69. nap

69. nap, vasárnap, anyuéknál

R: 1 zsömlényi Szafi kenyérke, vaj
E: karfiol leves, pörkölt, Szafi galuska, 2 süti
V: -

Mozgás: -

Vége a tavaszi szünetnek. Ebben a másfél hétben annyit mentem, utaztam, vezettem, intéztem, megnéztem, elhoztam, megvártam, megrendeltem, befizettem (...), hogy úgy elfáradtam, hogy most kéne pár szabadnap, hogy kipihenjem magam munka előtt... No de ugye ez nem kívánságműsor, holnap iskola.

Pahla B. Mini challenge 5-6. hét

Pahla B. Mini challenge 1. hét/1. gyakorlatsor itt

Pahla B. Mini challenge 1. hét/2. gyakorlatsor itt

Pahla B. Mini challenge 2. hét/1-2. gyakorlatsor itt

Pahla B. Mini challenge 3. hét/1-2. gyakorlatsor itt

Pahla B. Mini challenge 4. hét/1-2. gyakorlatsor itt

Pahla B. Mini challenge 5. hét/1-2. gyakorlatsor

Videók itt, a képre kattintva, majd a megjelenő képen az adott gyakorlat képére kattintva.

Videók itt, a képre kattintva, majd a megjelenő képen az adott gyakorlat képére kattintva.


Pahla B. Mini challenge 6. hét

Videók itt, a képre kattintva, majd ott az adott nap képére kattintva.

68. nap

68. nap, szombat

Korai kelés, utazás.

Délelőtt: sült bacon (elfalatozgattuk B-val, a barátnőm lányával) és keto kávé (a képet szerkesztettem, nem mindenki szeret neten lenni, nem mindenki szereti, ha látszik a lakása, ezt tiszteletben tartom)

Ebéd: tonhalas saláta

Utazás haza.

V: töltött bundáskenyér

Mozgás: 400 km vezetés 😁

Változás, bátorság- tanmese

Volt egyszer egy nagyon gazdag ember. Az ifjú tanítványával járta a világot. Közben mindegyre csak tanította, okította az ifjú tanítványát.

Egy este a hegyekben jártak, és rájuk esteledett. Nem volt hol aludniuk. Nem messze megláttak egy rozzant házat. Odamentek. Bekopogtak. Szállást és vacsorát kértek.

A gazda mondta nekik, hogy szívesen ad vacsorát, de csak nagyon kevés és szegényes ételük van. Egy kis kecskesajt, egy kis tejföl, meg egy kis túró. Szállást is csak a pajtában, a szénán tud adni nekik, a kecske mellett.

A gazdag ember azt mondta, hogy nem baj, örömmel veszik ezt is, és nagyon köszönik.

Vacsora közben a gazdag ember megkérdezte a gazdát, hogy miből élnek, mit csinálnak. "Van nekünk ez az egy szem kecskénk. Abból élünk. Az asszony minden nap megfeji. A tejből túrót, tejfölt és sajtot készít. Én meg minden nap lemegyek a városba, és a vásárban eladom őket a piacon."

"Jól meg lehet ebből élni?" − kérdezte a gazdag ember.

"Hát nem igazán. Rettentő szegények vagyunk. Nincs semmink, csak a kecske, meg ez az egy helyiségből álló viskónk a pajtával."

Vacsora után nyugovóra tértek. A gazdag ember az ifjú tanítványával a pajtában aludt, a kecske mellett. Hajnalban nagyon korán felébresztette a tanítványát, és mondta neki:"Keljél gyorsan, és lökd bele a kecskét a szakadékba!"

"De mester! Hát hogy lökném már azt a szegény kecskét a szakadékba? Ez mindenük. Semmi másuk nincsen. Ebből élnek."

"Na vitatkozz velem! Amikor a  tanítványom lettél, megfogadtad, hogy mindig azt csinálod, amit én mondok Neked."

Mit volt mit tenni. Felkelt az ifjú tanítvány. Kivezette a kecskét a pajtából. Aztán belelökte a szakadékba.

Ezután csendben elmentek.

Sok év telt el azóta.

A gazdag ember tanításainak köszönhetően mára az ifjú tanítványból is nagyon módos ember lett. De egész életében lelkiismeret furdalása volt amiatt, hogy annak idején titokban a szakadékba lökte azt a szegény kecskét.

Így hát, egyszer csak gondolt egyet. Fogott egy nagy szekeret. Telis-tele pakolta mindenféle földi jóval, ennivalóval, ajándékokkal, meg még pénzzel is. Befogott elé két gyönyörű lovat. Aztán felszekerezett vele a hegyekbe, hogy megkeresse a szegény embert, akinek a kecskéjét annak idején a szakadékba lökte. Gondolta, hogy ezzel a szekérnyi ajándékkal jóváteszi, amit annak idején tett.

Hát, alig ismerte meg azt a helyet, ahol annak idején a szegény ember viskója állt. Mert a viskó helyén most egy gyönyörű, hatalmas ház állt, gazdag birtokkal, szép kerttel és istállókkal. Nem győzött csodálkozni.

Megy föl a lépcsőn, ott áll a gazda. Ugyanaz az ember volt, akinek a kecskéjét annak idején a szakadékba lökte. Mondja neki szégyenkezve-csodálkozva: "Biztos nem emlékszik már rám. A mesteremmel jártam maguknál sok évvel ezelőtt. Vacsorát és szállást kértünk és kaptunk maguktól."

   "Dehogynem emlékszem, − mondja a gazda − amikor itt voltak, másnap reggelre eltűnt a kecskénk."

   "A mesterem parancsára én löktem bele a szakadékba. Azóta is rettentően szégyellem magam érte. Jóvátételként hoztam maguknak ezt a szekeret."

   "Ne szégyellje magát. Örökre hálás vagyok érte."

   "De miért?"

   "Nem volt kecske, ezért aztán valami más megélhetés után kellett néznem. És ez sokkal jobb, mint a kecske volt. Magának köszönhetően gazdag ember lettem.

Rájöttem arra, hogy mivel volt egy kecském, az foglalta le minden gondolatomat, időmet és energiámat. Amiatt a kecske miatt beértem az ínséggel, az éhséggel és a szegénységgel. Pedig nem ez a méltó az emberhez."

67. nap

67. nap, péntek

Dobozoltam mára és holnapra.

Étek:
R: 1 fehérje ital
E: sült bacon (4 szelet), keto kávé
Délután: tonhalas saláta (recept fent a dobozolós bejegyzésben)
Később: sajtos nokedli
V: sajtos karaj

Mozgás: 8km.

Dobozolás két napra

1. Ebéd-vacsora

Egy alkalommal készült 6 adag tojásos hús, mellé 3 adag pirított karfiol és 3 adag karfiolpüré.

2. Egy étkezés

Ha az ember tudja, hogy megy valahova, nem lesz otthon, és beleesik egy étkezés, egyszerű és nagyszerű készíteni egy adag (vagy akár két napra, akkor 2 adag) sajt chipset. Csak mellé rakunk némi olívabogyót, dobozoljuk, kész is.

3. Dobozolás két napra, minden étkezésre

Ma itthon vagyok, de sok a dolog. Holnap utazom.

Előkészültem az étkezésekre, amennyire lehetett, a maiakat is előre elkészítettem.

1. étkezés: keto kávé, sült bacon

Mára a kávé alapját a bögrébe odakészítettem. A holnapi utazáshoz kis, jól zárható üvegbe kerültek az alapanyagok. Ma majd frissen főzöm rá a kávét, holnap pedig a barátnőmnél is otthon érezhetem magam a konyhában, főzök majd rá egy friss kávét, kész is. 

A bacont ma megsütöttem mindkét napra, hidegen is szeretem.

2. étkezés: tonhalas saláta

Most nem a megszokott tonhal salátám készült, egyszerűsítettem. Egy adagban: fél doboz tonhal konzerv (olaj leöntve), 5 fekete olíva bogyó, 1 ek majonéz, csöpp mustár, mini paprika, reszelt cheddar. Plusz jégsaláta.

3. étkezés: sajtos karaj, töltött bundáskenyér

A karaj ma lesz este, a hűtőben van. Holnap pedig frissen sütöm majd a bundikenyeret, ha hazaértem, de ez is előre süthető és dobozolható is.

További dobozolós bejegyzések itt és a linkelt bejegyzés végén.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

66. nap

kép

Segíteni jó. Világ életemben szerettem. 

Olyanok vagyunk a segítéssel, mint méz az üvegben. Mint vaj a tálkában. Mint kávé a csészében. 

Azt hiszem, ha az ember képes háttérben maradni, ha képes nem ártani, azzal már nagyon sokat tud segíteni. 

A segítség bentről jön, a lelkünkből. Olyan természetes, mint ahogy tavasszal rügy fakad az ágon. Bennünk lakozik, csak sokszor eltakarja a város zaja, a munka fáradalma, az aggodalom szürke fellege, az önzés.

Segíteni jó. Semmibe nem kerül. És duplán hat: arra is, akinek adják, és arra is, aki adja. 

Sokszor elég egy mosoly. Egy kedves, elejtett megjegyzés. Hogy felveszed helyette. Elkapod, mielőtt leesik. Előzékeny vagy. Odaadod, mert tetszik neki.

Nem jegyzem, ha segítettem. Nem ez a fontos. Hanem az öröm, a mosoly mások arcán. 

66. nap, csütörtök

Hú, de hosszú nap volt ez! :) De sok helyen voltam, sok mindent intéztem, volt benne kellemes is (például sétálni és helyijáratozni Pécsen), hasznos is (kis kocsimat meggenerálozták a szervizben). Volt, hogy pont jókor értem jó helyre, de volt, hogy várnom kellett (sokat), amolyan összetett nap volt. Hálás vagyok, amiért nekünk még tavaszi szünet van, mindezt munkanapon képtelenség lett volna elintéznem. Konkrétan holnap van egy "szabad napom" még, a hétvége megint fullos, vár rám kábé 600 km vezetés, de hát így megy ez, ha mindenki jó messze lakik tőlem. Aztán hétfőn indul a mandula, azaz munka megint. És a mindenféle ügyintézés továbbra is. Remélem, egyszer megérem, hogy lesz legalább egy hét, amikor nem lesz full piros a naptáram.

Étek:

Dobozoltam ma, tudtam, hogy vacsoráig vinnem kell a kis étkeimet, ha normálisan akarok enni.

R: -

E: keto kávé, lottó szelet (ügyintézés közben, kávézóban)

Délután: a két mini szendvics (autószalonban, a javítás végére várva)

V: sajtos karaj, saláta (otthon)

(Recept linkek a dobozolós bejegyzésben.)

Mozgás: 5km.

Mai doboz

Ma a nap nagy részében nem leszek itthon, ügyintézés, utazás, gyaloglás... A vacsora kivételével dobozoltam a napi étkemet.

# 1 adag keto kávéhoz a kávén kívül mindent egy kis jól zárható üvegbe tettem. Majd valahol iszok egy hosszú kávét, az üveg tartalmát beleteszem.

# Csomagoltam Lottó szeletet. Ezt még nyáron sütöttem, ehhez hasonló alkalmakra vár rám a fagyasztóban. Reggel kivettem 4 db-ot, dobozba tettem, amire kell, szépen fel fog engedni.

# Készült még két mini, Szafi féle 1 zsömlényi (17g CH, gluténmentes) sütögetésből szendvics (szalámival, vajjal, sajttal, salátával).

# És teszek be másfél liter vizet, a kocsiban van még, ha nem lenne elég.

Hogy ne legyen kényelmetlen az, hogy a pakkomat egész nap cipelnem kell, hátizsákba teszem.

További dobozolós bejegyzések itt és a linkelt bejegyzés végén.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

65. nap

kép

Jellemző volt rám, hogy tetszett mások élete. Pontosabban megfogalmazva: a mások élete tetszett. A családjuk, az öltözetük, a viselkedésük, a szorgalmuk, a szemük színe... És irigykedtem. Irigy voltam arra, ami másoknak van. Amíg meg nem láttam azt is, amijük viszont nincs. 

Lassan rájöttem, hogy nekem amellett, hogy sok mindenem nincs, van másom, olyanom, ami viszont a mások életéből hiányzik. Ez a felismerés odáig vezetett, hogy ma azt tudom mondani: az én életem olyan, amilyen, úgy nézek ki, ahogy, van, amim van, nincs, amim nincs, és ez így jó, nem cserélnék senkivel.

65. nap, szerda

Étek:

Délelőtt: 1 fehérje ital (torna után)
Ebéd: keto kávé
Délután:
- sajt chips, olívabogyó
- 2 Frei kávé
Vacsora: -

Mozgás:
- Pahla 4. hét/1. gyakorlatsor hétfő, kedd
- túra

- 13km

Túra: Pécs, Égervölgy

Bátran ajánlható bármelyik korosztálynak. Egymást érik a túraútvonalak, van egyszerűbb, nehezebb, rövidebb, hosszabb. A hely gyönyörű, forrásokkal, kilátóval...