Múlt héten még dolgoztam. Nagyon (NAGYON) meleg volt...
Voltak még kész páylázati művek, azokat beküldtem a Neue Zeitungba...
... ki-kijártam pihegni, de kint is olyan meleg volt, mint bent...
... képtelen voltam MINDENT el- és átpakolni, maradt még egy kupac az aszalomon (ami negyed akkora -és kicsivel még annál is kisebb- az előzőnél, de nagyjából rendben hagytam ott az utolsó munkanapon. És a tanév végi (igazgatói) beszámolót is befejeztem.
Körbevettem magam azzal, ami fontos (gyerekektől kapitt aranyosságok, egyebek):
Rengeteget alszom szombat óta. És rengeteget pihenek-bóbiskolok. És nem ébredek frissen, sőt. Egyetlen kifejezéssel tudom jellemezni azt, ahogy érzem magam (főleg felkelésnél, de amúgy egész nap, minden nap): mint akit megmérgeztek. Fejfájás, szédülés, "kóma", erőtlenség, energiahiány (...).
Igyekszem egyszerűen étkezni.
Vannak csodák: kikerült a teraszra még nyár elején ez a kis kukorica virág, mert "meghalt". Keresztanyum mondta, hogy ők a gumóból életre tudnak kelni, és lám, a gyógyító sarok gyógyított, mert él, két levelet már hozott.
Volt kolléganőm (Ausztriába jártunk együtt ápolni) hatalmas telkéről hoz haza idény dolgokat, a szomszéd lépcsőházban lakik, oda kell csak átmenni az önkiszolgáló és becsületkasszás "pultjához", hát voltam is. Kincsek:
Főzés szombaton: magával sűrített petrezselymes borsófőzelék, tükörtojás (és tárkonyos zöldbab leves).
Nem lakásfelújítás, csak takarítás, de ugyanígy érzem... Suliidő alatt nem sok mindenre voltam képes, és M. is minimum a felét csinálja, de valahogy nem akar véget érni, főleg a portalanítás. (Mert nem vicc: megcsinálod, és egy óra múlva megint kezdheted...)
Vasárnapi reggeli:
Hétfő
Tegnap is korán ébredtem, ma is 5 után. (A fentebb említett borzalmas mérgezett érzésből pár százalékkal jobban érezve magam) nekiláttam a főzésnek. Tegnap este megcsináltam a pörköltet, ma cukkini krémleves, tökfőzelék készült és feltettem a terápiás levest.
Fél 8 körül fent volt a kaja, amikor elkészült a cukkinis leves, akkor reggelizetem azt.
Ebéd:
Délelőtt is aludtam egyet, aztán ebéd után is.
Este leszűrtem a terápiásat, porcióztam.
És vacsorára abból ettem gazdagon: vele főtt répával és hússal, tésztával.
Most beraktam a fagyóba a terápiás leves adagokat, és lassan alvás, hulla fáradt vagyok.
Timike, jobbulást kívánok, és hogy tudd kipihenni magad a szünet alatt. Hamar el fog szaladni a nyár, és megint kezdődik szeptemberben a terhelés, így aludj amennyit csak bírsz, a portörlést elég harmadolva elvégeznetek. Szenzációs a terápiás levesed, remélem mindig jót tesz. Szeretem a képeidet, mindig örömmel várom a következő szériát.
VálaszTörlés