Sok dolog kavarog mostanában a fejemben. Sok visszajelzést, biztatást, kritikát, kérdést kapok az életmódommal kapcsolatban. Sokan kérdezik, mi van a lelkemmel. Sok emberrel találkozom, akik olyan dolgokat mondanak, amik elsőre számomra elfogadhatatlannak tűnnek, aztán ahogy át-átgondolom, egyre inkább azt érzem: ez a hatalmas kuszaság, ami manapság uralkodik rajtam, csak egyre kuszább lesz, és legszívesebben kiradíroznám életem eddigi történetét és teljesen tiszta lappal szeretném újra kezdeni.
Valahol mélyen tudom, hogy ebben a testben ez az egy életem van. És hogy minden okkal történt úgy, ahogy. Ma délután sokat gondolkodtam önmagamon és arra jutottam, hogy a gond éppen ez: állandóan gondolkodom, folyamatosan jár az agyam, kombinálok, következtetek, a fejemben élek, nem a valóságban.
Jól vagyok, nem történt semmi különös, csak úgy érzem: egy helyben toporgok. Például az alakulásom területén. Valahogy megcsappant a motiváció, túlságosan szétszórtam magam, a gondolataimat. Arra is gondoltam, hogy talán nem is igazi vagy nem reális cél, hogy feszesebbé, tónusosabbá tegyem az izmaimat? De aztán ezt jól átrágva arra jutottam, hogy de igen. Ez egy igazi cél, tényleg szeretném. Nagyon. És reális is: tudok időt szakítani az edzésre, van súlyzókészletem, a kinti két hétre van gumikötelem (sőt saját súlyom is -hihi), van rengeteg edzésleírásom, edzésvideóm, ráadásul egészséges vagyok, megvan a két lábam, van két karom, minden részem ép, tehát semmi de semmi akadálya annak, hogy valóra váltsam az álmomat.
Nagyon lassan alakuló nőci vagyok. És nagyon el tudom veszíteni a motivációmat, viszont ismerem magam annyira, hogy tudom: fel tudom turbózni magam. Nekem ehhez szükségem van arra, hogy lássam, milyen voltam. Találtam néhány régi képet. Abból az időből, amikor még húszon-éves voltam. És fogalmam nincs, akkoriban miért csak a szégyen és a csalódottság volt bennem a kinézetem miatt, miért nem voltam képes váltani, változtatni. No de a lényeg: egyszer csak elkezdtem, és mára jobban nézek ki mint valaha, és nekem ez fontos. No és ha képes voltam eddig eljutni, akkor azt hiszem, képes leszek tovább is menni az úton.
Ehhez fontos lesz az is, hogy lelkileg rendbe tegyem magam, de ezen -is- folyamatosan dolgozom.
Egy csodás G-s ebédmeghívásos cevapcica után nincs más hátra, mint előre: mivel terv alapján működő boszi vagyok, azaz ha van meghatározott tervem, azt képes vagyok végrehajtani, összedobok egy edzéstervet, összecsavarom a 007-es készletemet és folytatom az utamat.
Nem az lesz sikeres,aki pusztán elkezd valamit.Az lesz sikeres,aki elkezdi és ha a fene fenét eszik is befejezi!
R: marék mogyoró, kávé
E: cevapcica, natur saláta
V: csirke, saláta
