Kapsz ajándékba egy wellness hétvégét. Először el sem hiszed, aztán megbarátkozol a gondolattal, majd ha közeleg az időpont, elkezdesz készülni: ezt meg azt csinálom majd, ide meg oda megyek majd, szuper lesz. Aztán két nappal az út előtt kezdesz megbetegedni, az indulás reggelén pedig rosszabbul érzed magad, mint egy pállott mosogatórongy. Sebaj, indulás. Végigprüszkölöd az utat, majd pár km-re a céltól érzed, hogy a beleid különös táncba kezdenek. Becsekkolsz, és alig várod, hogy felérj a szobába, irány a wc, és ott hagyod névjegyed meglehetősen komoly illatorgiával. Majd kicsit később mindezt megismétled. Éjjel nemcsak te nem alszol a köhögéstől, de a szálloda többi lakója sem. Szóval ideálisan indult a dolog.
Mellékzöngék nélkül:
Vonyarcvashegy. Szálloda a dombon, szoba kilátással a Balatonra.
Csodás szoba. Imádom a szállodai fürdőszobákat, a szállodai tusfürdőt.
Imádom a Balatont, a vizet, a dombokat.
Imádom a csodás esti kilátást.
Imádom a svédasztalos étkezéseket.
Főleg a reggelinél a szállodai rántottát és a kávét.
Imádom, hogy minden szép kint is, bent is.
A wellness részleget nem használtam ki.
De volt borfürdő...
... borsoros vacsora.
Mesés környezet, fantasztikusan kedves, mosolygós, rugalmas személyzet.
És mini kultúra Keszthelyen.
Jött Kungfu is, a család világutazója.
A végére már sokkal jobban voltam.
És leesett a hó is.
Ezer hála és köszönet K-éknek és M-nak mindenért!
" Sz.
