Egy blog egy boszorkányról és konyháról, életről és módról, izomról és építésről, zsírról és csökkentésről. Magamnak: mementónak, és mert szeretek naplót írni, fotózni; másoknak: örömre, ötletnek, olvasgatásra.
2018. május 3., csütörtök
2018. május 2., szerda
93. nap
A hosszú hétvége után ma újra munkanap. "Csak" 3 nap lesz a héten, de mindhárom hosszú, a 3. roppant hosszú, így ha mozogni akarok, kénytelen vagyok korai időpontra állítani az ébresztőt. Fél 5-kor keltett ma a vekker, megvolt a súlyzós és a futi. Gyors tusi, rántotta készítés, dobozolt étel a táskába, indulás.
Aztán úgy jártam, mint általában: idő nem volt evésre. A reggeli rántottából fél 10-kor kaptam be pár falatot, a maradékot adminisztrálás közben tömtem magamba délután. A második étkezésre végképp nem volt idő. A suliból siettem haza, el kellett intéznem még valamit, csak utána, amikor hazaértem, ettem.
Hatalmas mázli, hogy a sulié egy régi épület vastag falakkal, lassan melegszik át, bent ebben a kánikulában is konkrétan hideg van még, amit én nagyon szeretek. A kocsiban, ami a tűző napon áll a sulihoz közel, viszont ezer. Ma azonban nem ettől izzadtam le, hanem az első kanyarban szó szerint velem szemben felbukkanó autótól. Nem tudom, mit keresett az én sávomban. De köszönöm az őrangyalomnak, hogy jelen volt. Istenem, simán ott maradhattam volna....
A meleg annyira kipurcant egyébként, hogy mire hazaérek, használhatatlan vagyok. Minden nyaram ilyen kánikula idején. Úgyhogy holnap is korán kelek. Kell a mozgás.
Elsős "édesség":
"Már megjöttünk Keszthelyre, anyák köszöntésére..."
Étek:
1.: rántotta (5 tojásból)
2.: sajtos csirke, saláta, csokikrém némi áfonyával
Mozgás:
1. Pahla 6. hét/péntek
2. 6.5 km
2018. május 1., kedd
92. nap
Ma dobozoltam két napra, hiszen a hosszú hétvége után holnaptól megint munka.
Étek:
1. keto kávé, rántotta (3 tojásból), darabka vaj, némi paprika
2.: sült csirkemáj, darabka vaj, kocsonya
Mozgás: 9km
Este Tüskebár a fiúkkal.
Dobozolás 2 napra
Napi 2 étkezés.
És IF.
1.: kb fél 10-kor
2.: amikor megéhezek, kb 4-kor
1.: tojás (ez munka előtt, reggel, frissen készül és kerül dobozba, 4-5 tojásból), keto kávé
2.: sajtos csirke, kis saláta (vegyes sali, avokádó, fehér és sötét balzsamecet, frissen facsart citromlé, csöpp só, kevés olívaolaj), csokikrém némi áfonyával
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
13. hét eredmény
Amikor anno megosztottam a kék keretes előtte-utána képet, nekem fel sem tűnt, mások kérdezték, hogy mit csináltam, hogy így eltűnt a narancsbőr. Most már tudom: amint az ember beiktat ezt-azt az étrendjébe, amit nem kellene, ami félkész, ami finom, de tele van műanyaggal, méreggel, kis csoki, kis süti (...), a narancsbőr visszajön. Nagyon gyorsan. Aztán -nálam legalábbis- pár hét normális étkezéssel kezd gyönyörűen eltűnni (nem bánom, mert olyan csúnya volt, mint egy elhízott öregasszonyé). Nem krémezek, nem járok masszázsra, semmilyen kezelésre, nem szedek vitaminokat, nagyon ritkán eszek zöldséget, gyümölcsöt szinte egyáltalán nem, max bogyósat, a bőröm mégis regenerálódik.
A kezem az októberi beütés óta nem a régi. Talán sosem lesz, mindenesetre türelmes vagyok. De egy 5 kilós súlyzót is sokszor nehéz megtartanom hosszabb ideig. Viszont van ezer más gyakorlat, amit lehet csinálni, elkeseredés egy szál se.
Visszatérve a mérlegre: aki itt tart, mint én (konkrétan nincs túlsúlyom), az igazán nem sokat kell várjon a mérlegtől. Hiszen hova menjenek le még a kilók. Tényleg látszik a tükörben és a ruhákon a nagyon lassú kis változás, bár a napjaim nem azzal telnek, hogy vizslatom magam. A hasam alsó részén és a combomon makacskodik a zsír, de ez mindig is így volt, innen akkor indul meg, amikor a felsőtestemről teljesen lement.
A képen a kis nyíltól a mensi. Jól látszik, hogy ilyenkor meg tud ugrani a mérleg, de az is, hogy aztán ez szépen vissza is megy. (A nyíl előttiek hetenkénti, hétvégi mérések, a nyíl utániak a mensisek, ehetiek.)
Ezen a héten is maradt az IF, azaz egy 6-8 órás időablakban ettem csak, a többiben nem. De nem ragaszkodtam hozzá görcsösen, ha délelőtt 10-nél előbb éhes voltam, akkor ettem.
Mozgás: a mensi miatt örültem, hogy élek.
Heti haladás: 39 km, 2018-ban eddig összesen 645 km.
Dobozolás: vasárnap előre készültem 2 napra, aztán csütörtökön megint 2 napra. Voltam anyuéknál hétvégén. Régóta először vittem a 2. étkezésemet, egyetlen falatot sem nassoltam, és anyuval is sikerült megbeszélni, hogy ne süssön nekem, még ketós sütit se, és ne csomagoljon semmi liszteset-tejeset (nem mintha nem szeretném, csak épp nem tudom megemészteni).
A 14. hétre is marad az IF, az egyszerű étkek, ketós alapon.
A kezem az októberi beütés óta nem a régi. Talán sosem lesz, mindenesetre türelmes vagyok. De egy 5 kilós súlyzót is sokszor nehéz megtartanom hosszabb ideig. Viszont van ezer más gyakorlat, amit lehet csinálni, elkeseredés egy szál se.
Visszatérve a mérlegre: aki itt tart, mint én (konkrétan nincs túlsúlyom), az igazán nem sokat kell várjon a mérlegtől. Hiszen hova menjenek le még a kilók. Tényleg látszik a tükörben és a ruhákon a nagyon lassú kis változás, bár a napjaim nem azzal telnek, hogy vizslatom magam. A hasam alsó részén és a combomon makacskodik a zsír, de ez mindig is így volt, innen akkor indul meg, amikor a felsőtestemről teljesen lement.
A képen a kis nyíltól a mensi. Jól látszik, hogy ilyenkor meg tud ugrani a mérleg, de az is, hogy aztán ez szépen vissza is megy. (A nyíl előttiek hetenkénti, hétvégi mérések, a nyíl utániak a mensisek, ehetiek.)
Ezen a héten is maradt az IF, azaz egy 6-8 órás időablakban ettem csak, a többiben nem. De nem ragaszkodtam hozzá görcsösen, ha délelőtt 10-nél előbb éhes voltam, akkor ettem.
Mozgás: a mensi miatt örültem, hogy élek.
Heti haladás: 39 km, 2018-ban eddig összesen 645 km.
Dobozolás: vasárnap előre készültem 2 napra, aztán csütörtökön megint 2 napra. Voltam anyuéknál hétvégén. Régóta először vittem a 2. étkezésemet, egyetlen falatot sem nassoltam, és anyuval is sikerült megbeszélni, hogy ne süssön nekem, még ketós sütit se, és ne csomagoljon semmi liszteset-tejeset (nem mintha nem szeretném, csak épp nem tudom megemészteni).
A 14. hétre is marad az IF, az egyszerű étkek, ketós alapon.
0. nap itt
(Low carb)
1. nap itt
2. nap itt
3. nap itt
4. nap itt
5. nap itt
6. nap itt
7. nap itt
1. hét eredménye itt
(Nem low carb)
8. nap itt
9. nap itt
10. nap itt
11. nap itt
14. nap itt
2. hét eredménye itt
(Nem low carb)
15. nap itt
16. nap itt
17. nap itt
18. nap itt
19-20. nap itt
21-22. nap itt
3. hét eredménye itt
(Nem low carb)
23-25. nap itt
26. nap itt
27. nap itt
28. nap itt
29. nap itt
30. nap itt
31. nap itt
32-34. nap itt
35-39. nap itt
40. nap itt
41. nap itt
6. hét eredménye itt
(Nem low carb)
42-43. nap itt44. nap itt
45-46. nap itt
47. nap itt
48. nap itt
49. nap
7. hét eredménye itt
(Nem low carb)
50. nap itt
51-52. nap itt
53-55. nap itt
8. hét eredmény itt
63. nap itt
64. nap itt
65. nap itt
66. nap itt
67. nap itt
68. nap itt
69. nap itt
10. hét eredmény itt
70. nap itt
71. nap itt
72. nap itt
73. nap itt
74. nap itt
75. nap itt
76. nap itt
78. nap itt
79-80. nap itt
81. nap itt
82. nap itt
83. nap itt
84. nap itt
85. nap itt
86-87. nap itt
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
2018. április 30., hétfő
91. nap
Étek:
R: brokkolis lappancs, darabka vaj, keto kávé
Snack: negyed camembert, kis áfonya
E: kakukkfüves karaj, saláta, saját kollagén (avagy egész szépen megkocsonyásodott, 12 órán főzött "húsleves")
Mozgás:
Brokkolis lappancs
# A maradék párolt brokkolit (kb 2 marék) feldaraboltam.
# Hozzáadtam 2 tojást.
# Ráreszeltem egy darab cheddar sajtot.
# Fűszereztem (só, olasz fűszerkeverék).
# Forró serpenyőben kis zsíron sütöttem kanálnyi adagonként.
Nekem 8 lappancsom lett.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
2018. április 29., vasárnap
90. nap
Anyuéknál. A kert -mint mindig- most is gyönyörű.
Nem Hőgyészen nőttem fel, de nagyon sokat voltam a nagymamáméknál egész életemben. Nagyon jó érzés "hazajárni", hogy nagyon sok mindenkit ismerek, nagyon sokan ismernek, köszönni az utcán, integetni az autóból a mosolyogva visszaintegető néninek...
És nagyon jó érzés, hogy mamiéknál teljesen otthon érezhetem, és otthon is érzem magam. Nem kell kérdeznem, mi hol van, kivehetem-e, odatehetem-e, mindennek tudom a helyét, tényleg mint itthon. Ha viszem a kajámat, tudom, mit fogok hozzá megtalálni az ottani hűtőben/kamrában/pincében/kertben. Szerencsés vagyok.
Étek (mind anyuéknál, a karajt vittem):
1.: rántotta (csöpp vajon, 4 nagy tojásból, sóval), darabka vaj
2.: kakukkfüves karaj, saláta
Mozgás (reggel, utazás előtt) 7km.
Kakukkfüves karaj
Életem első próbálkozása az egy darabban és nem szeletelve sütött hús. Vállon veregethetem magam, nagyon jól sikerült.
# Fogtam egy kb 60 dekás karajt.
# Késsel bevagdostam a tetejét (elég mélyen).
# Bedörzsöltem zsírral, sóval, fokhagymával, rengeteg fehér borssal.
# A tetejét vastagon megszórtam kakukkfűvel.
# Tepsibe tettem.
# A tepsit félig felöntöttem vízzel (így a húst kb félig ellepte.
# Előmelegített sütőben sütöttem lefedve 180 fokon 2 órán át.
# Ekkor negyed óránként lelocsoltam a saját levével, majd szintén lefedve tettem vissza a sütőbe. Így még kb 1 órát sült.
Csoda jó puha lett és eszméletlenül finom.
2018. április 28., szombat
Főzés 2 napra
Napi 2 étkezés.
1.: tojásétel (rántotta), mivel most 4 napig itthon vagyok, ezt frissen készítem.
2.: hús, saláta (a salátát sem készítettem el előre)
Ami készült a délelőtti bevásárlás egy részéből:
- kakukkfüves karaj egyben sütve
- kollagén, avagy csontos hús 12 óráig lassú tűzön főzve (a zöldségeket már korábban kivettem, dobozban a hűtőben). Ha megdermed, kocsonyaként eszem majd, ha nem, akkor levesként.
- főtt hús (a levesből kivéve).
További dobozolós bejegyzések itt, majd a bejegyzés végén.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
89. nap
× Ne gondolkozz. Csak csináld. ×
Nem volt kérdés, kimegyek-e ma a piacra. Hiszen így, ebben a formában ma volt utoljára régi piac Mohácson. Átépítik. Haladni kell a korral. Pedig én így szeretem: a hatalmas vas tartóelemekkel, a hullámpalával. No de az élet nem áll meg. Minden változik.
Majd bolt.
Itthon jöttem rá, hogy elfelejtettem reggelizni. Fél 11-kor azért elkészült és be is falatoztam.
Étek:
1.: rántotta (4 nagy tojásból, sóval), darabka vaj, avokádó, retek
És főztem is 2 napra (vagyis még sül/fő, ha kész, jön dobozolós bejegyzés).
2018. április 27., péntek
88. nap
×Időnként a később átalakul és soha lesz belőle. Csináld most!×
A tegnap dobozoltból:
Reggel: 1 szendvics, kávé
Kora délután: minestrone (lisztek nélkül, reszelt cheddar sajttal), sült darált hús, batáta, brokkoli
Este: 2 szendvics
Frenetikus egy első emeleti panelból a kilátás az arborétumomra.
Mozgás:
Dobozolás
Reggeli: szendvics 1 napra, holnapra + laktózmentes natur joghurt szederrel (házi, fagyasztott)
Ebéd: 2 napra: zöldséges paradicsomleves (lisztek nélkül), párolt brokkoli, főtt batáta (édesburgonya), hagymával sült darált marhahús
Vacsorát csak akkor fogok enni, ha éhes leszek. Van itthon saláta, tonhal, olívabogyó, az tökéletes lesz.
Mindez este 9-kor készült.
Igen, fáradt voltam.
Igen, legszívesebben mentem volna már aludni.
Igen, megtehettem volna, hogy ne főzőcskézzek.
Igen: a motivációm mostanában nulla.
Viszont tudom, hogy a nyávogás, a halogatás, a lustaság nem visz sehova. Nem kell full motiváltnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, mi a helyes és aszerint cselekedjen. Csak csinálni kell.
Több dobozolós bejegyzés itt, majd a bejegyzések végi linkeken (igyekszem egyszer megint egybe szedni majd őket...).
2018. április 26., csütörtök
86-87. nap
Olyan érdekes, ahogy alakul az élet. Régóta célom, hogy egyszerűsítsek mindenben, erre minden, de minden bonyolódik, nehézkesebb lesz, jönnek az akadályok. Kábé egy hónapja -is- úgy rendesen összejött minden és azon füstölögtem, hogy nem létezik, hogy nekem semmi nem megy elsőre, de sokszor másodikra, sőt harmadik próbálkozásra sem. Ha egy valami elintéződik, jön helyette kettő másik. Na most ez azóta is így van, sőt. Tegnap azon gondolkodtam, hogy tudnám ezt orvosolni. Ma reggel azzal a gondolattal ébredtem, hogy mi lenne, ha én erre azt mondanám, hogy ez a normális. És az a ritka, amikor valami megvan elsőre. Na erre át is állítottam az agyam: sok a megoldandó dolog, sok a gond, sok a probléma, és ez teljesen természetes. A mai nap is így telt, de szó szerint már nevettem magamon, hogy mennyire normális mederben folyik minden, például amikor megint utolértem hazafelé a szippantóst, vagy amikor munkába menet mi megy előttem 20-szal? hát persze, hogy érett trágyát szállító teherautó, előzni ugye nem lehet. És sorolhatnám. Mivel ma semmi az égadta világon nem sikerült első nekifutásra, megállapíthatom, hogy teljesen normális, átlagos napom volt. 😁
Kaja: ha tehetném, csokin élnék. Nem olyan régen volt egy időszakom, amikor ugyanez volt a szitu. Bele is mentem, egy csoki itt, két csokika ott. Meg is lett a következménye. Most akármennyire csábít a helyzet, egyszerűen azt mondom: nem. Ma még lecsúszott egy csokis keksz, egy, és itt akkor meg is állok.
Mozgás: iszonyatosan húzós volt az elmúlt hét, szinte csak aludni jártam haza, lehet kifogásnak felfogni, de semmi energiám nem maradt mozogni. Ezen a héten sem volt konkrét edzés, csak némi séta. De itt is előveszem a jobbik eszemet.
Motiváció: úgy konkrétan nulla. Viszont nem hagyom magam ebbe beleragadni.
Dobozolás: hétfőn dobozolva volt két napra az élelmem, viszont idő nem volt mindent normálisan megenni. Aztán jött a mensi, a fájdalomcsillapító rendesen elveszi az étvágyamat, amikor meg már nincs fájdalom, jön az édesség utáni irdatlan vágy, és itt szépen vissza tudok csatolni a kajás bekezdésre. Ördögi kör. Ma viszont kicsit készültem étellel, például elmentem boltba. Korántsem ideális dolgokat vásároltam (jesszus, már ezredszerre próbálkozom a zöldséggel, eddig megvettem, aztán amikor megpunnyadt, kidobtam...), de majd kihozok belőle valami elfogadhatót.
A sulisok cukik. Nagyon. Nagyon sok tanítványom volt már, nagy részük nagyon édes, de ennyire különleges csapattal ezelőtt még nem találkoztam. Szerencsések, hogy egy ilyen pici iskolában tanulhatnak, ennyire családias légkörben. Én pedig szerencsés vagyok, amiért kicsit hozzájuk tartozhatok. Ma barkácsoltunk anyák napit. Rohan az idő. Már csak egy bő hónap van vissza a tanévből...
Így...
"Álmodd meg a célodat, és ha ébredéskor még nem valósult volna meg, hát tegyél érte. Az, hogy egész nap az ülepedet nyalogatod, mint egy kutya, nem sokat segít. Amíg élsz, minden nap van lehetőséged tenni valamit a testedért, valami jót cselekedni, tanulni valami újat, és legfőképpen Szeretni."
Pilát Gábor
2018. április 25., szerda
2018. április 24., kedd
85. nap
"Ha másokat kell bántani ahhoz, hogy erősnek érezd magad, rendkívül gyenge ember vagy."
Edzeni nemcsak a testet, hanem a lelket is kell. Az élet erről gondoskodik is. Jó érzés, amikor az ember eldönti, hogy nem fél a "rangban nála feljebb állótól", hogy nem engedi meg vadidegennek, hogy belemásszon a lelkébe, amikor kiáll önmagáért és nem tűri a gyalázkodást, amikor nem hagyja, hogy pisis gyerekként kezeljék és egy nem kis közösség előtt nevetségessé tegyék, nem nevén, hanem szimplán savanyú uborkának nevezzék (mindezt anélkül, hogy bármit tudnának róla(m), vagy hogy akár csak egyszer is magánemberként beszélgettek (beszélgettünk) volna). Nem gyűlölködik, nem vág vissza, csak dönt: eddig és ne tovább.
Csokonai Vitéz Mihály: A hízelkedő
Vigyázz! ha a hízelkedő
Rád mosolyog: oly tűkör ő,
Kit mindég készen találsz:
Színén lefestve láthatod
Saját rózsás ábrázatod:
De csak míg előtte állsz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













































