Péntek, szombat és vasárnap (idén először)

 Péntek

(Kezdd, kérlek, a kint ülős képtől, megint fordítva kerültek fel a képek...)

Csodaszép díszítés, DJ N., minden jól megy, a gyerekek (is) nagyon jól érzik magukat.

Szóval péntek. Negyed 3. Negyed hét óta dolgozom. Mindenki más is. Ők már a bálra készülnek elő, én felügyelek a suliban maradt gyerekekre. És kihasználom az őszi napsütést, már "csiniben".

Este 8 után érek haza. Borzalmasan fáradtan. Kegyetlenül húzós hét volt 2 Péccsel, 2 továbbképzéssel. Majdnem kereken 40 órát dolgoztam úgy, hogy kedden (alvásklinika miatt) nem voltam bent.

Szombat

Felkeltem (reggel 9 után). Reggeliztem. Visszafeküdtem. Késő délután ebéd. Aztán punnyadás a Gray's klinikára estig. Ágyikó.

Vasárnap

Felkelés 8 után. (Sajnos ezek a "késői" kelések nem azt jelentik, hogy este leteszem a fejem és alszom eddig. Rengetegszer fent vagyok, nehéz a visszaalvás, de akkor is inkább csak bóbiskolok. Füldugóval alszom, ami egészen jól szigetel, de az erősebb, ezen is átütő hangokra is felébredek, mindenféle fényváltozásra is. Sokszor vagyok szomjas, néha mosdóba kell mennem, nyom a párna, melegem van, izzadok, mostanában csak ritkán görcsöl a lábam, de az sem segít az alvásban. És igen: úgy ébredek, mint aki egy szemet sem aludt. Ez minden nap így van.)

Reggeli 9 körül. (M., ha itthon van, szokott készíteni rántottát, összevág zöldségeket, odakészíti a sajtokat. Baromira el tudom viselni, ha ülve, nyugodtan reggelizhetek, ha nem dolgozom közben, ha nem nekem kell elkészítenem.)

Reggel (az esti elmaradt) tusolás, aztán hajfestés.

Tervben van minden héten egy kis élet, természet, de képtelen vagyok sokszor megmozdulni. M. ma kimondta azt, amit én csak gondoltam: ma elmegyünk kicsit túrázni.

Keselyűs, Gemenc. Fekete gólya tanösvény. Az idei első (!) túra. (Miattam nagyon rövid -kb. 30 perc-, miattam nem mecsekes, szörnyű fizikai állapotban vagyok, de valahol el kell kezdeni.)

Csodás idő, csodás fények, mesésen tiszta levegő.

Hazafelé kései, de isteni ebéd Szekszárdon.

Majd haza.

Kedd

Tegnap a strand után mindannyian rendesen elfáradtunk :)

Ennek ellenére ma is program volt, amolyan "omega bolhás" (ez családi szlogen). Így délelőtt elintéztük, amit kellett és megbeszéltük, elkészítettük és összecsomagoltuk a napi elemózsiát. A cukorbetegnek, a fényevőnek, a ketogénesnek és a majdnem hagyományosan evőnek. A gyerekek is önállóan tették mindezt, M. kiszámolta az előírt szénhidrát mennyiségnek megfelelő ételt, lemérte... Profi a srác. Tudtuk, hogy M. ebédje a kocsiban ér majd minket, így az dobozba került, mellé evőeszköz, szalvéta. P., a húga tünemény: ő is dobozba kérte, hogy majd ő is akkor eszik, amikor M. Én nem ettem, a reggeli rántotta után még egyáltalán nem voltam éhes :)

Úticél: Pörböly, erdei kisvasút. Csodaszép, maximálisan modern, tiszta fogadó épület, maximálisan kedves személyzet, le a kalappal.

Én hulla fáradt voltam (két és fél hónapja nem alszom...), a gyerekek sem voltak túl fittek (ugye tegnapi strand egész nap), jó is volt ez így. A vonaton nem éreztük a hőséget sem. Eleve erdőben voltunk, és jól járt a levegő a nyitott vagonban.

Meseszép a környék, érdekesek a régi mozdonyok, finom volt a kávé :)

A gyerekek Budapesten élnek, nagy élmény volt nekik, hogy először életükben láttak őzeket, szarvast, és hazafelé egy nagy vaddisznó családot is.

Az első megállónál volt egy hatalmas játszótér, ki is próbáltak mindent.

Én inkább az árnyékban fotóztam.

A második megállónál több idő volt, kis erdei séta után fel lehetett mászni a madár kilátóba, ahonnan mesés kilátás nyílt egy öbölre.

Amíg vártunk a vissza induló vonatra, közeli kapcsolatba kerültünk egy állatfajjal: szanaszét csipkedtek minket a szúnyogok... :)

Pörbölyről tovább mentünk Bajára. A gyerekek még itt sem jártak, hát itt volt az ideje.

Először sétáltunk kicsit a Sugó parton, de irtó meleg volt (35 fok), nagyon tűzött a nap, fáradtak voltunk, így inkább bementünk a városba, ott sétáltunk kicsit.

R: rántotta sonkával
"Nass": pár falat kolbász. Amire persze a kis fényevő is rácuppant :)

V: hagymás-paprikás-gombás csirkemell (sósan és erős paprikázva).

Esti desszert: 2 szelet sült szalonna :)

A vacsora, inzulin adás után én mosogattam, a többiek pedig hatalmasat játszottak. Volt nevetés, rohangálás, sikítozás. Néha láttam is őket a konyhában a mosogatónál: én voltam a "ház" :)

Este nyolcra mennünk kellett a pályaudvarra, vendégünk érkezett, a húgom :) Volt ám élmény-mesélés, fénykép nézegetés! A gyerekek jól vannak, szép barnák, így a kis barnuló tündérekkel holnap egy kicsit nagyobb volumenű program következik, számukra egy totális újdonság. De erről majd holnap :)

Habár olyan fáradt vagyok, hogy Bajáról hazafelé már szó szerint nem bírtam vezetni, az alvás még nem megy, de holnap is kitámasztom majd a szemhéjaimat valamivel :)

Megjegyzés: a ketogén menü pofon egyszerű. Mivel nem eszem egész nap, nagyon kevés a mosogatnivaló, gyorsan elő- és elkészíthető. És a gyerekeket aktívan bevonva a készülődésbe nem gond egy családban a négy felé főzés sem. (No azért nem bánnám, ha néha a mosogatásba is besegítenének... ;-) )