Egy blog egy boszorkányról és konyháról, életről és módról, izomról és építésről, zsírról és csökkentésről. Magamnak: mementónak, és mert szeretek naplót írni, fotózni; másoknak: örömre, ötletnek, olvasgatásra.
2020. november 3., kedd
2020. november 2., hétfő
Hétfő(n is bábu vagy...)
Nem megyek semmire azzal, hogy nagyon nem szeretek élő bábu lenni egy távirányítású sakktáblán. Szükség van a brúszviliszekre, a meggájverekre, a poszátákra, a galaxis őrzőire... Égető szükség van rájuk...
2020. november 1., vasárnap
Vasárnap
Még szombat késő délután Pécs.
Vasárnap Hőgyész.
"Nagy asztal". Imádom.
Tökfaragás.
Garázsajtó-felújítás.
Jógapóz fotózás a húgommal, sok-sok vicces pillanattal.
De sikerült.
Együtt. Ez az, ami fontos. Ez az, ami számít. Ez az, ami éltet. Ez az igazi vitamin. Ez ad életerőt és erőt. A mosoly. Az együttlét. Az ölelés. A beszélgetés. A közös élmények. A szeretet. Ami M. dala szerint "nem múlik el soha". ☺
2020. október 31., szombat
Őrség: mozgás összefoglaló
Az első napon az első szálláson 75 lépcső vezetett a szobába, jó párszor megmásztam. Volt séta is.
A második napon reggeli után mini túra és egy 230 lépcsős kilátó megmászása Nagykanizsán, majd a zalaegerszegi tévétorony. Őriszentpéterre érve séta.
Harmadik nap: séta Őriszentpéteren, a Vadása-tónál, korongozás, tevékeny nap.
Kedden séta és túra Őriszentpéteren.
Csütörtökön nyugisabb mozgás szempontjából, korongozás, kisvasutazás.
Pénteken hazaút.
Az egy hetes nyaralás alatt megtett gyalogos km: 38. Sok száz lépcsővel.
Őrség: étkezés összefoglaló itt
1. nap itt
2. nap itt
3.1 Őriszentpéter, Vadása-tó itt
3.2 Magyarszombatfa itt
3. nap itt
4. nap itt
5. nap itt
6. nap itt
Őrség: étkezés összefoglaló
Hat nap plussz a hazaút napja. Étkezés tervezés, számolás nélkül.
Reggeli: minden nap "szállodás". Ennek nevezem, amikor a reggeli: bundás kenyér, rántotta, paprika, narancslé, kapucsínó, tea, némi sajt, némi szalámi/kolbász/sonka. Ezelég bőséges, tízórait ilyenkor nem szoktam enni.
Ebéd: hazai. Volt májkrémes kenyér, néha marék mogyoró, egyszer főztem paradicsomlevest és saját sajtszószos spagettit, kétszer az előző vacsora fele volt ebédre, egyszer zabkása.
Uzsonna: ez inkább amolyan "snack" féle volt: marék mogyoró, vagy egy kis csoki, szőlő. Kisvasutazáskor egy kapucsínó.
Vacsora: étteremben. Az Őrségben a nagy, azaz normál adag étel számomra hatalmas adag, így mindig kis adagot kértem, még ez is sokszor nagyobb volt az én normál adagomnál. Az Őrségben ősszel kihagyhatatlan a szezonális sütőtök krémleves és a tökös-mákos rétes. Egyszerűen mennyei. Ezeken kívül ettem fokhagyma krémlevest, áfonyával töltött barackot sült csirkemellel, Holstein szeletet, savanyúságot, káposztasalátát.
Minden nap mennyieket ettem, csak arra figyeltem, hogy ne "zabáljak", és hogy ha ebédre megtoltam a szénhidrátot (ld. sajtszószos tészta), akkor a vacsora ne legyen fullos szénhidrátos.
Az egy hét nyaralást mindösszesen 20 deka plusszal zártam. ☺
1. nap itt
2. nap itt
3.1 Őriszentpéter, Vadása-tó itt
3.2 Magyarszombatfa itt
3. nap itt
4. nap itt
5. nap itt
6. nap itt
2020. október 30., péntek
Őrség/6.
1. nap itt
2. nap itt
3.1 Őriszentpéter, Vadása-tó itt
3.2 Magyarszombatfa itt
3. nap itt
4. nap itt
5. nap itt
6. nap:
Reggeli:
Majd Béla letámadott. 😄 Csak lehajoltam, hogy megsimogassam és lefotózzam, ő azonnal ugrott és helyezkedett.
Lenti, kisvasút.
Az esős-borongós idő után kisütött a nap.
Ebéd...
... aztán ma is korongozás.
Este vacsi a Hársfában.
Persze cica itt is.
És holnap hazaút... ... ...
2020. október 29., csütörtök
Korongozás
Két éve próbáltam ki először a korongozást. És két napja újra. Ha valaki valaha azt mondta volna, próbálj meg fazekaskodni, nevettem volna. Az agyagból (és természetes anyagokból) készült tárgyakat szeretem, de hogy ilyesmit készíteni! Sosem vonzott. Viszont amikor idén már biztos volt, hogy jövünk az Őrségbe, egy tuti programom volt: a korongozás. Amikor két napja (tehát életemben másodszor) odaültem a fazekaskoronghoz és a kezem megérintette az agyagot, valami történt. Éreztem az agyagot. És ez nagyon jó érzés. A kis tálka is egész szépre sikerült. Így ma újra Magyarszombatfa, újra Tóth Bernadett fazekas, aki határtalan türelemmel és kedvességgel mutatja a mesterségét.
Kettőt is korongoztam ma, Bernadett kérésemre megmutatta, hogyan készül a kancsó forma, és meg is kaptam a kis kancsót.
(A két szélső az én "művem".)
Nem szeretek hajtogatni, barkácsolni, fúrni-faragni-ragasztani, nincs türelmem hozzá, hogy szépen megcsináljam. Horgolni szeretek és jól is megy. És -sosem gondoltam volna- a fazekaskodást szívesen megtanulnám.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





















































