Kirándulás

Az utolsó előtti előtti előtti előtti előtti tanítási napra szerveztük idén a b-i kirándulást.

A sofőrünk egy nagyon szuper fiatalember volt.

Az idő frenetikus (22 fok, felhős-napos, ideális egy egész napos kinti programhoz).

Gyönyörű táj, gyönyörű környezet, csupa természet, fecskék, fű, dombok, napsütés, élet.

Katica tanya, Kaposvár mellett. Több hektáron csak játék, játék, játék. Akár két teljes napra is elegendő. Igazi gyerekparadicsom, csak ajánlani tudom mindenkinek.

A minap írta valaki, hogy kár, hogy nem voltam a feltett fotón egészben. No ma kolléganőm lekapott a fánk csúszdán (amit már nagyon vártam) teljes valómban.

Látszik az arcom, a hiányos fogazatom, a még meglévő hajam (lobogva egész soknak néz ki), a hájas hasam. Ami  nem látszik: alig fértem bele az egy személyes fánkba. Ami még látszik: ha jól érzem magam, márpedig esszméletlen szuper a fánk csúszda, akkor nem érdekel semmi, ami egyébként zavar. Nagyon jó látni magam ilyen önfeledten, kegyetlenül ritka pillanat... (A., itt is köszönöm, hogy megörökítetted!)

A sulisaink csodásan viselkedtek (ahogy a múlt heti németes kiránduláson is). A sofőrünk szavait idézem: "Tüneményesek ezek a gyerekek". Szerintem jövőre 180 kirándulás kell és 4 tanítási nap 😂😁💪 (Egyébként valahogy hasonlóan is kellene...) Mivel nem kellett fegyelmezni, nem idegeskedtem, én is nagyon jól éreztem magam. Persze elfáradtam, de jóleső fáradtság ez, egész nap a szabad levegőn, nem neonfényben és wifigőzben bezárva...

Holnap vagy vasárnap temető-körút (mert nagyon régen voltunk).

Hosszú hétvége/3.

Reggeli.

Séta.

Frei kávé. Vagyis nekem limonádé.

Alma fesztivál. Napkukucska.

Óriáskerék.

Fentről labirintus.

És lent.

Fánk csúszda, nagyon jó volt!

Aztán jött az, ami 51 éve nem történt meg. Tamásiban augusztus 20-án rendezik meg a Tamási Lovasnapokat. Minden évben ott voltunk a búcsúban, de soha nem mertem felülni a körhintára. M. itt Siófokon már 2 napja mondogatta, hogy felülünk. Én megmondtam: nem. Amikor odaértünk, láttam, hogy mini kislányok szó nélkül felülnek. Na, mondtam, ha ők nem félnek, neámmá, hogy én ne próbáljam ki! Hát tele volt a gatyám, és végig szédültem (M. hátát néztem, hogy ne forogjon minden), de kibírtam. 🙈

Séta.

Délután pihenés.

Vacsora. Emberes adag volt. A limonádé pedig issteni.

És hamarosan alvás, holnap hazaút, megint sokat kell vezetnem.

(Megjegyzés, már vasárnap, otthonról. Amikor sétahajózni mentünk, azt hittük, nagyon húzós az ára. Aztán ezen a napon kiderült, hogy az "szinte ingyen" volt. Mi a betegségem miatt sehol nem voltunk nyáron, se nyaralni, se egyet sütizni, az autóm is 99.9 %-ban csak állt, így ezen a hosszú hétvégén nem fukarkodtunk, megettük, amit megkívántunk, ezen a fesztiválon is felültünk mindenre és kipróbáltuk, amihez kedvünk volt, de ez egyáltalán nem olcsó. Belegondoltam: eljön ide egy család akár csak egy gyerekkel, ha az mindent kipróbál, az egy kisebb vagyon. És ugye egy csúszás nem csúszás, egy dodgem nem elég (...). És volt lufiárus, kajás bódék, vattacukor (...). Ami pozitív volt: nem volt belépő, és a fánk csúszdánál nem tudott visszaadni a kasszában a hölgy, ezért az az egyetlen csúszásom ajándék volt. :) És -szinte hihetetlen- találkoztam eg új kis szederkényi tanítványommal. :) )