Egy hete szörnyen gyakran ébredek éjjelente köhögésre, a sajátomra, ma is zombiként ébredtem. De idő van, dobozolni kell, gyorsan
megcsináltam 3 napra.
Aztán rossz kaját vittem a munkahelyre. Nem az állaga volt rossz, hanem a frissen főzöttből vittem, nem azt, ami még az előző dobozolásból volt mára. Sebaj, majd holnap viszem a mait.
A magyar népmese napja tiszteletére meghívtunk egy nagyszerű előadót a 3. órára. Ezért kicsit átvariáltam a napot a 2-3. osztályban, a kollegákat nem érintette a változás, reggel megbeszéltem a gyerekekkel, akik simán vették, csak én voltam, aki alig tudtam követni magamat. 😃
Ilyen kis könyvjelzőt készítettem nekik:
Kovács Gábor tündéri kis műsort állított össze a közönséget végig bevonva, nagyon élvezték a gyerekek (is).
Sokat megtudtunk a zenéről is, Gábor által, hétköznapi anyagokból készített hangszereket is hallhattunk.
A napközi már nem hiányzott, iszonyat fáradt voltam már és fájt mindenem. Persze köhögtem. A kis T. rám néz, majd kissé fejcsóválva, de kedvesen megszólal:
- Timi néni. Menjen szabadságra.
Gyors szervezés miatt hirtelen jöttem haza, ott maradt az uzsim és az aszkorbinsav (holnapig már kibírom), meg még néhány dolog. (És nagy kupi a tanári asztalomon, bocsi, A.!)
Nyomattam a suliban is a folyadékot és az aszkorbinsavat, de már reggel éreztem, hogy ez az egész átment arcüreg-gyulladásba, már nem csak fuldoklom, fáj is. Lázam nincs. Hazafelé beugrottam a gyógyszertárba köptetőért meg fájdalomcsillapítóért. Ha nem lesz jobb, kénytelen leszek orvoshoz menni.
Gyógyszertár után a szerelőhöz is le kellett mennem (nem a vizeshez, az nem jött szombaton), leadom a kocsit átvizsgálásra, fényszóró-polírozásra, gumicserére.
Ma volt az aranyköpés- és bókdömping nap.
- A mókus a fának a lyukában alszik.
- Kérdő helyett kíváncsiskodó mondat.
- Kijelentő helyett megállapító mondat. (Szerintem mindkettő totál logikus.)
- A virágok e- elhervadtak?
- Hű, de szép ez a ruha!
- (Összefutottam két volt tanítványommal, 4 hónapja nem láttak.) Timi néni! Lefogyott!
- Te hova akarsz még fogyni?
- B. jön mögöttem: Anyám, már tök vékony vagy!
- Nem kéne többet fogynod.
- Te már miből akarsz fogyni?
- Hű, de csinos vagy, Timike!
És egy kis elsős lerajzolt:
Visszatérve arra a gondolatra, hogy nem bírtam követni magam.
Legtöbbször nem bírom. A suliban ezek az összevont órák kiveszik belőlem az észt. Pl. amikor a 2.nak olvasás van (ez egy darab kislány, aki német és még nem tud magyarul), a 3.nak fogalmazás. Vagy pl. az 1.nek és a 4.nek van egyszerre német, a kicsiknek iskolai dolgok, a nagyoknak szövegfeldolgozás. Vagy ugyanazon a tanórán a német kislánynak környezetből égtájak, a 3.nak rovarok a mezőn. (A gyerekek totál jól veszik.) Nagypallon is összevonva tanítottam mindent, ott is iszonyatosan fáradt voltam minden egyes nap. Idén pedig egy hónapja agyalok azon, hogyan is csináljam, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. És jönnek az ötletek. 😊 Kicsit több előre gondolkodást jelent nekem, viszont fejben is tudom majd követni magam, szerintem a gyerekek vevők lesznek rá, a tananyaggal is haladni fogunk, szóval mindenki jól jár. A 2-3. osztályos környezet már meg is van a fejemben, az 1.-4. osztályos német is, sőt a 2-3. osztályos magyar is körvonalazódik. Ha a hegy nem megy Mohamedhez...
