhalátort használom, felíratom), pedikűr (nem luxusból: a nagylábujjaimon a köröm nem egyenesen, hanem a húsomba nő, nem kellene megint megvárni, amíg már nem tudok menni), a kocsimon még mindig téli gumi van (másfél éve, tavaly sem sikerült lecserélni az urológiai "elfoglaltásom" miatt), szomatordámán fél éve nem voltam, fül-orr-gégészhez kellene időpontot kérnem (a füldugó miatt megint összegyűlt a fülzsír, amit nem tudok miszedni, plusz az orromban 3. hete nő egy seb, ami nemcsak fáj, hanem lassan benövi a jobb orrlyukamat, levegőt meg nem ártana venni), nem is emlékszem, mikor jártam utoljára anyuéknál a temetőkben, keresztanyumnál...

Néhány kora esti vihar előtti fotó a teraszról:

Szombat

Csak röviden, mert nagyon fáradt vagyok (és irtó melegem van).

Szombat. BabArc fesztivál Babarcon. Nekem munka 2-szeresen: van fellépőm, és a Meseudvarban barkácsolunk tanítók a vendég gyerekekkel.

Mesés környezet.

Anyai felmenőim öröksége.

Fellépő gyerkőcöm.

Nem hiába kapott arany minősítést a versmondón. Itt, sok németül értő vendéggel megtapasztalhatta, milyen az, ha hatást vált ki a nézőkből (vicces vers volt, a közönség a poénoknál nevetett, K. sütkérezett a színpadon a nap mellett az örömben is, először láttam ilyennek).

Aztán én, véletlenül a színpadon. (Kolléganőm helyett, aki másik helyszínen dolgozott.)

Segítettem a Meseudvarban a barkácsolásban, közben végigjártam a kirakodóvásárt. (Vettem egyedi fülönfüggőket, mostanában rájuk vagyok kattanva; voltam a bonyhádi pacskerosoknál, elvittem a mami kötötte pacskeremet, lefotózták, mert gyűjtik a mintákat -olyan profik, hogy ránézésre tudták, hogy hőgyészi-; találkoztam sok mai b-i tanítványommal, jöttek nagy ölelésre, találkoztam sok mostani sz-i tanítványommal, találkoztam több geresdlaki ismerőssel-volt tanívány anyukájával; kaptam állásajánlatot.)

Volt néhány "negatív" helyzet, de szerencsére vagyok már olyan öreg róka, hogy ami nem az én saram, ezért nem kérek bocsánatot.

M. is volt és a szülei is, örülök, hogy K.-ék is kimozdultak kicsit.

Borzalmasan meleg volt, itthon még megy a klíma, majd éjszaka kinyitunk.

Összességében engem rengeteget töltött a mai nap.

 

Péntek

Már "csak" ismétlünk, gyakorlunk, a kicsiknél a család, számok volt a téma. Vittem be 4-5 lehetőséget, választhattak. (Érdekes megfigyelni őket ilyen szabad" helyzetben.)

A nagyoknál pl. egyes szám, többes szám játékosan.

Nagyon meleg volt ma is, de nem volt hőség. A napközivel kint voltunk, ilyenkor gyűjtöm a D-vitamint. Az egyik osztály napisai ott kint spontán színházi előadást raktak össze és előadták A-nak és nekem, székekekt az árnyékba téve rögtönöztek nézőteret és meglepően összeszedetten adtak elő. Jót nevettünk a végén a csattanón.

Ma egész nap nem tudtam kiverekedni magam a fáradtságból. Van, hogy nem sikerül megformálnom a szavakat, elkezdek egy mondatot és nem tudom befejezni, mert nem emlékszem, mit kezdtem el... Így aztán kegyetlenül nehéz egy órát megtartanom, ahol roppant módon kell koncentrálnom. Na "mindegy", elmúlik ez is.

Holnap is munka (igen, szombaton, fesztivál a suli falujában). Sóhaj.

 

Csütörtök

Én már hulla fáradt vagyok. A gyerekek is kezdenek rendesen nyűgösek lenni. Idén kapkodás nélkül sikerült befejeznem az ezévre rendelt "szent" tananyagot, a héten megírtuk az év végit (ahol volt), még hétfőn szeretne valaki javítót írni, aztán viszem a játékokat (ha nem lesz hőség, kintre is). Az összevont 1.-2.-ban a nagyokkal javítottunk, addig a kicsiknek vittem mindenféle "átrajzolós" lapot, lehet vele kreatívkodni.

Sokféleképpen láttam már dolgozaton nevet felírva, így még nem. :)

Napról napra nehezebben indulok el reggel dolgozni. De győzködöm magam, hogy figyeljek a jó dolgokra, az apró szépségekre. Tegnap reggel is ezt mantráztam itthon, aztán az induláskor is a kocsiban. Ahogy a körforgalomhoz értem, utolértem egy kis "pözsót". Mi volt a rendszáma? NEM...

Amikor hazaérek, le kell dőljek, mert nem tudom nyitva tartani a szemeimet (és az alap fáradtságra ez a hőség még tesz néhány lapáttal...). Tegnap fél 5-ig aludtam. Ma 4 után értem haza, ettem, aztán szunya... fél 7-ig.

Vasárnap álltam utoljára mérlegen, túllépte a lélektani határt, és érzem is magamon, a ruhákon is. Sokan mondják, hogy nem tudják, miért monom, hogy híztam, mert hogy nem látszik. Pedig már a 40-es nadrág is csisszes, az M-es póló nagyon feszül rajtam, az L-esből is van necces, az XL-es felső már oké. És ma felhúztam és mutattam M-nak a 2 évvel ezelőtti rövidnacimat: bizony csak a combomon jön fel egy darabig... Nem igazán tudok és akarok most ezzel foglalkozni, de azért zavar.

Szombaton mennék Fekedre a Stifolder fesztiválra, de dolgoznom kell a Babarc fesztiválon... Hja, az élet szép.

...

Ma két éve ment el mami 🧡🖤

Pünkösd hétfő és dobozolás

Tegnap este találtam a speizban: anyu elrakta meggylé az ő kódjaival. 2015-ből!

Reggeli:

Ebéd:

Uzsonna:

Vacsora:

A vacsira készített tészta (aglio olio) másik fele került a holnapi dobozba. Mert hogy dobozoltam.

Reggeli: tökmagkrém, pur pirítós, paradicsom, mikrozöld

Tízórai: narancs

Ebéd: Aglio olio tészta, saláta (sóval, tökmagolajjal, balzsamecettel, van benne a tépősaliból is a teraszról, olívabogyó)

Ahhoz, hogy megtudjam (mindenféle orvosi hókuszpókusz, vérvétel... nélkül), hogy hormpnális jellegű-e a hízásom, először ki kell próbálnom, hogy kis étrendi és fizikai (mozgás) változtatással mozdul-e a mérleg. Bár végül is nem a mérleg érdekel, hanem a testkörfogat. Nem méregetem magam centivel, mert a ruháim csodásan mutatnák, ha lenne változás. Tényleg piciken változtattam: a teát egy hete cukor nélkül iszom, kevesebb pékáru, kicsit több zöldség, és pl. ma is voltam egy negyed órás sétán. Képtelen vagyok előre tervezni, főzni, számolni (kalóriát). Anno anyu is nagyon gyorsan nagyon meghízott a menopauzában, 1-2 évig volt egy lufi "másik nő", aztán utána nagyon gyorsan mindez elmúlt. 

Tegnap sem volt semmi a meleg, de ma még rá is erősített, így felavattam a klímát. Napközben még úgy-ahogy elvagyok a lakásban klíma nélkül (amíg nem kapcsoltam be, csak pihegtem és folyt rólam a víz 25 fokban, annyira, hogy a hajam olyan vizes lett, mintha akkor mostam volna meg), egyzserűen fizikailag szenvedek a melegtől, mint a kutya. De aludni melegben..., na az nem megy. Most kipróbálom klíma nélkül, nyitott ablakokkal, de ha nem megy, holnap jön az éjszakai klíma.