2019. március 24., vasárnap

Lazulás

Csak egy hétvége. Péntek este munka után, szombat, vasárnap délelőtt. Ismerősökkel, gyönyörű környezetben.

Péntek: naplemente...


... "platnyin" sül a pácolt hús...


... és a grill sajt.


Közös vacsora...


... szabolcsi káposztával...


... kandallóban lobogó tűzzel...


... a káposzta előtti adagommal.


Szombat. Ismét szép reggel.










... cicekkel...




Abaliget.



Mecsek. Medvehagymát szedtünk.




Frei Café.


Vacsora: sváb est(e). Babgulyás, gőzgombóc. Mennyei volt.


Vasárnap. Újabb szép reggel.


Aztán pakolás, búcsúzás. Már a következő összejövetelt tervezve.

2019. március 18., hétfő

Hétfő

Nem vagyok oda a dobozolásért. Egyáltalán nem. De előre készülve, munkába vitt étellel egyszerűen nem lehet mellélőni. Ma reggel a fejben eltervezett reggeli készült el -futás után-, a kenyérkémbe rántottával és sült baconnel.

A bacont már tegnap megsütöttem, egy nagy csomagnyit, nem romlik meg, eleve van mihez nyúlni, ha nincs épp kéznél kajci.

Rántottából ma reggel két adag sült, az egyiket tettem a mai szendvicsbe, a másik a hűtőben vár holnap reggelig.


Nem vagyok oda a húsért. A fagyasztottért még úgy sem. De átéltem, amikor nem volt mit ennem, éltem napi harminc deka parizeren vagy napi egy akciós, 300 Ft-os teszkós kalácson, úgyhogy őszintén tudok örülni az ételnek, nincs válogatás. Anyutól kaptam még múlt héten jó néhány szelet sült húst (csirke, disznó), hálásan megköszönve be is tettem a fagyasztóba, és bizony meg fogom enni apránként.

Nem vagyok oda a zöldségért. Egyáltalán nem. Igazából nem tudom eldönteni, szüksége van-e rá a szervezetnek, mert ezer cikket olvastam a témában, orvosoktól, biológusoktól is, nagyon eltérő a véleményük. Én egyszerűen nem szeretem, de néha ráveszem magam, hogy megegyem. Fokhagymaszósszal elmegy. (És akciós is volt.)


Ebédre is "maradék" volt, töltött káposzta anyutól.

A munka nem lesz kevesebb, az időm se lesz több. Ha bármit kezdeni szeretnék magammal, kénytelen vagyok megregulázni a kis Boszit és fegyelmezettebb lenni. Tényleg mindig rohanok, és mindig marad el valami, de mostanra annyi minden elmaradt-elhanyagolt-halogatott dolog gyűlt össze, hogy tegnap eldöntöttem: menni kell, intézni kell, csinálni kell, akkor is, ha nincs idő, akkor is, ha hulla vagyok, akkor is, ha nem megy. Mindig csak egy kicsit. Mindig csak egy dolgot. Mindig csak egy apró lépést. Persze hétfőn azért még érződik, hogy előtte kettő (vag egy, most éppen három) napos hétvége volt, aztán szerdára már kifogyok a szuszból általában, pedig nem szabad. Vagyis változtatni kell dolgokon, kell időt találni a fontos dolgokra, azt is el kell dönteni, mi a fontos és a fontosabb, és nem hagyhatom magamat a legutolsó helyen, mert akkor borul a bili.

Szóval változtattam néhány dolgon. Kénytelen voltam. Akkor is, ha több minden nem tetszik. Sebaj, majd megszokom.

2019. március 17., vasárnap

Pahla B. Mini challenge 2019/11-12. hét


Katt erre a linkre, ott a kiválasztott edzésre.


Katt erre a linkre, ott a kiválasztott edzésre.



Pahla B. Mini challenge 2019/1. hét itt

Pahla B. Mini challenge 2019/2. hét itt

Pahla B. Mini challenge 2019/3. hét itt

Pahla B. Mini challenge 2019/4. hét itt

Pahla B. Mini challenge 2019/5-6. hét itt

Pahla B. Mini challenge 2019/7-8. hét itt

Pahla B. Mini challenge 2019/9-10. hét itt


Tavalyi edzései 1-12. hét itt


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

11. hét összefoglaló

1. hét összefoglaló itt
2. hét összefoglaló itt
3. hét összefoglaló itt
4. hét összefoglaló itt
5. hét összefoglaló itt
6. hét összefoglaló itt
7. hét összefoglaló itt
8. hét összefoglaló itt
9. hét összefoglaló itt
10. hét összefoglaló itt

Nincs igazán mit összefoglalni, mert most is rohantam egész héten és zajlottak az események. Múlt vasárnap anyut vittem sürgősségire, hétfőn a húgom a lányát röntgenre, a négy nap tanításból kettő hosszú nap volt, megszerveztem egy kirándulást, elvágódtam a tanáriban, mint egy zsák, blabla. Pénteken délelőtt 11-ig aludtam... Nem írtam, mit eszem, nem mértem, hány kiló vagyok, van pár fotó, azt felteszem.













Heti haladás 36km, idei eddigi összes 511km.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2019. március 12., kedd

A boldogság titka



Egyszer egy 50 fős csoport vett részt egy előadáson. Az előadó egyszer csak megállt a beszédével, és úgy döntött, inkább egy gyakorlattal szemlélteti a mondanivalóját. Adott minden résztvevőnek egy-egy lufit, és arra kérte őket, írják rá a nevüket. Majd összegyűjtötték a lufikat, egy másik szobában. 

Ezután arra kérték a résztvevőket, hogy mind menjenek be egyszerre a szobába és 5 percen belülkeressék meg a saját nevükkel a lufijukat. Mindenki kétségbeesetten kereste hát a saját lufiját, lökdösődtek, totális káoszba fúlt az egész.
Így végül senki nem találta meg a saját lufiját.

Most arra kérték őket, hogy szabadon válasszanak egy-egy lufit, és adják oda annak a személynek, akinek a neve rá van írva. 
Néhány percen belül mindenkinek meglett a lufija.

Ekkor az előadó így szólt: "Pontosan ez történik velünk az életünkben is. Mindenki kétségbeesetten keresi a saját boldogságát, nem tudván, vajon hol lehet. 
A saját boldogságunk viszont mások boldogságában rejlik. Adj másoknak boldogságot, és megtalálod a sajátod. Ez az emberi élet értelme..."

2019. március 10., vasárnap

10. hét összefoglaló

1. hét összefoglaló itt
2. hét összefoglaló itt
3. hét összefoglaló itt
4. hét összefoglaló itt
5. hét összefoglaló itt
6. hét összefoglaló itt
7. hét összefoglaló itt
8. hét összefoglaló itt
9. hét összefoglaló itt

Hétfőn alaposan bevásároltam...


... a cuccos egész héten várt a hűtőben...

Energiaszintem nulla. Ami ennél is rosszabb, az a lelkiállapotom. Az a saját magamat kiskanállal összeszedni próbáló egyén vagyok jó ideje. A héten már a kanálka is kiesett a kezemből. Akkor bevetettem a varázserőmet és összehúztam az atomjaimat egy olyan szintre, ami az Élet nevezetű koordinátarendszerben valamicskével feljebb jelölhető az origónál.

Csütörtökön nőnapi estebédre voltam hivatalos.


És ettem is, mindent megkóstoltam (ld. táblázat), és még sokkal többet is tudtam volna enni, de elég gyorsan beütött a CH-sokk, le is álltam. Így is hevesen jelezte az emésztőrendszerem, hogy tiltakozik a lisztes, tejfölös, cukros dolgok ellen... "Cserébe" pénteken nem ettem. Korgott ugyan a gyomrom, de közben még "nyomott", "ült" a csütörtök esti vacsora. Szombaton előre főztem-sütöttem. (Vasárnap jön.)


ÉTEK
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
R
rántotta, olívabogyó, bacon


rántotta

-

-

2 vajas-sonkás kenyerem, kávé



E
tonhal saláta


?

kis leves, 2 paradicsomos gombóc,
 kis krumpli

-

zöldséges hús,
saláta



V
3 szelet bacon

karfiol leves, resztelt máj

?

(Nőnapi vacsora)
sült hús, rántott gomba és karfiol, töltött hús, kis krumpli, kis rizibizi, sok saláta (hát nem vagyok saláta rajongó mostanában, de ez valami eszméletlenül finom volt), somlói

Este otthon egy Snickers

-

2 pogácsa, 2 szezám snack



MOZGÁS
Pahla+11km
Pahla+13km
5km
4km
Pahla+3km
13km
km

január 1.
66.7kg
február 1.
64.4kg
március 1.
63.8kg
március 10.
62.7kg

Haladás idén eddig (vasárnap kivételével) 472km.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2019. március 9., szombat

Szombat és dobozolás

Szombat reggel. Kinyitom a szemem. Jesszus, felébedtem, hova kell mennem?  Ránézek a telefonra: fekete. Anyám, kikapcsolt? Ránézek a órámra: reggel hat. Oké, nem késtem el. De honnan? Milyen nap van? Gondolkodom. Szombat. Biztosan? Akkor hétvége? Nem lehet, hogy ezen a szombaton is dolgozni kell mennem? Nem. Egész biztos? Kipattanok az ágyból, irány a naptár, nézem: biztos.

Leültem és csak ültem. Minden porcikám, minden egyes sejtem sírva könyörgött, hogy bújjak vissza az ágyba, pihenjek, aludjak. Az eszem hevesen tiltakozott, hiszen ezer a dolog. Nagyon gyorsan meggyőztem magam, hogy írjak listát, priorizáljak, aztán uccu. Szörnyű hosszú lista lett. Egyáltalán semmi kedvem, energiám nem volt elindulni. Amivel ilyenkor mindig ráveszem magam, hogy nekiálljak: egyszerre csak egy dolgot csinálok. Kipécézem az elsőt a listán, csak azt csinálom. Ha végeztem, megnézem, mi a második, akkor csak arra figyelek. És megyek szépen sorban. Akkor is, ha fáradt vagyok, akkor is, ha csak vízszintre vágyok.

11-re végeztem a városban. Mindennel, ami a listán szerepelt. Aztán jöttek az otthoni teendők...

Elkészült két adag gombapörkölt és két adag galuska.


Aztán egy adag -hagyományos- muffin kérésre.


Sült egy adag kenyér...


... és egy adag pogácsa.


Majd jött a szezám snack.


Ki is purcantam, aludtam másfél órát. Rossz hírt kaptam, holnap utaznom kell.

De legalább van egy időre kajám, bárhova kell menni, tudom vinni.

Előző dobozolás itt.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha