Ezerszer hallottam már: Kérd és megadatik! Amíg nem hittem benne, nem is működött, de amióta hiszem, azóta rövid idő alatt sok nagyon szuper dolog történt velem. Ezek közül az egyik, hogy hosszú idő után találtam magamnak munkát, aminek az egyik "járuléka", hogy teljesül egy régi nagy álmom: repülővel utazom! Méghozzá holnap. Willy Fog nyolcvan nap alatt körbejárta a Földet, én kábé nyolcvan napig voltam itthon. De már egy ideje elkezdtem készülni a holnapi útra: soha nem repültem még és ez azért nem csak abból áll, hogy megvan a jegyem, aztán megyek. De megvan a jegyem, megyek. :)
Meghatározott méretű és tömegű csomagot vihetek magammal, így egyértelmű volt, hogy mindent bepakolok, amire a három hét alatt szükségem lesz, aztán a maradék helyre mehet, ami még esetleg jó lenne.
Edzésre annyiban készülök, hogy van a bőröndben gumikötél.
Étel: készült tegnap dupla adag szezám snack.
És ma reggel sütöttem egy adag kenyeret.
Tettem még be egy pici doboz zsírt és kókuszzsírt, egy cocomast és egy kis dobozka tejszínt, pár darabka füstöltet, hogy ha pár napig nem jutok el boltba, legyen kezdőkészlet.
Mindent bepakoltam, lemértem, bőven a megengedett súlyhatár alatt vannak a pakkok.
Ahogy telik az idő, úgy nő bennem a feszültség. Biztosan mindent vihetek-e, amit bepakoltam; felér-e a transzfer időben; tegnap ónos eső esett, most is szakad, havat mondanak; megtalálok-e mindent a reptéren (becsekkolás, ilyenek); milyen lesz maga a repülés; megtalálom-e a munkaadómat Bázelban; milyen lesz az új munkahely... Reggel még csak izgultam, mostanra már ideges vagyok. Még sötétedés előtt ki kimentem kicsit a levegőre, fotózni, lélegezni, megnyugodni.
Ezt a Google küldte:
Csodaszép volt a jégbe fagyott város. Éhes egész nap nem voltam, de ettem, mert kell.
R: 3 vajas-paprikás kenyér, keto kávé
E: kolbászos rántotta, csalamádé
V: sonkás-sajtos rántotta
Tudom: nem kellene idegesnek lennem, hiszen csupa jó dolog vár rám: száguldás a reptérre a transzferrel, repülés (!!!), új munka (lefordítva fizetés), találkozhatok T-vel, akit váltani megyek és aki eddig a tüneményességével hatalmas segítség volt nekem, ráadásul három hét múlva újra repülök, akkor már jó irányban fog állni a gép orra: hazafelé. Holnap ilyenkor már jobban leszek. Holnapután pedig kezdem az első munkanapomat. Nem tudom, mikor, hogyan fogok tudni írni, de amint lesz lehetőség, élni fogok vele.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
