Olyan borongós-ropogtatni vágyós kedvem van. Tényleg nagy mázli, hogy nem tartok itthon nassolnivalót. Ez nálam a bombabiztos mód arra, hogy ne ropogtassak fölöslegesen. 
2017. november 9., csütörtök
2017. november 8., szerda
Motiváció
"A Teremtő azoknak segít, akik segítenek magukon. Akkor fog megváltozni az élet, ha mi magunk megváltoztatjuk."
Cinda Williams Chima
2017. november 7., kedd
Dobozolás 3 napra
Előre szólok: nem ketogén étrend.
Üvegekben: reggelik.
- zabkása 1:
- 1 tk chia mag
- kis vaníliás (glutén- és laktózmentes) fehérjepor (elsősorban az íze miatt)
- forró vízzel felönteni
- fahéj
- fél doboz laktózmentes joghurt
- pár szem szőlő
- zabkása 2:
- 1 tk chia mag
- kis vaníliás (glutén- és laktózmentes) fehérjepor (elsősorban az íze miatt)
- forró vízzel felönteni
- fahéj
- fél doboz laktózmentes joghurt
- marék fagyott bogyós gyümölcs
Dobozokban ebédek:
- sült zöldség
- cékla
- cukkini
- paradicsom
- zeller
- saláta 1:
- répakocka
- paprikakocka
- citromlé
- kis olívaolaj
- só
- bors
- saláta 2:
- répacsíkok
- céklacsíkok
- só
- bors
- kis olívaolaj
- balzsamecet
- cevap
- sült hús
- kis főtt köles (még sosem főztem, túl is főtt, még sosem ettem, most megkóstolom)
Vacsorára a maradék saláta, sült zöldség lesz, egyszer tojással tervezem, kétszer tonhallal.
Egyéb dobozolós bejegyzések itt
2017. november 6., hétfő
Mozgás összefoglaló (44. hét)
Igaz, hogy egy hónapja egyszerű dolgokra sem tudom használni a jobb kezem, sportra főleg nem (súlyzós), no de vannak lábaim is. ;)
| H | K | SZE | CS | P | SZO | V |
| - | séta |
séta
|
- futás - 30 napos progi 1. nap |
- futás - 30 napos progi 2. nap |
- futás - 30 napos progi 3. nap |
- |
A 43. héten: 40 km
2017-ben eddig összesen: 1727 km.
Mozgás 1-2. hét itt
Mozgás 3. hét itt
Mozgás 4. hét itt
Mozgás 5. hét itt
Mozgás 6. hét itt
Mozgás 7. hét itt
Mozgás 8. hét itt
Mozgás 9. hét itt
Mozgás 11. hét itt
Mozgás 12. hét itt
Mozgás 13. hét itt
Mozgás 14. hét itt
Mozgás 15. hét itt
Mozgás 16. hét itt
Mozgás 17. hét itt
Mozgás 18. hét itt
19. hét itt
20. hét itt
21. hét itt
22. hét itt
23. hét itt
24. hét itt
25. hét itt
26. hét itt
27. hét itt
29. hét itt
30. hét itt
32. hét itt
33. hét itt
34. hét itt
35. hét itt
36. hét itt
38. hét itt
Edzésterv futópadra
Négy hónapnál tovább nem kéne erölteteni ezt az edzést, az ideális a három hónap, azaz ez a program 3x menjen körbe. Edzés előtt és után nyújtani, figyeljetek a folyadékpótlásra, és nem muszáj a napokat egymás után tartani, de egy hét az egy hét alatt menjen le. Fontos, ha végeztetek 4 héttel emeljétek a perceket és a dőlésszöget is. Minden új hónap kezdésnél emeljetek gyakorlatonként 5 percet, és 2% dőlésszöget.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
2017. november 5., vasárnap
Ez történt a héten
Egy szélviharos és egy esős-szeles napot leszámítva csodás idő volt, ajándék napsütéssel október végén-november legelején. Öröm és lélekmelengető volt fürödni a fényben. Kint is, bent is.
Nekem ez a hét őszi szünet volt, sok elintéznivaló akadt, de egyszer sem használtam a kocsit. Rászántam az időt és gyalog mentem a városba.
Sikerült eljutni a temetőkbe Hőgyészen, Tamásiban és Mohácson is.
Az étkezésre nem fordítottam különösebb energiát. Rántotta, tonhal saláta, vajas-paprikás kenyér, körözött (friss sajtból) volt szinte minden nap, variálva, melyik melyik étkezés legyen. Egyszer készült karfiol krémleves is.
Még mindig az egyik legkedvencebb ételem a vajas-paprikás kenyér keto vagy sima kávéval.
Egyébként nagy bátran, amikor vízkőtlenítettem a kávéfőzőt, mert szegényem negyed óra alatt se mindig tudott lefőzni már egy adagot, szóval nagy bátran szétszedtem az erősséget szabályozó szelepet is, mert azt gondoltam, az is vízköves. Nagy meglepetésemre egy mg kosz nem volt rajta, olyan volt, mint egy vadi új. A visszaszerelés órákat vett igénybe, de aztán sikerült, és most szó szerint két percen belül kész a kávém. Már nem tudok közben kiteregetni, már nem kell rögtön ébredéskor bekapcsolnom, hogy fél óra múlva ihassam a fekete levet.
Az időjárás jóvoltából lehetett kint futni. Mentem néhány nagyobbat is.
Az iskolai felkészülés nagyon nagy részét megejtettem az őszi szünet legelején. Aztán elővettem a jegyzeteimet. Írtam még régen egy könyvet Hőgyész német népdalairól, akkoriban kezdtem el a másik könyvet, ez a magyarországi német néphagyományokat venné végig egy naptári évben. Konkrétan kábé a fele készen van, és úgy döntöttem, megírom a hiányzó részeket. Sőt, ha sikerül rá megteremtenem az anyagi hátteret, ki is adom majd, a saját örömömre (és remélhetőleg másokéra is).
Szombat délután Pécs, vasárnap röpke Hőgyész. Odafelé kávé a Mekiben. Aminek a teraszán csodás krizik nyílnak.
Ma estére terveztem a főzést 3 napra, de anyu annyi mindent csomagolt (megint csak köszönöm, itt is), hogy két napra lesz élelmem. Így csak kedd este kell majd főznöm.
Az edzéstervet is felskicceltem, de már tegnap este éreztem a "hasamat", ma délutánra pedig elég konkrétan jelezte az altájékom, hogy habár még nincs december 6., engem meglátogat a télapó(m). Sajnos ez a fetrengős kategória, a gyógyszert már bevettem, de örülök, hogy -jól összekucorodva- egyáltalán még ülni tudok, úgyhogy ma tutira nincs mocorgás, a holnapit majd meglátom. Főleg, hogy napközit is helyettesítek, jó hosszú nap lesz.
Valahogy éreztem a szitut, reggel kitakarítottam és elmosogattam, most csak össze kell rakjam a kajámat holnapra, aztán szerintem vízszintbe teszem magam, este 6 óra ide vagy oda...
2017. november 4., szombat
Helyzetjelentés november 1.
Helyzetjelentés július 1. itt
Helyzetjelentés augusztus 1. itt
Helyzetjelentés szeptember 1. itt
Helyzetjelentés október 1. itt
A kép: balra az első edzőtermi edzésemkor, június közepén. Jobbra november legelején.
Kábé egy hónapja rosszul nyúltam egy ajtóért és rendesen odalett a jobb kezem. Kegyetlenül lassan, de valamelyest javulgat. Még mindig nehezemre esnek egyszerű dolgok, pl. wc után papírt használni, lehúzni a wc-t, tollat fogni, kupakot lecsavarni, bármit a jobb kezemben tartani, sebességet váltani (...), egyértelmű, hogy nem tudok súlyokat emelgetni jobb kézzel. Teremben azért voltam, de konkrét felsőtest edzés nem volt.
Ezen a héten kipróbáltam, hogy a csuklómat mennyire tudom használni, pl. plankhez, fekvőtámaszhoz. A plank (nyújtott karosra gondolok) megy, 5x5-6 gyakorlatot elbírok, ugyanígy a burpee-ből is.
Persze, hogy sajnálom, amiért kimaradnak a termes felsőtest edzések, de a sajnálkozás igazán nem segít, így elkezdtem egy kártyás kis edzéskét, a neve az, hogy 30 napos edzésprogram eszközigény nélkül. Totál egyszerűnek látszik, de ki tud dögleszteni rendesen. Mellette pedig futok, ha van időm.
Október közepén, az egy hetes nyaralás alatt majdnem 4 kilót híztam. Hát mert volt meleg ebéd, meleg vacsora, és bizony megkóstoltam az őrségi jellegzetességeket: a sütőtök krémlevest, a tökös-mákos rétest és a dödöllét is. Bevállalva minden ezzel járó kellemetlenséget. Igazán a dödöllétől voltam rosszul, elméletileg, az eredeti recept szerint rétesliszt van benne. Ez a világ egyik legeslegfinomabb étele szerintem, de amennyire mennyei vacsora volt, olyan pokoli éjszakát okozott. Konkrétan úgy éreztem magam, mint a farkas, akinek teletették kővel a gyomrát. Azt csodáltam, hogy nem lyukadt ki alattam az ágy, a padló, hogy nem fúródott reggelig egy hatalmas, mély verem a kővel teli hasam miatt egészen a gyomromtól a föld gyomráig. (Pedig tejföl nélkül ettem, a tejtermékekkel nem merek packázni.)
Szóval plusz 4 kiló. Jót nevettem a mérlegen, mert én plusz 5-re tippeltem. Ahogy a 2. kép bal oldalán látszik is, az a hatalmas ugrás után szépen mennek vissza a számok (lehet, hogy már lejjebb van, de tényleg ritkán mérem magam, egyszerűen nem fontos). Nem fogyóztam, nem koplaltam, nem edzettem többet, egyszerűen nem zabáltam, azt eszem, amit meg tudok emészteni, de -szerintem- a szervezet egyensúlyra törekszik, az enyém jól elvan 61-62 kilósan, majd megint beáll minden. Ha meg nem, akkor úgy lesz jó.
Azért plötyiség meg kis hasika maradt ám, amit kajával szépen le lehetne pucolni, de én imádok enni, a csirke-rizs-brokkoli kombó nem az én világom, a valamit valamiért elv alapján akkor inkább legyen a hasika. Egyáltalán nem vészes egyébként. Ha zavarni fog, akkor majd változtatok az étkezésen. Nagy valószínűséggel majd karácsony után. 😉
2017. november 3., péntek
Ha egy póló mesélni tudna...
2007. Olaszországban dolgoztam egy szállodában. Akkoriban olyan voltam, mint egy malac. Egy jól felhízlalt disznó. Volt a főnöknek egy lánya. Tanja bejött néha. Volt, hogy reggeli futás után. Ott állt, az arca piros volt, és én tátott szájjal néztem a csodaszép futócipőt a lábán, a futószerkóját, és már akkor arról álmodoztam, hogy egyszer rajtam is lesz ilyen ruha, egyszer én is futni fogok.
Nagyon spóroltam a fizetésemmel, hónapokig nem költöttem magamra egy centet sem. De Tanja és a futás dolog nem hagyott nyugodni. Az akkori testemmel a 100 méteres séta is nehezemre esett, fújtattam, lihegtem, ömlött rólam a víz, nyáron a combjaim véresre dörzsölődtek. Heti egy szabadnapom volt. És én hetekig sóvárogva mentem el egy sportbolt kirakata előtt, mire nagy nehezen rávettem magam, hogy bemenjek. Mert hát mit keresne egy disznó a sportruházatnál? De végül vettem egy nadrágot és egy felsőt. A nadrágba belepréseltem magam, a póló nem jött rám, de tudtam: egyszer jó lesz.
Sok idő telt el, de egyszer csak tényleg jó lett a nadrág is, a póló is. A naci azóta már szétment, de a póló! Az mesélni tudna. Mert a mai napig az az edzőpólóm és sok száz km-en társam volt a futásban is. Hát ő az:
Mert hogy elkezdtem futni. Ahogy Mohácson mondják: futosgálni. Túlsúlyosan nem volt egyszerű. Aztán egy hatalmas esés miatt néhány év kimaradt. De aztán megint futottam. Először csak kicsiket, aztán egyre nagyobbakat. 2016 tavaszán elhatároztam, hogy lefutok 2016 km-t. Közben megcsináltam egy félmaratoni távot. Aztán sikerült: 2016-ban nem is 2016, hanem még több km is.
2017-ben nincs célom a futással, megyek, ha van időm, kedvem, hol keveset, hol többet. Már teremben, futópadon is, azt is szeretem. És novemberben 1700 km-nél járok. Elkoptattam néhány futócipőt, a kedves Blogolvasóktól vészhelyzetben kapottakat is, de a pólómat elnevezhetném taftnak. Hiszen az még mindig tart... 😊
 |
| 2007: ekkor vettem a pólót |
 |
| 2017, a pólóban |
2017. november 2., csütörtök
Elég...
Már jó ideje gondom van néhány dologgal. Olyan 43 éve vagyok elégedetlen magammal. Pedig csodaszép kisbaba voltam, szép kisgyerek, nem voltam buta, az iskolát könnyedén elvégeztem nagyon jó eredménnyel (...). Mégis mindig úgy éreztem, hogy elsősorban furcsa vagyok. "Más". Nem olyan, mint a "normális" emberek. Megvolt a gimi is, szereztem két diplomát, írtam egy könyvet németül, tanítottam, a gyerekek nagy része szeretett, a kollegákkal jól kijöttem (...). De az érzés, mi szerint kevés vagyok, nem jó, bonyolult, mit sem változott, sőt egyre erőteljesebben hozzá szegődött társként a ronda vagyok, a kövér vagyok, az engem nem lehet szeretni. Telt az idő, sok országban dolgoztam, sokféle munkát kipróbáltam, a helyem mindenhol nagy részben jól megálltam. Volt egy életszakaszom, amikor pszichiáter segített túllendülnöm saját magamon. Ekkor készült rólam egy átfogó, sok összetevős elemzés, ami megállapította, hogy úgy konkrétan szinte nincs személyiségvonásom, ami "normális" lenne, amiben ne lenne hiba. Na akkor, amikor kimásztam abból a bizonyos mélységből, kezdtem el úgy igazán "dolgozni magamon", "javítani a hibákat". Tartott ez egészen a mai napig. És most azt mondom: elég. A külsőmön sok dolgot változtathatok, ha akarok: festhetem a hajam, sminkelhetem az arcom, lefogyhatok, meghízhatok (...), de belül... Nálam sosem lesz patika rend, mert nem voltam, nem vagyok és nem is leszek tisztaságmániás. Nem fogok a dugámba dőlni, ha nem tiszta a kocsi. Mindig igyekszem pontos lenni, de nem áll meg a világ, ha kések valahonnan 5 percet. Sosem voltam, nem vagyok és nem leszek a társaság középpontja, mert nem én vagyok a nagy dumás. Nem valószínű, hogy valaha is dicsekednék és fényezném magam, mert egyszerűen nem vagyok ilyen. (...) Rengeteg hibám van, amin szeretnék, azon esetleg változtatok, de aztán ennyi. Ha meg valakinek ez a Timi nem tetszik, az nézzen más irányba, akad még a bolygón pár milliárdnyi ember. És ebből az egészből nem is igazán az fontos, amit mások gondol(hat)nak rólam, hanem ami engem illet. Soha nem voltam tökéletes, ahogy senki sem. És mindig is tökéletes voltam, ahogy mindenki. Nem akarok más lenni, nem akarok jobb lenni. Elég, ha vagyok. És mivel november másodikán még mindig gyönyörű idő van, ami szerintem ajándék, nem is vesztegetek erre több szót, sem időt, hanem kimegyek még egy kicsit. Annak -szerintem- sokkal több értelme van. 🙂
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)