A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Abraham-Hicks. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Abraham-Hicks. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 25., szerda

Engedd el az evezőt!


Sokak szerint máshogy látom a világot, mint mások. Szerintük az "összeesküdés-elméletben" hiszek. Amíg arra gondolnak, hogy szerintem a pénz és a hatalom néhány tulajdonosa és egyre csak többet akarói irányítják a kormányokat, az országokat, nyomatják a fogyasztói társadalmat, manipulálják a médiát, ezáltal az átlagembereket, akkor igazuk van. És mindez, amit a világról gondolok, nem tetszik. Meg tudom változtatni? Nem. Emiatt rosszul kellene éreznem magam? Dehogy! Én csak egyetlen nagyon kicsiny pont vagyok ezen a planétán. Ha azért jöttem volna ide emberi formámban, mert az lenne a dolgom, hogy a világ fent említett részének a megváltoztatásán dolgozzak, biztosan azt csinálnám. De én, mint kicsinyke pont ezen a bolygón más feladatot kaptam. Ennek a feladatnak az útját járom, az elejét. Ami arról szól, hogy először is a magamhoz vezető ösvényt megtaláljam. Sok feladatot megoldottam már, haladok tovább.


Sokszor említettem Abraham-Hicks előadásait. Kezdem érteni, miről beszélnek. És elhinni, mert tapasztalom. Azt veszem észre, hogy az életem, mindenki élete egy folyó. Gyors sodrású. És mi legtöbbször harcolunk ezzel a folyóval. Szorítjuk az evezőt, megpróbálunk a sodrás ellenében evezni, márpedig ez lehetetlen. Egyetlen módszernek van értelme: ha elengedjük az evezőt. Mert ha nem tesszük, a folyó akkor is visszafordít minket és visz magával a medrében. 

Az életem tele van napi szintű döntésekkel. Lassan elárulhatom: az egyik munkahelyi. Most belemehetnék a részletekbe, hogy ez miért bonyolult, nem teszem, mert akkor megint csak markolgatnám az evezőt. A lényeg: megteszem, amit tudok, de mivel ennél többet nem tehetek, hagyom, hogy a dolgok megtörténjenek. Sosem egyenes az út, amin járunk, és hiszem, hogy nem zsákutca az, ami elvezet valahova. Ha esetleg nem jól döntöttem, ha nem oda kerülök, ahol lennem kell, az áramlat visz majd tovább.

Tény, hogy a bizonyos görcsölés óta nem vagyok egészségileg a topon. De ezen se agonizálok. Megyek tovább ezen az úton is, jövő héten újabb vizsgálat, aztán majd megoldódik. De nem agyalok rajta, nem olvasgatok a neten arról, hogy jaj, mi lehet ez, nem azon gondolkodom, mi lesz, ha..., nem ez tölti ki minden percemet. És talán ezért van az, hogy eljutok orvoshoz, kapok időpontot, halad az ügy. És mellette azzal foglalkozom, amivel tudok: azzal, mi van most, mi az, amit most megtehetek, hogyan érezhetem magam most. Mert ez az, amit eldönthetek. Persze, hogy nem egyszerű, hogy megpróbáljak akár egy korty vizet is a gyomromban tartani, de eldönthetem, hogy a hányingerre koncentrálok, vagy másra. Ma Dombay-tó. Feküdtem a parton, élveztem a simogató napfényt, a hűsítő szelet. Hallgattam a fák lombjának a susogását, olvastam, beszélgettem M-val. A szalmakalapomat az arcomra tettem, amíg háton feküdtem, és a kis szövésmintákon keresztül figyeltem az eget és csodáltam, mennyire szuper módon képes a szem fókuszálni. Felidéztem, mennyire jó volt repülni, milyen csodás, amikor a gép átjut a felhőrétegen, mennyire gyönyörű ott fent a színtiszta kék ég, a fény, a nyugalom.









Mindenkinek csak javasolni tudom: engedd el az evezőt!


2017. január 3., kedd

Bölcs


"Bármilyen gyengeség amit le akarsz küzdeni magadban, csak erősödni fog, mert a küzdéssel ellenállsz, az ellenállás pedig felerősíti a nem-kívánatost. Ne harcolj a gyengeségeid ellen, mert teljesen kimerülsz és nem fog változni semmi. Helyette arra figyelj amit akarsz, amit át akarsz élni, osztatlan figyelmeddel ajándékozd meg a kívánatost és érezd át mintha már meglenne benned az adott erősség, tulajdonság!"

 Abraham-Hicks


2015. augusztus 28., péntek

Csütörtök, péntek (Ausztria 14/11-12.)

CSÜTÖRTÖK

Reggeli: rántotta (1 tojás, 2 ek zsír), 2 szelet sajt, 2 szelet sonka, marék áfonya, kávé


Ebéd: tonhal saláta


Mozgás: 4 km séta


Vacsora: rántotta (1 tojás, 2 ek zsír), sajt, olíva



PÉNTEK



Mozgás:

 du. 3 km tempós séta

Reggeli:


Ebéd:


Vacsora: rántotta



"Az egyetlen dolog ami megakadályozza azt, hogy a vágyad valósággá váljon: a jelenlegi körülményekre rögzített figyelem. 
El kell vonnod a figyelmed a jelenlegi körülményekről és ráirányítani arra amire vágysz. Ez kezdetben rendkívül nehéz lehet, mert a bizonyítékok ott lebzselnek körülötted. Gyakran kérdezd meg magadtól mire vágysz, keress bizonyítékokat a vágyad megvalósulására. Egyre könnyebb lesz. Ne aggódj, minden rendben! A nagy képet nézve soha semmi nem romolhat el. A krízishelyzeteket fogd fel definiáltabb választási lehetőségeknek. A legnagyobb vágyak mindig krízishelyzetekből születnek, melyekkel ha összhangba hozod magad, hatalmas örömben és energiaáramlásban lesz részed. Sokkal nagyobban mint krízishelyzet nélkül."

Abraham-Hicks

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2015. augusztus 21., péntek

Péntek (Au. 14/5.)





Napozás: 30 perc


Mozgás reggel: fenti saját gyakorlatsor, délután 2 km tempós séta

R: sonkás rántotta (1 ek zsírral sütve), 1 vajas lenmag kenyér, kávé zsírral
V: zsíron pirított gomba, zöldbab, a tegnapi töltött paprika maradék tölteléke, cheddar, paradicsom, sajt magokkal

A blog Facebook oldalán 2000 kedvelő. Megtisztelő. Köszönöm mindannyiótoknak, hogy bizalmat szavaztatok nekem és érdeklődtök aziránt, ami engem érdekel. Szeretettel írom a blogot a kezdetek óta, érdeklődéssel és odaadással válaszolok a kérdéseitekre. Nagyon jó érzés, hogy ilyen sokan tartjátok érdekesnek, olvasásra alkalmasnak az én kis virtuális naplómat.

* "Ha a jelenleg megfigyelt valóságod uralja az érzelmi állapotod, semmi nem fog változni. Minden marad a régiben. Ha azonban képes vagy a körülményektől függetleníteni a lelkiállapotodat, akkor (...) a valóságod az új lelkiállapotodhoz alakul majd. Ez az 'alakulás' természetes módon történik; nem kell azt kikényszerítened vagy kierőszakolnod." Abraham-Hicks *

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2014. október 3., péntek

Belső csend

"Az egyik legnagyobb ajándék az életben egy igazán gyötrő körülmény, mert általa megtanulhatod, hogy nem tudod irányítani a körülményeket, csak a saját nézőpontodat és érzelmi viszonyulásodat a körülménnyel kapcsolatban."

 (Abraham-Hicks)