Boszorkánykonyha

2015. október 22., csütörtök

Otthoni súlyzós edzésterv kártyák 1. hét

A teljes terv: Otthoni (súlyzós) edzésterv (3 hónapos, saját) itt

+ 2 nap aerob (pl. 40-45 perc tempós séta/úszás/biciklizés...)

+1 nap pihenő.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

2015. október 21., szerda

Szerda, Magyarország 5. Kérdések és válaszok

Mivel ma semmi extra nem történt (délelőtt még iszonyat rossz közérzet, kajára gondolni sem tudtam, így házimunka, ügyintézés itthonról; délután megettem vagy egy kiló szőlőt, volt is gyomor-, bélkoncert, de sokkal-sokkal jobban lettem), itt válaszolok/reagálok azokra a kérdésekre/gondolatokra, amiket többen is feltettetek/megemlítettetek.

1. "Bocs, hogy ilyen sokat írtam. De olyan jó, hogy te el is olvasod, hogy meghallgatsz. Mindig ilyen voltál?"

Nem. Csak gyakran tapasztaltam a következőt, sőt magamon is észrevettem, és változtattam:

"Ha tele van a fejünk a saját előítéleteinkkel, hiába beszélnek mások igaz dolgokat, el fog menni a fülünk mellett.

Társalgás során a legtöbb ember csak arra vágyik, hogy elmondja a saját véleményét.

Így aztán saját hangján kívül mást nem is hall."

Tsai Chi Chung: Beszélő zen 28. old.

2. "Szerinted mindig számolni fogom a makrókat? Mert most nagyon élvezem!"

"Úgy érzem, amíg csak élek, RR-ra fogok tornázni!"

"Amikor a fiam meghalt, bánatomban enni kezdtem. Szerintem ez mindig így marad..."

"Kezdem gyanítani, hogy mindabban, ami fontos és másíthatatlan, nincs véletlen. (…)

Vannak pillanatok, amikor játszik velünk az élet, s kissé összecseréli bennünk mindazt, amiről azt hittük, hogy végleges."

Márai Sándor

3. "Ilyen béna nem lehetek. Megint odaégett a palacsinta..."

"Annyira szégyenlem magam. Nem fog nekem menni ez a séta dolog. Még ehhez is túl kövér vagyok..."

"Az vagy, akinek hiszed magad.

Ne ismételgesd folyton, amit a "pozitív gondolkodás" hívei sulykolnak, hogy "igen, szeretnek, igen, erős vagyok, igen, meg tudom csinálni".

Nem kell mondogatnod, hiszen ezt már tudod. (...)

Ahelyett, hogy megpróbálnád bebizonyítani, hogy jobb vagy, mint gondolod, egyszerűen nevess.

Nevess az aggodalmaidon, a bizonytalanságodon.

Nézd humorral a gyötrelmeidet.

Kezdetben nehéz lesz, de lassanként hozzászoksz."

Coelho

4. "Jobb lenne, ha csak receptek lennének a blogban."

"Nem kritizálni akarlak, de az ételfotóid nem túl kreatívak."

"Azért a te blogod nem olyan, mint X-é és Y-é..."

"A kreativitás a létező legnagyobb lázadás.

Ha teremteni akarsz, meg kell szabadulnod minden beléd nevelt meggyőződéstől; máskülönben kreativitásod nem lesz más, mint másolás – mindössze egy indigómásolat lesz.

Csupán akkor lehetsz kreatív, ha egyén vagy."

Osho

5. "Ritka a mai világban, hogy nem akarod mindenáron a ketót ráerőltetni mindenkire!"

"Köszönöm, hogy akkor hagytál menni a saját fejem után. Kellett az a sok buktató ahhoz, hogy most már megértsem, amikről régebben írtál."

"Miért nem tudsz egy egyértelmű étrendet írni nekem?"

"Egyetlen dologra nem vagy képes: mások helyett élni és teremteni, hiszen nem gondolkozhatsz az ő fejükkel.

Ha megpróbálod rájuk erőltetni a saját véleményedet, hasonló helyzetet szabadítasz magadra.

Hagyd, hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa legyen."

Rhonda Byrne

6. "Egyedül élsz. Nem vagy magányos?"

"Felmondtál, aztán a bécsi dolog sem jött be. Nem sok kudarc ez egyszerre?"

"Jól vagy?"

Igazán megtisztelő és nagyon kedves, ahogy ilyen sokan érdeklődtök felőlem. Akik régebb óta olvastok, tudjátok, hogy sok dolgon keresztülmentem. Ugyanúgy, mint bárki más. Talán annyi különbséggel, hogy hiába voltam biológiailag negyven éves, a lelkem lemaradt valahol az alsó tagozatban. Tudjátok, hiszen nyíltan vállaltam, hogy olyan mélyre jutottam, hogy pszichológus segítségét kértem. Az irtó vastag falú burkot, amit az évtizedek során magam köré építettem, Dr S. kívülről vágta fel, én pedig belülről kapartam mindaddig, amíg kinyílt. Ez egy nagyon mély, nyílt seb volt, ami begyógyult ugyan, de még érzékeny. Az egyedülléttel semmi gondom. Szeretem a saját társaságomat. És szerencsére nem is vagyok állandóan egyedül. A knittelfeldi felmondást egy cseppet sem bántam meg. Lezártam azt a korszakot, ideje volt a váltásnak. A bécsi egy hét nagyon megviselt. Akkor éreztem, hogy sajog a heg. Kezdődtek volna megint a "Miért?"-feltevések, néhány napja legszívesebben feltéptem volna a sebet és visszamenekültem volna a burkomba, és itt van az, ami nekem még meló: megbízni a döntésem helyességében, nem azt nézni, másnak mit okoz, hanem magamra gondolni, azzal foglalkozni, aki én vagyok, azt nem feladni. Még néha ijesztő, ha nem akarok másoknak megfelelni, ha fontosnak magamat, nem a másikat tartom. De gyakorlom és azt hiszem, jó az irány. Az élet sorra tolja elém, zúdítja rám a feladatokat, a döntéshelyzeteket, hol lelkileg, hol fizikailag. Hiszem, hogy minden okkal történik, sőt tapasztalom is. És úgy látom: ha magammal határozottan tisztában vagyok, akkor a sorompók sorra felemelkednek és mehetek tovább az utamon, a megoldásokon nem kell agyalnom, jönnek maguktól.

Épp ma volt egy kis beszédem önmagammal. A rossz közérzetem, a gyomorfájásom miatt. Bécsben tényleg botrányos disznóólban dolgoztam egy hétig. Attól is lehet ez az egész. De ma M. mondta, hogy K. (akitől a kocsonyát kaptam és aki a halászlevet szokta főzni nekem) is hasonlóan érzi magát. Szóval valami baci/vírus is lehet. De a lényeg: meggyőződésem, hogy a betegségek nagy része lelki eredetű. És mivel nálam a gyomorról van szó, valószínű, hogy valamit nem tudok meg-e-mész-te-ni. Gyorsan végiggondoltam, mi lehet az. Hamar rá is jöttem. Nem volt nagy dolog, de tényleg régóta foglalkoztatott. Ekkor jött hamar a Byron Kathie féle gondolat: "Fordíts meg!". A következő pillanatban pedig már sikerült mosolyognom rajta. Rá fél órára megéheztem. Igaz, hogy megint csak a szőlőt kívántam, de legalább már tudtam ételre gondolni. Estére elfogyott a szőlő (az is, amit tegnap vettem és az is, amit ma P-től kaptam) és tudom, hogy holnap már fogok tudni valami értelmesebbet is enni.

7. "Most már nem tudok kiigazodni rajta, hogyan eszel és mit edzel. Egyáltalán érdekel még a célod? Szeretnél még fogyni?"

Tegnapelőtt reggel történt, hogy egy szempillantás alatt döntöttem.

Előzmény: az utolsó knittelfeldi hetemen volt 3 edzés, kaja keto; az itthoni első hetemen 2 edzés, kaja keto alap; aztén no edzés, kaja keto - majd ezen a héten kezdtem Bécsben. A bécsi 1 hét alatt cart nem ettem, de kevés volt a zsír, konkrét edzés nem volt, de minden nap legalább egy óra tempós séta megvolt. Pénteken hazajöttem. Hétvégén edzés nem volt, a kaja nyögvenyelős, mert irtó rossz volt a gyomrom. De kinéztem magamnak, hogy ha rá tudom venni magam, akkor a saját, tavalyi súlyzós edzéstervem lesz soron.

És ekkor jött el a tegnapelőtt, azaz a hétfő. Amikor sutty, döntöttem. Rossz a gyomrom? Igen. Fáradt vagyok? Igen. Tudok az edzésre időt szánni? Igen. Van két karom és két lábam a mozgáshoz? Igen. Akkor hát nincs apelláta meg üntyümpüntyüm: mától felkelés után lenyomod az edzést, kisanyám. Pont.

Így ma reggel is megvolt:

Hogy van-e még célom? Persze: tovább tónusosodni. Ha iszonyat lassan megy is, nem vagyok elkeseredve. Látom magam a tükörben. És láttam a strandon a velem egykorúakat, semmi takargatnivalóm nincs, sőt. Korántsem vagyok tökéletes, de látszik rajtam, hogy nem a tévé előtt chips-en élek.

Étkezés: Lassan másfél éve konkrétan elkezdtem azt enni, amit a szervezetem kíván. Sok zsír, kevesebb fehérje, minimális szénhidrát volt a tányérjaimon. Ez leginkább a ketogénnek nevezett étrendnek felelt meg. Továbbra is a szervezetemre hallgattam, aztán "így maradtam". Nem vagyok fanatikus. Sokszor említettem már a blogon is, hogy nem egy bizonyos étrendet akarok követni vagy tartani, hanem megeszek mindent, amit meg tudok emészteni, ami jót tesz. Volt a nyáron gyümölcsevés, előfordult, hogy ettem egy aldis laktózmentes jégkrémet vagy bevágtam egy kis zacskó mogyit. Most második napja kizárólag szőlőn élek. Nem rohangálok a keto stick-kel, nem tudom, mikor lila, mikor rózsaszín, mert -nálam- nem ez a lényeg. Jól akarok lenni, jól akarom érezni magam a bőrömben.

Fogyás: A fogyás képlete egyszerű, vigyél be kevesebb energiát, mint amennyit felhasználsz. A ketóval nagyon ügyesen lehet fogyni is, hízni is, súlyt tartani is, főleg, ha az ember számolja a makrókat. Tettem én is, amíg célom volt vele. Ha a szervezetemre hallgatok, jól teszem, hiszen gyakorlatilag állandó a súlyom nagyon régóta. A testem mégis alakul. A ruhákon érzem, hogy a karom-vállam lassan, de biztosan szélesedik, a derekam keskenyedik. Ez a mozgásnak köszönhető. Mérlegre ritkán állok, egyszerűen nincs rá szükségem, hogy tudjam, mit mutat. És hogy válaszoljak is a kérdésre: nem, nem akarok fogyni.

8. "Van már új munkád?"

"Mikor kezdesz megint? Maradsz Ausztriában?"

Vannak terveim, B is, C is, D is. Az A terv egyelőre még Ausztria, betegápolás. De ha bármi történik, úgyis megírom majd. Addig is legyetek türelmesek. Én az vagyok.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Bölcs

A hülyeségek kellenek ahhoz, hogy mi rabok legyünk. Ha ezek a hülyeségek nem volnának, akkor nem is lennénk rabok.

Mert, ha például, nem hinnénk el, hogy okostelefonra van szükségünk, akkor nem vennénk 100 ezerért egyet magunknak, és akkor nem nyomkodnánk naphosszat az érintőképernyőjét, hogy újabbnál újabb színes képek között böngésszünk. És akkor maradna időnk intelligens dolgokkal foglalkozni, és egy fokkal máris szabadabbak lennénk. Ha pedig nem hinnénk el, hogy az egyik, vagy másik politikai oldal képviseli az igazságot, és a másik, vagy egyik az igazságtalanságot, akkor nem mennénk ki politikai tüntetésre, és nem ordítanánk rekedtre a hangunkat, és akkor nem fájna még utána napokig a torkunk. Ez is adna egy kis szabadságérzés növekedést. És, ha nem gondolnánk, hogy az újságban olvasható borzalmas, és mocskos híreket el kell olvasnunk, akkor nem lenne egy egész napra tönkredepressziózva a lelkünk, ami szintén növelné a szabadságfokunkat. Ha nem hinnénk el, hogy drága autót kell vennünk, mert attól vagyunk valakik, akkor nem kéne olyan sok milliót megkeresnünk, és akkor nem kéne annyi igazságtalanságot elkövetni más emberek rovására, nem kéne becsapni, kizsigerelni, vagy konkrétan meglopni őket. Így szabadabban fellélegezhetnénk. És, ha nem hinnénk el, hogy nekünk egyre több pénz jár, miközben másnak meg egyre kevesebb, akkor nem kéne a természetet se kizsigerelni, nem kéne annyi állatot meggyilkolni, nem kéne szétvegyszerezni a Földgolyót. Ez szintén megszabadítana minket egy sor baljós körülménytől.

Ha nem hinnénk azt, hogy a feleségünk, vagy a férjünk (kinek ez, kinek az) azért létezik, hogy minket boldoggá tegyen, akkor nem is tőle várnánk a boldogságunkat, és akkor nem veszekednénk vele követelőzve hol ezért, hol azért. És akkor kevesebb lenne a veszekedés az életünkben, ami szintén azt eredményezné, hogy szabadabbnak érezzük magunkat.

Nagyon sok a hülyeség, és mind csak arra szolgál, hogy mi rabok legyünk. Ezeket kell nyakon csípnünk ahhoz, hogy szabadok legyünk. Van egy nagyon jó buddhista mondás:

„NE HARCOLJ A SÖTÉTSÉG ELLEN, HANEM GYÚJTS GYERTYÁT!”

Sok sikert kívánok az ÖNGYÚJTÓ megtalálásához!

Szeretettel: Laár András

2015. október 20., kedd

Kedd (Magyarország 4.)

Szuper finom Kollath-reggel i.

Aztán éhség. Ja, a céhák...

Ebédre kocsonya K-tól. Ízletes volt, de nem tudtam élvezni, még mindig nagyon rossz a gyomrom Bécs után.

Délután fogászat. Kontroll: negatív.

Majd épülő kikötő nézés és laza 5 km intervallum futás a parton.

Aztán mini rendőr-kaland.

A gyomrom meg csak nem javul. Főztem vacsorára krumplit meg répát, de nem bírtam megenni, a szagától is borzadtam. Egyetlen dolog volt, amit kívántam: a fehér szőlő. Valamit ennem kellett, így lebattyogtam a boltba és vettem szőlőt. Azt csipegettem este.

Reggeli: Kollath-reggel i.

Ebéd: kocsonya

Vacsora: szőlő
Mozgás:

és 5km intervallum futás.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Kollath-reggeli

Még régebben olvastam róla, mivel van itthon hozzá minden, kipróbáltam. Több változata ismert, én számomra megfelelő (emészthető, gondot nem okozó) alapanyagokat használtam.

Mit jelent a Kollath-reggeli és mire jó?

A Kollath-reggeli receptje

Mik a speciális reggeli jótékony hatásai?

# Nem terheli túl a gyomrot, csak legalább 4 órán át van jóllakottság érzet.

# Normális testsúlyt biztosít.

# Megszűnik a székrekedés.

# Csökken az emésztőrendszeri gyulladások esélye.

# Ez a típusú reggeli méregtelenít, ezért elmúlik a fáradtság.

# Nő a fizikai és szellemi teljesítőképesség.

# Javul a közérzet.

# Nő a koncentrációképesség, mivel az emésztőszerveid nincsenek túlterhelve.

# Javul a vér összetétele.

# A haj regenerálódik, rugalmassá válik.

# A köröm fényessé válik, nem lesz törékeny.

# A fogak javulnak, az ínysorvadás mértéke csökken.

# A csontváz megerősödik.

Hozzávalók és elkészítés:

1. Este egy tálba tenni, leönteni annyi vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje:

# 2 ek apró szemű zabpehely # 2 ek szezámpehely # 2 ek lenmagpehely # 1 ek mazsola # 1 ek apróra vágott dió # 3 db egész szegfűszeg # csipet só

2. Reggel az áztatott dolgokhoz keverni:

# 1 ek darált, cukrozatlan mák # 1 alma (100g) reszelve # 1 tk méz # 1 ek citromlé # 1 ek lenmagolaj # 2 ek olívaolaj # marék áfonya

Lassan, alaposan megrágva fogyasztandó.

Az adag tápértéke: 1047 kcal, 23g F, 63g CH, 79g zsír

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Motiváció

egyetlen

könnyű

nap

tegnap

volt...

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

2015. október 19., hétfő

Hétfő (Magyarország 3.)

"Que?" Szerintem ezt mondja ez a macska. (Egy fimben volt, Poncho barátnőmmel évekig ezen röhögtünk.)

"Mi van?!"- ez volt a jellemző a mai napra, ugyanis tegnap este megbeszéltem magammal, hogy oké, hogy ki kell pihennem Bécset, de az idő rohan, ideje kicsit konkrétan is aktivizálnom magam.

- Bemész a városba és elintézed a dolgaid egy részét.

- Que?

- Normálisan eszel. Igen, reggelit is.

- Que?

- Elmész hozzá, nem félsz tőle, mint eddig, nem fog megenni, megbeszélitek a dolgot.

- Que?

- Hát, drágám, ma bizony kivasalsz.

- Que?!

- Amit használtál, azonnal elmosogatod.
- Que?!?

- Ebéd után ledőlsz kicsit, ha fáradt vagy, ha nem.
- Que?

- De legelőször elmész a hátsó szobába, leporolod a súlyzóidat és megcsinálod az edzést.

- Que?

Utálok vitatkozni, így magammal sem tettem.

Már tegnap este eldöntöttem, hogy ha mozgás, akkor a tavaly ilyenkori saját súlyzós edzéstervem lesz. Ki is nyomtattam és ceruzával beírtam a kiegészítést. Ma reggel pedig megcsináltam.

Aztán megreggeliztem. Normálisan. Isteni volt :)

Voltam a városban, elintéztem a dolgaim nagy részét.

Majd ebédeltem.

Ebéd után pedig ledőltem kicsit, amiből öt óra alvás lett.

Egész nap minden használt dolgot rögtön elmosogattam, sőt elpakoltam.

Délután elmentem R-hoz, már nem lehetett halogatni, bármennyire szerettem volna is. Amikor becsöngettem, a torkomban dobogott a szívem (eddig mindig valami baja volt velem, nem szeretek vele beszélni), aztán amikor nagy nehezen ajtót nyitott, hirtelen elővettem a legnagyobb mosolyomat, a legnyugodtabb hangnememet és simán elintéztem, amit akartam.

Aztán jött a másik nagy mumus. Amikor eldöntöttem, hogy MOST jött el a pillanat a vasalás megkezdéséhez, néztem, mint a macska a fenti képen. Amúgy is igyekszem nem vasalni, amikor csak lehet, most viszont látva a vasalandó HEGYET, még annyi kedvem sem volt hozzá, mint általában. De aztán -mivel nincs vita- bekapcsoltam a zenét és dudorászva-táncikálva, hiszti nélkül legyűrtem -stílusosabban: elsimítottam - a dolgot.

Rögtön külön tettem azokat a dolgokat, amik mennek a következő melós csomagba. Hiszen holnap bepakolok újra, bármikor szólhatnak az új kezdés miatt. Ami miatt megint csak nem izgulok. Az utóbbi egy évben annyi mindenen keresztül mentem már, ha csak az utolsó két-három hetemet nézem, bátran beleugrottam teljesen új dolgokba és szembenéztem a félelmeimmel, ráadásul rengeteget tanultam ebből és sikerként is könyvelhetem el a következményeket. Csernust lehet szeretni vagy nem kedvelni, de nagyon igaza van:

"A valódi önbizalmat mindig csak olyan dologgal lehet elérni, amitől fél valaki. Mert az ilyen megmérettetéseknél (...) ott van a félelem is, hogy sikerül-e. De ha ezt valaki megteszi, akkor a félelmeit is legyőzi. A félelmeket legyőzni: ennél nagyobb megmérettetést én nem ismerek."

Reggeli: bacon, rántotta, bébi spenót

Ebéd: bableves

Vacsora: lazac falatok, marék mogyoró

Mozgás: saját súlyzós:

- bemelegítés (15 perc)

- fekvenyomás (3x15)

- tárogatás (3x15)

- hasprés (3x20)

- bicepsz állva (3x15)

- bicepsz ülve (3x15)

- nyújtás.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Lazac falat

Hozzávalók:

# falatnyi négyzet alakúra vágott lazac
# falatnyi négyzet alakúra vágott Cheddar sajt
# krémsajt
# salátalevelek
# olíva bogyó

Elkészítés:

# Az alapanyagokat ízlés szerint egymásra helyezzük.
# Fogvájóval rögzítjük.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Bölcs

"Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni!

Az utolsó órában, mikor már megbántam,

ezerszer megbántam, hogy oly sokáig vártam.

Hogy elmúlt az élet...

Kezdjetek el élni!"

(Márti dala - Kiss Tibi /Anna & the Barbies)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Motiváció, cukorbetegség, következetesség, siker - lazán

R-nél tavaly októberben, azaz egy éve diagnosztizáltak 2-es típusú cukorbetegséget. Mosolygós, vagány, de enyhén szólva gömbölyded, harmincas nőként nagyon megijedt. Átolvasta a szakirodalmat, amiből egyértelműen kiderült, mint ahogy az orvosa is mondta: a nagy túlsúly sem ennél a betegségnél, sem általánosságban nem előny. Sőt. Fogta magát és böngészni kezdett az interneten, mivel elképzelése sem volt róla, hogyan tudna lefogyni. Megtalálta a húgom Sweetmami blogját, ami a fia 1-es típusú cukorbetegségéről szól és arról, hogyan lehet ezzel humorral, de odafigyelve együtt élni, ott olvasott az én blogomról, aztán keresett meg üzenetben.

Rengeteget kérdeztem, mint ilyenkor mindig. Aztán közösen összeraktunk egy tervet. Élhetőt, a mindennapokba beilleszthetőt.

Első lépés a megnyugtatás volt. Hiszen sokkolta a cukorbetegség ténye.

Második lépésként megbeszéltük az étkezést. Nem volt szó szénhidrátról, zsírról, fehérjéről, százalékokról. Csak lisztről, cukorról, péksüteményről (...) és hogy mik azok az alapanyagok, amikre váltani tudna. Nagyon szerencsés, mert semmiféle ételintoleranciája nincs.

Gyakorlatilag ugyanazt beszéltük át, amit azóta összefoglaltam az "Egy működő fogyókúra" című bejegyzésben.

És ő belecsapott a lecsóba. Már aznap átrendezte a konyháját: a polcokon hátra kerültek a "nem eszem" élelmiszerek, a boltból előre a "mától ezekből többet" kategóriás alapanyagok.

Nem használt mérleget, mert a tükörben pontosan látta, hogy fél év múlva fele akkora, mint volt.

Ekkor keresett meg újra. Hogy mi legyen a továbbiakban, mert hogy a cukorbetegséget ügyesen kordában tartja, de a has-fenék-comb tájékon makacsan tartja magát a zsír.

A mozgás fontosságáról már az elején szó volt, de -annak ellenére, hogy ülő munkát végez- hallani sem akart róla. Most sem. Mert nincs ideje rá. Nem erőltettem, hiszen mindenkinek magának kell tudnia, mit hajlandó megtenni a célja elérése érdekében.

Eltelt egy hónap. Egyszer csak üzenet érkezett: "Vettem két 1 kg-os kézi súlyzót. Mihez kezdjek vele?".

Átküldtem pár edzéstervet, ötletet és javasoltam, hogy a súlyzók mellett menjen el egy 40-45 perces tempós sétára is heti kétszer. Végül az én egyik saját edzéstervemet választotta (Otthoni (súlyzós) edzésterv (3 hónapos, saját)) és a sétát, amit úgy megkedvelt, hogy ahányszor csak tudott, ment, volt, hogy a hét minden napján.

Most, egy év után küldött két képet: az akkori és a mostani FB profilképét. Leesett az állam. Mindkettőn mosolyog, de a friss képen már egy kellemes, egészséges külsejű hölgy mosolya tudatta velem, hogy itt nem csak a külsőségekben van hatalmas változás.

A kép illusztráció.

" (...) Már lábsúlyom, gumikötelem és gumiszalagom is van. A kaja teljesen oké, a mozgást úgy megszerettem, hogy ha felkelek, az az első. Fél órácska, de már olyan, mint a fogmosás, mindennapos. És a sétákat is nagyon szeretem. (...) Köszönöm."

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha