Két éve próbáltam ki először a korongozást. És két napja újra. Ha valaki valaha azt mondta volna, próbálj meg fazekaskodni, nevettem volna. Az agyagból (és természetes anyagokból) készült tárgyakat szeretem, de hogy ilyesmit készíteni! Sosem vonzott. Viszont amikor idén már biztos volt, hogy jövünk az Őrségbe, egy tuti programom volt: a korongozás. Amikor két napja (tehát életemben másodszor) odaültem a fazekaskoronghoz és a kezem megérintette az agyagot, valami történt. Éreztem az agyagot. És ez nagyon jó érzés. A kis tálka is egész szépre sikerült. Így ma újra Magyarszombatfa, újra Tóth Bernadett fazekas, aki határtalan türelemmel és kedvességgel mutatja a mesterségét.
Kettőt is korongoztam ma, Bernadett kérésemre megmutatta, hogyan készül a kancsó forma, és meg is kaptam a kis kancsót.
(A két szélső az én "művem".)
Nem szeretek hajtogatni, barkácsolni, fúrni-faragni-ragasztani, nincs türelmem hozzá, hogy szépen megcsináljam. Horgolni szeretek és jól is megy. És -sosem gondoltam volna- a fazekaskodást szívesen megtanulnám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése