... nem sorolom fel a napi rutint, ami gyakorlatilag nincs, mert minden nap más...
... persze, hogy nem lesz ez a hét sem plusz tevékenység nélküli...
... nagyon gyorsan össze kell szednem 120 kreditet is...
... idő...
... ma beszéltem Dr D-vel, felfüggesztem az akupunktúrát, nem lesz rá se idő, se energia...
... gőzerővel intézem az elmaradt befizetéseket, intéznivalókat...
... megint kell lecsípjek az alvásidőből, de ez lesz az első, amit visszaállítok, ha ilyen fáradt maradok...
... energia...
... nincs...
... viszonyítás...
... persze, hogy örülök, hogy van munkám, mert így van fizetésem, amiből fenntartom az albérletet, benzint veszek a kocsiba, amivel dolgozni járok, és nem abban kell aludnom...
... persze, hogy örülök, hogy nem öt számjegyű a fizum, mert így csisszre kijövök minden hónapban és nem csak parízeren meg akciós teszkós kalácson élek, mint anno...
... persze, hogy örülök, amiért Dr D a tűivel visszaadta az emésztőrendszerem működését és nagy mértékben megszabadított a vállfájdalmaimtól...
... ez egy energiavámpír világ, ütik a lovat, amelyik húz, de én már nem húzok...
... teher alatt nő a pálma, nem bírok el többet...
... annyi terhet kapunk, amennyit elbírunk? szerintem a következmény a nem mindegy. bírnám, de mit érek el vele, ha ideges leszek folyamatosan, feszült leszek, ugrok minden szóra, nem lehet hozzám szólni, elsírom magam bármi piti dolog miatt...
... nem tartok még itt. és nem is fogok. állhat a főnökség a feje tetejére, akkor is minimalizálni fogok a munkában. és lesz, hogy túllépem a határidőt. az csak egy munkahely (hiába szeretem a gyerkőcöket és szeretek tanítani, az elenyésző része a munkámnak). és tényleg kíváncsi vagyok kollégák őszinte véleményére: rajtam kívül mindenki bírja a rendszert, az elvárásokat, a munkamennyiséget?
...
... pozitív...
... minden mindig változik, ez sem marad így...
... felismerni, hogy mi nem jó és tenni ellene...
... tudni, hogy szinte semmi nem olyan fontos, mint amilyennek látszik...
... sokszor van választási lehetőség...
... ami bármikor megváltoztatható: a saját hozzáállás.
...
... pozitív...
... minden mindig változik, ez sem marad így...
... felismerni, hogy mi nem jó és tenni ellene...
... tudni, hogy szinte semmi nem olyan fontos, mint amilyennek látszik...
... sokszor van választási lehetőség...
... ami bármikor megváltoztatható: a saját hozzáállás.
